Meister Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Meister Éva
2019. február 15.
2019. február 15.
Életrajzi adatok
Született 1956. május 2. (63 éves)
Olthévíz
Házastársa Molnár H. Lajos (elvált)
Gyermekei Molnár H. Magor (1986)
Molnár H. Boglárka (1990)
Pályafutása
Iskolái Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
Aktív évek 1978
Híres szerepei Pattanó Rozi (Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci)
Vivie (George Bernard Shaw: Warrenné mestersége)
Bethlen Kata (Kocsis István: Árva Bethlen Kata)
Díjai
További díjakMagyar Kultúra Lovagja, 2019

Meister Éva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Meister Éva témájú médiaállományokat.

Meister Éva (Olthévíz, 1956. május 2. –) magyar színművésznő, a magyar kultúra lovagja.[1] Szépanyja anyai nagyapai ágon Gálffy Mária, Gálffy Mihály székely vértanú húga volt.

Élete[szerkesztés]

Ercsi, 2018. augusztus 20.

Édesapja Erdélyben körzeti orvos, édesanyja pedagógus volt. Magyarszászszékely felmenői között több művész is akadt. Sepsiszentgyörgyön járt a református Székely Mikó Kollégiumba, ahová korábban édesapja is, majd a brassói magyar gimnáziumban érettségizett. Megfordult a fejében a jogi pálya is, de aztán száz közül elsőként felvették a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetbe. Diplomázása után a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja lett. Férjhez ment Molnár H. Lajos íróhoz. Gyermekeikː Magor, Móricz Zsigmond-ösztöndíjas költő, nyelvész, folyóirat-szerkesztő és Boglárka, szerkesztő-riporter, dokumentum- és rövidfilmrendező. 1987-ben a romániai üldöztetés elől családjával Magyarországra menekült. A szolnoki Szigligeti Színházban kezdett dolgozni, ahol férje dramaturg lett. Egy évad után, magyarsága miatt, a liberális vezetés az utcára tette. Tíz évig volt egy gyerekszínháza, amit vezetett és rendezett benne előadásokat gyerekszínészekkel, gyerekeknek. Kölyök Színpad volt a neve. Emellett drámajátékot, színjátszást, beszéd- és mozgásgyakorlatot, vers- és prózamondást tanított az ország legnagyobb színjátéktanszékkel működő művészeti iskolájában, a Teátrumban. Sok növendéke nyert sokszor dráma- és színjátékversenyeket, és városi, megyei, országos szavalóversenyeket. Miután megszüntették az iskolát, létrehozott egy amatőr ifjúsági és felnőtt színházat, amit három évig vezetett, ez volt a Stúdió-M. 1989 óta szabadfoglalkozású színművészként – intézmény és támogatottság nélkül – egyéni előadásaival járja a Kárpát-medence magyar településeit és a külföldön élő magyar közösségeket.

Főbb szerepei Marosvásárhelyen[szerkesztés]

  • Anya (Federico García Lorca: Vérnász. R.: Kincses Elemér)
  • Halál (Lorca: Vérnász. R.: Kincses Elemér)
  • Doktornő (D. R. Popescu: Andilandi. R.: Gergely Géza)
  • Janice Veckery (P. Zindel: A gammasugarak… R.: Szabó József)
  • Feleség (Tomcsa Sándor: Kánikula. R.: Gergely Géza)
  • Maricica Tunsu (Baranga: Közvélemény. R.: Gergely Géza)
  • Mári néni ( Kodolányi János: Földindulás. R.: Csorba András (színművész))
  • Mici (Musatescu: Szélkakas. R.: Hunyadi András)
  • Riporternő (Guga: Egy öngyilkos világa. R.: Dan Alecsandrescu)
  • Újságírónő (Csávossy Gy.: Év végi négykezes. R.: Hunyadi András)
  • Izidóra (Katona József: Bánk bán. R.: Kincses Elemér)
  • Bolette (Henrik Ibsen: A tenger asszonya. R.: Dan Alecsandrescu)
  • Vera – tévéfilm (Szíjgyártó S. Sándor: Akácfa út 92. R.: Kovács Levente)
  • Klárika (Méhes György: Dupla kanyar. R.: Hunyadi András)
  • Énekesnő – zenés darab (Zenés Kávéház. R.: Kovács Levente)
  • Arany Hédi – musical (Szép Ernő: Lila ákác. R.: Kovács Levente)
  • Pattanó Rozi – musical (Tersánszky: Kakuk Marci. R.: Kovács Levente)
  • Linka – musical (Tersánszky: Kakuk Marci. R.: Kovács Levente)
  • Vivie (G. B. Shaw: Warrenné mestersége. R.: Dan Alecsandrescu)

