MoLaRi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer
MoLaRi, MOLARI
Cím (országos)
Építési adatok
Építés éve 2006–2014
Megnyitás 2014. szeptember 1.
Építési költség 10 milliárd Ft
Hasznosítása
Felhasználási terület katasztrófavédelem (polgári védelem, vegyvédelem), lakossági tájékoztatás
Tulajdonos Magyar Állam
(Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF))
SablonWikidataSegítség

A Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer, röviden MoLaRi (vagy MOLARI)[1] egy polgári védelmi, ezen belül alapvetően vegyvédelmi megfigyelő- (idegen szóval monitoring), riasztó- és tájékoztató-rendszer, amely a Magyarország területén található, az Európai Uniós 96/82/EK („Seveso II”) vegyiparbiztonsági irányelv[2] hatálya alá tartozó, veszélyesnek minősített vegyi üzemek, illetve telephelyek környezetében lett kialakítva 2006[3][4][5] és 2014[5] között. A rendszert az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) telepítette és üzemelteti.[4]

A MoLaRi 9 vármegyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Veszprém, Zala), valamint Budapest 8 kerületében (IV., IX., X., XIII., XIV., XV., XVI., XIX.) összesen 20 vegyipari jellegű létesítmény környezetét felügyeli,[1][4][6] és országosan körülbelül 500 ezer embert tud közvetlenül riasztani és tájékoztatni egy súlyos vegyipari baleset esetén.[3][7] Teljes egészében 2014 szeptemberére készült el, csak ekkor épült ki ugyanis a budapesti hálózat, amelyet szeptember 1-én, délelőtt 11 órakor nyilvánosan tesztelt a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI).[1] Teljes kivitelezési költsége 10 milliárd forint volt,[3] ennek egy része európai uniós támogatásból származott.[8]

A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében épült ki a MoLaRi-tól függetlenül üzembe helyezhető LTRR - Lakossági Tájékoztató és Riasztó Rendszer. Ez veszély esetén 227 darab szirénán keresztül továbbított riasztó jelzésekkel értesíti, valamint élőbeszéd formájában tájékoztatja a környékbeli települések lakosságát.[9]

Működési elv[szerkesztés]

A MoLaRi országos hálózata különféle érzékelőkből, vegyi és meteorológiai szenzorokból („monitoring végpontok”), valamint lakosságtájékoztató berendezésekből („riasztó végpontok”) áll.[6][8] Ezek a veszélyesnek számító vegyi üzemek, telephelyek környezetében helyezkednek el, és egyrészt érzékelik, elemzik egy esetleges baleset (vagy szabotázs, terrorakció stb.) következtében a levegőbe kerülő veszélyes anyagokat, követik ezek terjedési útvonalát, továbbá jelentenek a megyei és országos MoLaRi központok felé, másrészt riasztják és élőszóban utasítják a lakosság azon részét, amelyet a veszélyes anyagok fenyegethetnek.[1][5][8]

A rendszer mérőállomásai képesek mérni a levegőbe került veszélyes vegyi anyagok koncentrációját, illetve a szélirányt, a szélsebességet, és a hőmérsékletet, amelyek lehetővé teszik gázfelhők terjedésének előrejelzését.[3] A riasztás hangja maga nagyon hasonló a hidegháború idején használt légoltalmi („légvédelmi”) szirénák jellegzetes hangjához.

A MoLaRi kifogástalan működőképességét rendszeres tesztek hivatottak ellenőrizni, ezért 2014. szeptember 1-jétől kezdve Budapesten is minden hónap első hétfőjén próbariasztások zajlanak, kivéve, ha az adott napon nemzeti vagy egyházi ünnep van, ilyenkor a próba a következő hétfőre tolódik.[1] Azonban csak az első budapesti próbariasztás volt teljes intenzitású, minden további próba csökkentett intenzitással zajlik. A tesztriasztások a többször elhangzó „Figyelem, ez próba!” mondattal kezdődnek, illetve a többször elhangzó „A próbának vége!” mondattal fejeződnek be, ha ez nem történik meg, akkor a riasztás valós, és a rendszer élőszóban ad utasításokat a lakosságnak.[1]

Kiépítés[szerkesztés]

