Vayer Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vayer Lajos
Született 1913. június 30.
Budapest
Elhunyt 2001. március 31. (87 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Vayer Tamás
Foglalkozása művészettörténész,
egyetemi oktató,
akadémikus
Kitüntetései Széchenyi-díj (1993)

Vayer Lajos (Budapest, 1913. június 30.Budapest, 2001. március 31.) Széchenyi-díjas művészettörténész, az MTA rendes tagja (1991).

Családja[szerkesztés]

Tanár-családból származott, atyja, id. Vayer Lajos (1879–1955)[1] latint és görögöt tanított, tankönyveket írt, édesanyja Neugebauer Sarolta.

1938-ban vette feleségül Zibolen Ágnest, ő is művészettörténettel foglalkozott, egy fiú gyermekük született Vayer Tamás, aki a Tavaszmező utcai gimnáziumban érettségizett. Az édesanya 1999-ben, a fiú atyja halála után két hónappal halt meg.

Életpályája[szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott történelem-művészettörténet szakon (1931-1935), 1935-ben kapott diplomát. Domanovszky Sándor, Hajnal István, Szentpétery Imre, Hekler Antal nagy hatással voltak történelmi, művelődéstörténeti és művészettörténeti tanulmányaira.

Egyetemi doktori disszertációját a barokk művészetről írta Gerevich Tibor témavezetésével. Pályáját 19336-ban a Szépművészeti Múzeum részét képező Történelmi Képcsarnokban kezdte, majd 1937-1950 között osztályvezetője volt az 1940-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba áthelyezett gyűjteménynek. 1946-ban egyetemi magántanárrá habilitálták. 1947-ben elnyerte a Római Magyar Akadémia ösztöndíját, hazatérve a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettesi beosztásában dolgozott (1949-1955). 1952-ben a művészettörténet tudomány kandidátusa, 1961-ben doktora. 1955-83 közt az ELTE Művészettörténeti Tanszéken tanszékvezető egyetemi tanár. Nyugalomba vonulása után is aktív szereplője maradt a tudományos közéletnek, kivéve életének utolsó két évét, amikor már beteg volt.

Az Acta Historiae Artium című művészeti szakfolyóiratot szerkesztette 1957-88 közt. A velencei biennálé magyar miniszteri biztosa 1958-78 közt. 1975-ben a Princetoni Egyetem meghívott professzora. 1990-ben akadémiai levelező taggá, 1991-ben rendes taggá választották. 1978-ban tanítványai emlékkönyvet adtak ki 65. születésnapja alkalmából. 1993-ban, 80. születésnapján, a Magyar Nemzeti Galériában rendeztek kiállítást tiszteletére.[2]

Kutatási területe[szerkesztés]

A régi európai, elsősorban a reneszánsz művészet, az ikonográfia és ikonológia, a grafikus művészetek, valamint a 19-20. század magyar művészete.

Főbb művei[3][szerkesztés]

  • Pázmány Péter ikonográfiája. Egy. doktori értek. is. (Századok, 1935)
  • Szelepcsényi György, a művész. (Bp., 1937)
  • Magyar uralkodók. (Bp., 1942)
  • Martinovics képmásai. (Századok, 1946)
  • Kossuth alakja az egykorú művészetben. (Emlékkönyv Kossuth Lajos születése 150. évfordulójára. Bp., 1952)
  • Rembrandt. (Bp., 1953, 2. kiad. 1955, angolul is)
  • A rajzművészet mesterei. XIV–XVIII. század. A Szépművészeti Múzeum régi külföldi rajzgyűjteményének legszebb lapjai. (Bp., 1957, 2. kiad. 1972, német és olasz nyelven)
  • Masolino és a római reneszánsz kezdetei. A San Clemente-bazilika freskóciklusa. Doktori értek. is. (Bp., 1962)
  • Az itáliai reneszánsz művészete. Egy. tankönyv. (Bp., 1982, 2. kiad. 1998)
  • A Psychomachia és a Legenda aurea. Piero della Francesca arezzói főművének ikonológiai problémái, 1987
  • Raffaello freskói a Vatikánban. (Bp., 1987)
  • Témák, formák, ideák. Vál. tanulmányok a festészet, a szobrászat és a grafika művészetének történetéből. (Bp., 1988)
  • Piero della Francesca arezzói ciklusának ikonológiája – példa a művészettörténet-tudomány interdiszciplinaritására. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1990. dec. 13.)

Társasági tagság[szerkesztés]

  • Az UNESCO Nemzetközi Művészettörténeti Bizottságának elnöke (1969-73), majd tiszteletbeli tagja

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bp. IX. ker. állami halotti akv. 459/1955. fsz.
  2. Marosi Ernő, Beke László: Kiállítás Vayer Lajos tiszteletére 80. születésnapjának évében (1993. december 3 - 1994. január 2.) Kiállítási katalógus. Budapest : MNG, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 1993. 111 p.
  3. Lista www.artportal.hu nyomán

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 2. köt. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968. 650-651. o.
  • Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Vayer Lajos szócikkét ld. II. köt. 1713. o.
  • Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. 860. o. ISBN 963-8477-46-6
  • Névpont

További információk[szerkesztés]