Előadásai[szerkesztés]

A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben[szerkesztés]

  • Kánikula – 1977.06.02.
  • 1907 (versműsor) – 1977.04.29.
  • Közvélemény – 1978.11.03.
  • Vérnász – 1978.12.07., 1979. 05.27.
  • Földindulás – 1979.02.02.
  • Csapodár madárka – 1979 .04.19.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban[szerkesztés]

  • A gammasugarak hatása a százszorszépekre – III. éves m. v. – 1978.02.24.
  • Balgák a holdfényben – 1979.09.21.
  • A szélkakas – 1979.06.30.
  • A tenger asszonya – 1980.06.25.
  • Bánk bán – 1981.06.05.
  • Lila ákác – 1981.10.11.
  • Év végi négykezes – 1981. 01.30.
  • Dupla kanyar – 1982.03.05.
  • Csillag a máglyán – 1982.05.28.
  • Egy öngyilkos világa – 1983.02.04.
  • Egy roppant kényes ügy – 1983.12.16.
  • Az emlékek kávéháza – 1983.12.28.
  • Kakuk Marci – 1984.07.11.
  • Warrenné mestersége – 1987.05.30.

A szolnoki Szigligeti Színházban[szerkesztés]

  • 1988–1989-es évad
  • Caligula helytartója
  • Marica grófnő
  • A kastély
  • C. kisasszony szenvedései

Rendezései és dramatizálásai – Magyarországon[szerkesztés]

Kölyök Színpad[szerkesztés]

  • 1. Üzenet – musical, 1997
  • 2. Itt járt Mátyás király – zenés gyermekbohózat, 1999
  • 3. Trón alatt a király – mesejáték, 2001
  • 4. A szépség és a szörnyeteg – zenés mesejáték, 2002
  • 5. Óz, a csodák csodája – mesejáték, 2003
  • 6. Csongor és Tünde – mesedráma, 2004
  • 7. A pofon – zenés vígjáték, 2006
  • 8. Kádár Kata – ballada, zenés feldolgozás, 2006

A „Stúdió-M” Ifjúsági- és Felnőtt Színházban[szerkesztés]

Önálló estek – 1989-től napjainkig[szerkesztés]

  • 1.Csöndes kiáltvány a vesztesekért - zenés versszínház kortárs erdélyi költők verseiből, a menni-maradni kételyekkel
  • 2. Árva Bethlen Kata – Kocsis István monodrámája
  • 3. Kék Angyal – sanzonest
  • 4. Psalmus Hungaricus – irodalmi, zenés összeállítás a magyarság közös szabadságharcairól, 1703-tól napjainkig
  • 5. Vadrózsák – a székely néplélekről Kriza János „Vadrózsák” című gyűjteményéből, erdélyi népzenével (CD)
  • 6. A Tűz Márciusa – 1848-ra emlékezve, Dévai Nagy Kamilla társaságában
  • 7. Trianoni harangok – a szégyenteljes diktátum napjára
  • 8. Trianoni ének – a magyarság szülőföldjéről való elűzetéséről
  • 9. Ez a világ olyan világ – arról a székely sorsról, amelyet írófejedelmeink, mint Wass Albert, Nyirő József oly sokszor és oly fájdalmas-gyönyörűen megírtak
  • 10. Ima Magyarországért – imák, fohászok a nemzetért
  • 11. Túl ötven erdőn – a trianoni diktátum után szétszakított magyarság életérzéséről, egyéni és kollektív tragédiákról
  • 12. A magyarok vére – az 56-os szabadságharcunkra
  • 13. Neveket akarok hallani – az 56-os szabadságharcunkra
  • 14. Most már jöhetsz, Jézuska! – karácsonyi műsor az elfelejtett karácsony szellemében
  • 15. Dalok, amiken felnőttünk – önvallomás 3 generáció magyar slágereivel

Díjak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]