Monas Hieroglyphica
| Monas Hieroglyphica | |
 | |
| Szerző | John Dee |
| Eredeti cím | Monas Hieroglyphica |
| Nyelv | újlatin nyelv |
| Téma | hermetika, alkímia |
| Műfaj | értekezés |
| Kiadás | |
| Kiadó | Willem Silvius[1] |
| Kiadás dátuma | 1564 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Monas Hieroglyphica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Monas Hieroglyphica (magyarul: Hieroglifikus monád, vagy Rejtelmes Egység[1]) egy John Dee (1527–1609), udvari asztrológus által kitalált hermetikus szimbólum. Az elnevezés ugyanakkor az 1564-ben, Dee által kiadott értekezés címe is, mely mű részletesen kifejti a szimbólum jelentését.[1] A művet Dee Habsburg Miksa (1527–1576) magyar király és német-római császárnak ajánlotta, akinek megkoronázásán Pozsonyban, 1563 őszén részt vett.[1]
Tartalom[szerkesztés]
A hieroglifikus monád megtestesíti Dee elképzelését a Kozmosz egységéről és több ezoterikus, illetve asztrológiai szimbólumból tevődik össze. A mű tézisek gyűjteménye, melyek I-X.-ig a szimbólum elemeit taglalják, majd a monád és a természeti, illetve természetfeletti világ viszonyát tárják fel.[2] Az I. és II. tézis geometriai fejtegetéseket foglal magában, kiindulva a pontból, az egyenesen át a körig. Ezek az egyszerű geometriai elemek alkotják a monád alapjául szolgáló Merkúr, vagyis az alkímiai higany jelét.[2] A félkör a Holdat, a kör a Napot jelképezi, kettejük kapcsolata pedig a nappalok és éjszakák váltakozásának rendjét szimbolizálja. A Keresztből számos számmisztikai levezetés adható, így gyakorlatilag magában foglalja az első négy számot (1, 2, 3, 4), összegük pedig 10-et, az isteni tökéletességet adja.[3] "Az egész művet alkimista szimbolika szövi át, bár a szöveg sejteti, hogy végső értelmezésben nem annyira az átalakítandó fémen, hanem az emberen van a hangsúly, aki a transzmutáció igazi alanya."[3]
Hatás[szerkesztés]
.svg)
A könyv Dee-t a rózsakeresztesekhez kapcsolja, ámbár ennek pontos mibenléte homályos. A monád megjelenik a Christian Rosenkreutz kémiai menyegzője című rózsakeresztes manifesztumban, mégpedig az allegorikus történetet elbeszélő Christian Rosenkreutznak átnyújtott - királyi menyegzőre szóló - meghívón.[4] Elképzelhető, hogy Dee, egyik közép-európai utazásán megmutathatta a szimbólumot a manifesztum feltételezett írójának, Johann Valentin Andreae-nak, bár az ő írói mivolta számos tudós által vitatott.
Frances Yates (1899–1981) angol reneszánsz-kutató megjegyzi, hogy Dee hatása érhető tetten a puritán ifj. John Winthrop (1606–1676), a gyarmati Connecticut kormányzóján, aki egyben alkimista és Dee követője volt.[5]
Kiadások[szerkesztés]
- John Dee. Monas Hieroglyphica (latin nyelven). CreateSpace Independent Publishing Platform [1564] (2014). ISBN 978-1501049217
- Dr. John Dee. Monas Hieroglyphica (angol nyelven). Kessinger Publishing [1564] (2010). ISBN 978-1162595177
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Szonyi: Szőnyi György Endre. Titkos tudományok és babonák (magyar nyelven). Magvető (1978)
- ↑ Yates: Yates, Frances. The Rosicrucian Enlightenment, 2. kiadás (angol nyelven), London and Boston: Routledge and Kegan Paul Ltd [1972] (2001). ISBN 978-0415267694
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Monas Hieroglyphica című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.