Narancsszínű fülemüle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Narancsszínű fülemüle
Bengaluruban áttelelő példány
Bengaluruban áttelelő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Passerida
Öregcsalád: Muscicapoidea
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Larvivora
Hodgson, 1837
Faj: L. brunnea
Tudományos név
Larvivora brunnea
(Hodgson, 1837)
Szinonimák
  • Erithacus brunneus
  • Larvivora wickhami
  • Luscinia brunnea Hodgson, 1837
  • Tarsiger brunnea
Elterjedés
Elterjedési területe; a zöld nyáron és a kék télen
Elterjedési területe; a zöld nyáron és a kék télen
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Narancsszínű fülemüle témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Narancsszínű fülemüle témájú médiaállományokat és Narancsszínű fülemüle témájú kategóriát.

A narancsszínű fülemüle (Larvivora brunnea) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszertani besorolása[szerkesztés]

Leírása óta ennek a kis énekesmadárnak többször is cserélték a rendszertani besorolását. Hamarább a rigófélék (Turdidae) közé sorolták. Később áthelyezték a légykapófélék (Muscicapidae) közé, a Luscinia nevű madárnembe. Azonban az újabb molekuláris törzsfejlődéses (philogenesis) kutatásoknak köszönhetően megtudtuk, hogy ez a madár, néhány másik Luscinia-fajjal együtt nem ebbe a nembe tartozik. A Lusciniából kivont fajoknak és a két ázsiai Erithacus-fajnak,[3] megalkották, vagyis újrahasznosították, az 1837-ben megalkotott Larvivora madárnemet.[4][5]

Előfordulása[szerkesztés]

Banglades, Bhután, Kína, India, Mianmar, Nepál, Pakisztán és Srí Lanka területén honos. Sűrű erdők aljnövényzetének lakója. Vonuló madár, mely a nyarat előfordulási területének északi részén tölti, viszont télire az indiai Nyugati-Ghátokra és Srí Lankára vonul. A törzsalfaj akár Kelet-Afganisztánba és Kelet-Himalájára is elrepülhet, míg a wickhami alfaj Nyugat-Mianmarban költ, és nemigen költözik.[6]

Alfajai[szerkesztés]

  • Larvivora brunnea brunnea (Hodgson, 1837)
  • Larvivora brunnea wickhami (Stuart Baker, 1916)

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 15 centiméter, vagyis körülbelül akkora, mint a kékbegy (Luscinia svecica). A kifejlett hím tollazatának színe a háti részen kék, míg a hasi részen rozsdás-narancssárga. A fekete pofája fölött egészen a tarkójáig egy-egy fehér sáv húzódik. A hasának legalsó része, valamint farktollainak alsó oldala szintén fehérek. A tojó háti része olajbarna, míg hasi része, testoldalai és a farkalatti része világos sárgásbarnák.[7][8] A szemei körül világos gyűrűk vannak. A fiatal példányok mindkét nem esetében, sötétbarnák világos sárgásbarna foltozással.[9][10]

Életmódja[szerkesztés]

A narancsszínű fülemüle főleg a talajon keresi a rovarokból álló táplálékát. Ilyenkor a barázdabillegetőhöz (Motacilla alba) hasonlóan beillegeti farktollait.[7] Vonuló madárként évente két nagy utat tesz meg. A Himalájába májusban érkezik és szeptemberben költözik el. Egyesek akár augusztusban is elindulnak. A költözés során és télen az egész indiai szubkontinensen megfigyelhetők, de főleg délnyugaton.[6][11][12][13] A meggyűrűzött madaraktól megtudtuk, hogy a különböző egyedek nem mindig ugyanazon az útvonalon vándorolnak.[14] A sűrű erdőt és bozótost kedveli.

Szaporodása[szerkesztés]

Költési időszaka májustól júliusig tart. Fészkét a talajra építi, általában nagy fák gyökerei közé, vagy egyéb természetes mélyedésekbe. A fészek gyökerekből, szőrzetből és tollúból készül. Fészekalja általában 4 halványkék tojásból áll.[6][15] Feltételezés szerint, csak a tojó költ, azonban megfigyelték amint mindkét szülő eteti a fiókákat.[9] A régi irodalomban megvan említve, hogy a kakukk (Cuculus canorus) költésparazitája ennek az énekesmadárnak.[6]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BirdLife International: 'Luscinia brunnea'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. Hodgson, Brian Houghton (1837). „On three new genera or sub-genera of long-legged thrushes, with descriptions of their species”. The Journal of the Asiatic Society of Bengal 6, 102. o.  
  3. Seki, Shin-Ichi (2006). „The origin of the East Asian Erithacus robin, Erithacus komadori, inferred from cytochrome b sequence data”. Molecular Phylogenetics and Evolution 39 (3), 899–905. o. DOI:10.1016/j.ympev.2006.01.028. PMID 16529957.  
  4. (2010) „Multi-locus phylogenetic analysis of Old World chats and flycatchers reveals extensive paraphyly at family, subfamily and genus level (Aves: Muscicapidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 57 (1), 380-392. o. DOI:10.1016/j.ympev.2010.07.008.  
  5. Chats, Old World flycatchers. World Bird List Version 6.2. International Ornithologists' Union, 2016. (Hozzáférés: 2016. május 20.)
  6. a b c d Whistler, Hugh. Popular Handbook of Indian Birds. Fourth edition.. Gurney and Jackson, 83–85. o. (1949) 
  7. a b Birds of South Asia: The Ripley Guide. Volume 2. Smithsonian Institution and Lynx Edicions, 393. o. (2005) 
  8. Baker, ECS. Fauna of British India. Birds, 2, Taylor and Francis, London, 14–15. o. (1924) 
  9. a b Handbook of the birds of India and Pakistan, 2, Oxford University Press, 229–231. o. (1997). ISBN 0-19-562063-1 
  10. (1935) „The ornithology of Travancore and Cochin, part 3”. J. Bombay Nat. Hist. Soc. 38 (2), 282–320. o.  
  11. (1992) „Indian Blue Chat Erithacus brunneus (Hodgson) in Bangalore”. J. Bombay Nat. Hist. Soc. 89 (2), 257. o.  
  12. Bharos, Ajit (1992). „Sighting of an Indian Blue Chat Erithacus brunneus (Hodgson) at Raipur, Madhya Pradesh”. J. Bombay Nat. Hist. Soc. 89 (3), 377. o.  
  13. (2004) „Indian Blue Robin Luscinia brunnea winters at Chamundi Hill and Ranganathittu Bird Sanctuary, Mysore, South India”. Newsletter for Ornithologists 1 (4), 54–56. o. [2011. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 27.)  
  14. Sugathan,R (1982). „Some interesting aspects of the avifauna of the Point Calimere Sanctuary, Thanjavur District, Tamil Nadu”. J. Bombay Nat. Hist. Soc. 79 (3:567–575).  
  15. Vietinghoff-Scheel, Erika V.. Luscinia brunnea, Atlas der Verbreitung palaearktischer Vögel, 16. (German nyelven). Akademie Verlag, Berlin (1989) 

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Indian blue robin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]