Nordhausen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nordhausen
Nordhausen - inner city by Vincent Eisfeld.jpg
Nordhausen címere
Nordhausen címere
Nordhausen zászlaja
Nordhausen zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Türingia
Kerület Nordhausen
Járás Nordhausen (1990. október 3. – nincs)
Alapítás éve927
Polgármester Barbara Rinke (SPD)
Irányítószám 99734, 99762
Körzethívószám
  • 03631
  • 034653
Rendszám NDH
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 42 217 fő (2015. dec. 31.)[1]
Népsűrűség488 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület89,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nordhausen (Németország)
Nordhausen
Nordhausen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 31′, k. h. 10° 48′Koordináták: é. sz. 51° 31′, k. h. 10° 48′
Nordhausen (Türingia)
Nordhausen
Nordhausen
Pozíció Türingia térképén
Elhelyezkedése Nordhausen térképén
Elhelyezkedése Nordhausen térképén
Nordhausen weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nordhausen témájú médiaállományokat.

Nordhausen város Németország Türingia tartományában. A Harz vidékének Halberstadt után második legnagyobb városa.

Fekvése[szerkesztés]

A Harz-hegység keleti határvidékén, Erfurttól északnyugatra fekvő település.

Történelem[szerkesztés]

Nordhausen egy 1611-1691 közötti metszeten

A jelenlegi Petersburg déli lejtőjén már 785-ben létezett egy frankóniai település és táborhely. A helység neve azonban csak I. Henrik 927 május 13-án kelt adománylevelében szerepelt először, majd 910-ben ő építette a várat is településen, majd felesége Matild 961-ben női szerzetesrendet is alapított itt. Oroszlán Henrik I. Frigyessel fennállott viszálykodásakor 1180-ban megostromolta és felgyújtotta a várost, melyet a 12. század végén építettek újjá., utána 1220-ban a női kolostor férfi kanonokrend tulajdonába került, temploma pedig csakhamar székesegyház rangot nyert, II. Frigyes császár pedig szabad városi címet adott a településnek. 1260-ban a városi tanács is megalakult. 1500-ban Nordhausen az alsó-szászországi birodalmi körzet része lett.

1523-ban a reformáció is elérte a várost. A nagy hittérítő itt Müntzer Tamás volt. 1540-ben és 1612-ben is leégett a város. 1626-ban a pestis elpusztította a lakosság nagyobbik részét. A bajt csak tetézték a harmincéves háború csapásai. 1802. augusztus 2-án a porosz seregek elfoglalták a várost.

1871 és 1933 között Szászország része volt a város. 1945-ben az amerikai csapatok foglalták el a várost. 1949-ben lett a Német Demokratikus Köztársaság része. 1952-ben egy kormányzati döntés eredményeképp Türingiához csatolták. 1990-ben lett az újraegyesült Németország része.

Kultúra[szerkesztés]

Templomok és kolostorok[szerkesztés]

  • Altendorfer Kirche „St. Maria im Tale“
  • Dom „Zum Heiligen Kreuz“
  • Frauenbergkirche „St. Maria auf dem Berg“
  • Petriturm
  • Pfarrhaus und Kirche „St. Blasii“
  • Torhaus des Spendekirchhofes

Múzeumok[szerkesztés]

  • Flohburg
  • KZ-Gedenkstätte Dora-Mittelbau
  • Kunsthaus Meyenburg
  • Museum Tabakspeicher
  • Traditionsbrennerei

Galéria[szerkesztés]

Lakosság[szerkesztés]

1802 – 1946

1950 – 1996

1997 – 2004

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nordhausen témájú médiaállományokat.