Marsz–3

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marsz–3
A Marsz–3 űrszonda rajza
A Marsz–3 űrszonda rajza

Ország  Szovjetunió
Küldetés típusa Leszállás
Küldetés
Célégitest Mars
Indítás dátuma 1971. május 28.
Indítás helye Baikonur Cosmodrome Site 81/23
Hordozórakéta Proton–K
Megérkezés 1971. december 2.
Küldetés vége 1971. december 2.
Az űrszonda
Tömeg 4650 kg (hajtóanyaggal)

A Marsz–3 a szovjet Marsz-program harmadik, sikeresen elinduló űrszondája. Egy leszálló egységet is vitt magával a Marshoz, amely sikeresen leszállt a felszínre. A Marsz–3 ikerszondája a Marsz–2 volt, amelyet kevesebb mint másfél héttel korábban indítottak. A szondát az NPO Lavocskin fejlesztette ki és építette.

Küldetés[szerkesztés]

A Marsz–3-at 1971. május 28-án indították egy Proton–K hordozórakétával. 1971. december 2-án megközelítette a Marsot, és szabadon engedte a leszálló egységet, amely először végzett sima leszállást a Mars felszínére, levegőfékezést és fékezőrakétát is használva. A felszínen csak 20 másodpercig volt kapcsolat vele, azután elnémult. A keringő egység pályára állt a Mars körül és sok adatot sugárzott a Földre.

Műszerek[szerkesztés]

Az orbitális egység műszerparkját képezte:

  • IR-radiométer - a 8-40 mikrométer tartományba eső infravörös kisugárzás mérésére
  • IR-fotométer - a 2,06 mikrométeres infravörös szén-dioxid-elnyelési sáv erősségének mérésére
  • Fotométer a látható tartományra (400-700 nm) a felszín és a légkör igen szűk fénytartománybeli fényvisszaverő képességének mérésére
  • Páratartalom-mérő berendezés az 1,38 mikrométeres színképvonalban történő vízpáraelnyelés alapján
  • Rádióteleszkóp a felszín és a 30-50 centiméter vastag felszíni réteg rádiófényességi hőmérsékletének mérésére
  • Sokcsatornás UV-fotométer a felső légköri szórt ultraibolya sugárzás mérésére
  • Két fotó kamera különböző fókuszú fényképezésre

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marsz–3 témájú médiaállományokat.