Nino Manfredi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nino Manfredi
1969-ben, Az Úr esztendejében című filmben
1969-ben, Az Úr esztendejében című filmben
Életrajzi adatok
Születési név Saturnino Manfredi
Született 1921. március 22.
Castro dei Volsci (Frosinone megye, Lazio)
Elhunyt 2004. június 4. (83 évesen)
Róma
Sírhely Campo Verano
Nemzetiség olasz
Házastársa Erminia Ferrara (1955–2004)
Gyermekei
  • Luca Manfredi
  • Roberta Manfredi
Iskolái Római Egyetem (1939-1944)
Római Színművészeti Főiskola (1944-1947)
További díjak
  • David di Donatello for Best Actor (Vedo nudo, Nell'anno del Signore, Bread and Chocolate, In the Name of the Pope King, 14th David di Donatello Awards, 15th David di Donatello Awards, 19th David di Donatello Awards, 23rd David di Donatello Awards)
  • David di Donatello for Best Script (Attenti al buffone, 21st David di Donatello Awards)
  • David di Donatello-díj teljes életműért (16th David di Donatello Awards)
  • Flaiano Prize
  • Nastro d'Argento for Best Actor (Questa volta parliamo di uomini, Nell'anno del Signore, In the Name of the Pope King, Café Express)
  • Nastro d'Argento for Best Screenplay (Between Miracles)
  • Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja

Nino Manfredi IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Nino Manfredi témájú médiaállományokat.

Nino Manfredi (Saturnino Manfredi, Castro dei Volsci, Frosinone megye, Lazio, 1921. március 22.Róma, 2004. június 4.) olasz színész, filmrendező.

Élete[szerkesztés]

A római La Sapienza Egyetem Jogtudományi karán végzett, 1944-ben, majd 1947-ig a Római Színművészeti Főiskola hallgatója volt.

Már húszévesen Rómában amatőr színész, 1948-tól a milánói Piccolo Teatro tagja, 1949-től filmezett. 1952-től szinkronszínészként is dolgozott, tévéshow-kban szerepelt. Énekesként 1963 és 1991 között szerepelt. 1982-ben és '83-ban, vendégként nagy sikerrel fellépett a Sanremói dalfesztiválon, majd később a Broadway-n is. 1960-ban Dino De Laurentiis cége szerződtette. 1961-től rendezett is.

Az 1970-es években olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Dino Risi és Ettore Scola. Szerepelt az Ölj meg, csak csókolj! (1968) és Az Úr esztendejében (1969) című filmekben. 1991-ben Magyarországon II. Endrét alakította a Julianus barát című Koltay Gábor rendezte tévéfilmben. 2003-ban szívinfarktuson esett át, amely után hol jobban, hol rosszabbul volt. Emiatt a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon életműdíját a felesége vette át helyette.

2004. június 4-én agyvérzésben hunyt el, Rómában.

Magánélete[szerkesztés]

1955-ben feleségül vette Erminia Ferrarát, akinek tőle három gyermeke született: Roberta, Luca (akik szintén a filmszakmában dolgoznak) és Giovanna. A negyedik, ismét leány, Tonina édesanyja a fiatal bolgár Szvetlana Bogdanova, akit szófiai forgatásán ismert meg.

Ismertebb filmjei[szerkesztés]

Énekesi karrierje[szerkesztés]

Nagyon aktív volt a rádiózás minden ágában is. Díszvendégként sikerrel mutatkozott be énekesként is: 1970-ben a Tanto pe' cantà című (1932-es), klasszikus Ettore Petrolini-dallal a slágerlisták élére került. Később sikereket ért el a Me pizzica... me mozzica (a Per grazia ricevuta c. filmje betétdala), a Tarzan lo fa (1978), a La pennichella (1980), a La frittata (a Sanremói dalfesztiválon, 1982-ben énekelte), a Canzone pulita, amit már a Festival díszvendégeként, 1983-ban adott elő, 50 fős gyermekkórus kíséretében. Abban az évben a Che bello sta' con te, pedig a Questo e quello című Sergio Corbucci-film végstáblistája alatt hallatszott.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]