Núbiai kőszáli kecske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Núbiai kőszáli kecske
Bak
Bak
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Caprini
Nem: Kőszáli kecskék (Capra)
Linnaeus, 1758
Faj: C. nubiana
Tudományos név
Capra nubiana
F. Cuvier, 1825
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Núbiai kőszáli kecske témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Núbiai kőszáli kecske témájú médiaállományokat és Núbiai kőszáli kecske témájú kategóriát.

A núbiai kőszáli kecske (Capra nubiana) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Korábban az alpesi kőszáli kecske (Capra ibex) alfajának vélték, Capra ibex nubiana név alatt.

Előfordulása[szerkesztés]

Egyiptom, Etiópia, Izrael, Jordánia, Omán, Szaúd-Arábia, Szudán és Jemen területén honos. Sziklás, sivatagi hegyek lakója.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhosszúsága 105-125 centiméter, marmagassága 65-75 centiméter, testtömege körülbelül 50 kilogrammos. Szőrzete világos vörhenyesbarna, a hátsó végtagok halványabb árnyalatúak. A hasi rész szinte fehér, a farok felső része pedig sötétebb. A bakok mellső lábain és hátán sötét csík található, és sötét szakálluk van. A félkör alakú szarvak fel- és hátrafelé, majd lefelé görbülnek. Jóllehet mindkét nem rendelkezik szarvakkal, a bakoké sokkal nagyobb, mint a nőstényeké. A bakok szarva egészen 100 cm hosszúra nő, és a külső kanyarulaton 24-36 dudor található. A nőstények jóval vékonyabb, rövidebb szarva 35 cm hosszúra nőhet.

Életmódja[szerkesztés]

A sivatagokban egynemű csordákban él, fűvekkel és levelekkel táplálkozik. A melegebb időszakot a magasabban lévő területeken vészeli át, az éjszakát védett helyeken, például barlangokban és kiálló sziklanyúlványok alatt tölti. A leopárd, a saskeselyű és a sasok zsákmányállata.

Szaporodása[szerkesztés]

A párzási időszak a késő nyári hónapokra, főleg októberre esik. 5 hónapi vemhesség után, 1-2 utódot hoz a világra, általában márciusban, melyet még 3 hónapig gondoz. Ivarérettségét 2-3 éves korban éri el és maximum 17 évig él. A párzás idején a bakok nyaka, mellkasa, vállai, lábai felső részé és oldalának a színe sötétbarnára, szinte feketére változik.

Védettsége[szerkesztés]

Az Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajnak minősítette, amely 1986-ban 1200-as lélekszámú populációval rendelkezett.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]