Núbiai kőszáli kecske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Núbiai kőszáli kecske
Stavenn Capra nubiana 00.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nem: Capra
Faj: C. nubiana
Tudományos név
Capra nubiana
(F. Cuvier, 1825)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Núbiai kőszáli kecske témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Núbiai kőszáli kecske témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Núbiai kőszáli kecske témájú kategóriát.

Núbiai kőszáli kecske bak a Negev-sivatagban, Izraelben

A núbiai kőszáli kecske (Capra nubiana) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Egyes rendszerezések szerint az alpesi kőszáli kecske (Capra ibex) alfaja Capra ibex nubiana néven.

Lásd még: Kőszáli kecske

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyiptom, Etiópia, Izrael, Jordánia, Omán, Szaúd-Arábia, Szudán és Jemen területén honos. Sziklás, sivatagi hegyek lakója.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhosszúság: 105-125 centiméter, vállmagasság: 65-75 centiméter, testtömeg: 25-70 kilogramm. Szőrzete világos vörhenyesbarna, a hátsó végtagok halványabb árnyalatúak. A hasi rész szinte fehér, a farok felső része pedig sötétebb. A bakok mellső lábain és hátán sötét csík található, és sötét szakálluk van. A félkör alakú szarvak fel- és hátrafelé, majd lefelé görbülnek. Jóllehet mindkét nem rendelkezik szarvakkal, a bakoké sokkal nagyobb, mint a nőstényeké. A bakok szarva egészen 120 cm hosszúra nő, és a külső kanyarulaton 24-36 dudor található. A nőstények jóval vékonyabb, rövidebb szarva 35 cm hosszúra nőhet.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sivatagokban egynemű csordákban él, fűvekkel és levelekkel táplálkozik. A melegebb időszakot a magasabban lévő területeken vészeli át, az éjszakát védett helyeken, például barlangokban és kiálló sziklanyúlványok alatt tölti. A leopárd, a saskeselyű és a sasok zsákmányállata.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak a késő nyári hónapokra, főleg októberre esik. 5 hónapi vemhesség után, 1-2 utódot hoz a világra, általában márciusban, melyet még 3 hónapig gondoz. Ivarérettségét 2-3 éves korban éri el és maximum 17 évig él.

A párzás idején a bakok nyaka, mellkasa, vállai, lábai felső részé és oldalának a színe sötétbarnára, szinte feketére változik.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) 1996-ban veszélyeztetett fajnak minősítette, amely 1986-ban 1200-as lélekszámú populációval rendelkezett.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]