Ugrás a tartalomhoz

Moszin–Nagant

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moszin–Nagant ismétlőpuska (M1891)

Típusismétlőpuska
Ország Orosz Birodalom
Szovjetunió
Oroszország Oroszország
Alkalmazás
Alkalmazás ideje1891–jelenleg
Használó országAfganisztán,
Albánia,
Kína,
Kuba,
Kelet-Németország,
Finnország,
Észak-Korea,
Oroszország,
Szovjetunió,
Románia,
Lengyelország,
Magyarország,
Egyiptom,
Irak,
Szíria,
Észak-Vietnám
Háborús alkalmazásOrosz–japán háború,
Első világháború,
Polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban,
Török függetlenségi háború,
Spanyol polgárháború,
Második kínai–japán háború,
Második világháború,
Kínai polgárháború,
Koreai háború,
Vietnámi háború,
A Szovjetunió afganisztáni háborúja,
Délszláv háború,
Első csecsen háború,
Második csecsen háború
Iraki háború
Orosz–ukrán háború
Műszaki adatok
Űrméret7,62
Lőszer7,62×54 mm R
Tárkapacitás5
Működési elvkézi működtetésű hengeres zár, forgó-toló záras
Tömeg4 kg (M91/30)
3,4 kg (M38)
4,1 kg (M44) kg
Fegyver hossza1232 mm (M91/30)
1013 mm mm
Csőhossz730 mm (M91/30)
514 mm
Csőtorkolati sebesség770 - 880 m/s
Max. lőtávolság1800 m
Irányzék típusanyílt
A Wikimédia Commons tartalmaz Moszin–Nagant ismétlőpuska (M1891) témájú médiaállományokat.

A Moszin–Nagant ismétlőpuska a cári orosz hadseregben 1891-ben rendszeresített 7,62 mm űrméretű, belsőtáras ismétlőpuska. Ismert még M1891 és Moszin-puska néven, de gyakran nevezik háromvonalas puskának[1] is. A cári hadsereg, majd modernizált változata a Vörös Hadsereg alapvető gyalogsági lövészfegyvere volt az AK gépkarabély megjelenéséig. A fegyvert Szergej Moszin tervezte, a konstrukcióhoz pedig a belga Léon Nagant által szerkesztett középágytárat használta fel.

1930-ban korszerűsítették. Csökkentették a tömegét, a cső, és így a fegyver hosszát, valamint új irányzékot kapott. A modernizált puskát M1891/30 típusjellel rendszeresítették. Optikai irányzékkal felszerelve mesterlövész fegyverként is használták a szovjet mesterlövészek. Az M1891/30 a második világháború után a Magyar Néphadseregben is rendszeresítve volt 48 M. ismétlőpuska néven.[2]

A fegyver zárszerkezete

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A cső űrmérete (7,62 mm) a régi orosz hosszmérték, a 2,54 mm-nek megfelelő vonal szerint.
  2. Lásd a fegyver anyagismeret és lőutasítását a kalasnyikov.hu-n.

Források

[szerkesztés]
  • Kovács Zoltán, Nagy István: Kézi lőfegyverek, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-326-338-7, p. 107.