Monász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A kör, ponttal a közepén a püthagoreusok és a későbbi görögök számára is a legelső metafizikai lény, a Monád, vagy Abszolút jelképe volt.

A monász vagy monád egyfelől a görög μονάς (ejtsd: monász, jelentése: "egység"),[1] másfelől a μόνος (ejtsd: mónosz, jelentése: "egyedül, egyetlen")[2] szóból eredeztethető, mely a kozmogóniában a Legfőbb Lényre, istenségre, illetve minden dolgok teljességére utal.[3]

Meghatározás[szerkesztés]

Püthagoreus elképzelés[szerkesztés]

A fogalmat már a püthagoreusok használták, mint egy számsorozat kezdő elemét, melyből az összes további szám eredeztethető.[1] A legelső létbe lépő dolgot hívták monásznak (egység), mely nemzette (szülte) a diászt (kettősség), a számokat, a pontot, a vonalakat, a "végességet", stb.[4] Ez istenséget jelent, a legelső létezőt, minden dolgok teljességét.[3]

Újkori filozófia[szerkesztés]

John Dee (1527-1609) angol alkimista 1564-ben megjelentetett Monas Hieroglyphica című tanulmányában komplex leírását adja a saját maga által feltalált monádnak.[5] Később, Giordano Bruno (1548-1600), olasz teológus-szerzetes az 1591-ben kiadott De monade, numero et figura liber című értekezésében háromféle monádtípust írt le, úgymint: Isten, lelkek és atomok.

Az elképzelés Leibniznél (1646-1716) elemi részecske értelmet kap és népszerűségre tesz szert az 1714-ben írt Monadologia című művében. Nála a monádok olyan alapvető szubsztanciák, melyek felépítik a Világegyetemet, azonban térbeli kiterjedés nélküliek és anyagtalanok. Minden monád egyedi, elpusztíthatatlan, dinamikus, lélekszerű entitás, melynek tulajdonságai kedvtelése és felfogóképessége függvénye. A monádok nincsenek valódi kapcsolatban egymással, de egy előre meghatározott harmóniában (Prästabilierte Harmonie) Isten mindegyiket tökéletesen összehangolja. Az anyagi világ tárgyai egyszerűen monádok együttes megnyilvánulásai.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Monad (angol nyelven). Encyclopædia Britannica . (Hozzáférés: 2019. december 23.)
  2. Görög-Magyar szótár. dictzone.com . (Hozzáférés: 2019. december 23.)
  3. a b Fairbanks, Arthur. The First Philosophers of Greece (angol nyelven). London: HardPress Publishing, 145. o. [1898] (2013). ISBN 978-1313775496 
  4. Diogenész Laertiosz. A filozófiában jeleskedők élete és nézetei, ford. Rokay Zoltán (magyar nyelven), Jel könyvkiadó (2005-2007). ISBN 963-9318991 
  5. Szőnyi György Endre. Titkos tudományok és babonák (magyar nyelven). Magvető (1978) 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Monad című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.