A MoLaRi kiépítése 2006-ban kezdődött meg[3] Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, öt veszélyesnek minősített helyszín környezetében.[8] Itt hét településen épült ki a rendszer: Berentén, Kazincbarcikán, Oszláron, Sajóbábonyban, Sajószentpéteren, Tiszapalkonyán és Tiszaújvárosban.[8] Ez összesen mintegy 1,5 milliárd forintba került, amely összeg európai uniós támogatásból származott.[8]

2007-ben 7 milliárd forintos összköltséget említett Kohánka István, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes vezetője,[8] Rétközi Ferenc, az Igazgatóság vezetője pedig úgy nyilatkozott, hogy a rendszer teljes kiépítése 2012-ben fejeződhet be, és Budapesten kívül nyolc megyére kiterjedően, 20 veszélyes helyszínt fog felügyelni.[8]

A rendszer első, a lakosok számára is észlelhető, úgynevezett „morgatópróbája” 2007. március 26-án volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.[8] A szirénaszón kívül tesztelésre került a rendszer lakossági tájékoztató (hangosbeszélő) funkciója is.

A MoLaRi több telepítési ütem és a helyi, valamint megyei katasztrófavédelmi tervekbe való integrálás után végül 2014 szeptemberére lett teljes, a budapesti hálózat kiépítésével és nyilvános próbájával, amely szeptember 1-én, délelőtt 11 órakor indult meg.[1] Teljes kivitelezési költsége 10 milliárd forint lett,[3] amelyből 3 milliárd forint a budapesti alrendszer költsége.[7]

Helyszínek[szerkesztés]

Országosan[szerkesztés]

A MoLaRi országosan 321 monitoring és 576 riasztó végpontból állt 2014 szeptemberében.[6]

Az alábbi táblázat nem csak a felügyelt helyszíneket, hanem a MoLaRi központokat is tartalmazza a teljesség kedvéért. Az adatok forrásai: Origo,[1] ZETApress,[6] Védelem Online,[4] Medical Online[5]

# Létesítmény Helyszín Kiépítés dátuma
a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei MoLaRi központ Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 2006
01. BorsodChem Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 2006
02. Észak-Magyarországi Vegyiművek Kft. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 2006
03. FramoChem Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 2006
04. MOL Tiszai Finomító Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 2006
05. MOL Petrolkémia Zrt. (volt TVK) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 2006
b Országos MoLaRi központ Budapest 2006
06. Huntsman Zrt. Veszprém vármegye 2007
07. MOL Dunai Finomító Pest vármegye 2007
08. Nitrogénművek Zrt. Veszprém vármegye 2007
c Pest vármegyei MoLaRi központ Pest vármegye 2007
09. Prímagáz Zrt. gógánfai tárolója Veszprém vármegye 2007
d Veszprém vármegyei MoLaRi központ Veszprém vármegye 2007
e Csongrád-Csanád vármegyei MoLaRi központ Csongrád-Csanád vármegye 2008
10. Dunaferr Zrt. Fejér vármegye 2008
f Fejér vármegyei MoLaRi központ Fejér vármegye 2008
11. Prímagáz Zrt. algyői üzeme Csongrád-Csanád vármegye 2008
12. Prímagáz Zrt. pincehelyi üzeme Tolna vármegye 2008
g Tolna vármegyei MoLaRi központ Tolna vármegye 2008
h Komárom-Esztergom vármegyei MoLaRi központ Komárom-Esztergom vármegye 2009
13. Richter Gedeon Nyrt. dorogi telephelye Komárom-Esztergom vármegye 2009
14. Egis gyógyszergyár Budapest 2014
15. Richter Gedeon gyógyszergyár Budapest 2014
16. Sanofi (egykori Chinoin) gyógyszergyár Budapest 2014

Budapesten[szerkesztés]

A MoLaRi budapesti része a IV., a IX., a X., a XIII., a XIV., a XV., a XVI. és a XIX. kerületben körülbelül 190 ezer embert képes riasztani és tájékoztatni a környezetükben bekövetkező veszélyes vegyi baleset esetén.[1]

A fővárosban három helyszín környezetében került telepítésre összesen 52 db monitoring végpont és 317 darab riasztási végpont, ezek a következőek:[1][5][6]

  • Egis gyógyszergyár (X. kerület, Keresztúri út 30-38.)
  • Richter Gedeon gyógyszergyár (X. kerület, Gyömrői út 19-21.)
  • Sanofi (egykori Chinoin) gyógyszergyár (IV. kerület, Tó utca 1-5.)

Források[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Külső linkek[szerkesztés]