Mars Reconnaissance Orbiter
| Mars Reconnaissance Orbiter | |
 | |
| Az MRO a Mars mellett | |
| Ország |  Egyesült Államok |
| Űrügynökség |  NASA |
| Gyártó | Lockheed Martin |
| Küldetés típusa | Orbiter |
| Összköltség | 720 millió USD |
| NSSDC ID | 2005-029A |
| Küldetés | |
| Célégitest | Mars |
| Indítás dátuma | 2005. augusztus 12. |
| Indítás helye | SLC–41 |
| Hordozórakéta | Atlas V–401 |
| Pályára állás | 2006. március 10. |
| Meghosszabbítás | 2010. december[1] |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 2180 kg (hajtóanyaggal) |
| Energiaellátás | 2000 w |
| Pálya | Mars körüli |
| Hivatalos weboldal | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Reconnaissance Orbiter témájú médiaállományokat. | |
Az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter (rövidítve: MRO, magyarul: Marsi Felderítő Orbiter) űrszonda fő feladata nagy felbontású képek készítése a Mars felszínéről és leszállásra alkalmas helyek keresése későbbi leszállóegységek számára.
Küldetés[szerkesztés]
Két egymást követő, 24 órás halasztás után a Mars Reconnaissance Orbiter 2005. augusztus 12-én indult Atlas V rakétával Cape Canaveralból.[2]
2006. március 10-én állt pályára a Mars körül. 27 percre bekapcsolták a fő hajtóművet, hogy az űreszközt a kellő sebességre fékezze. Nem sokkal a manőver kezdete után az MRO a Mars mögé került, eltűnve ezzel a NASA irányítóinak szeme elől. Fél óráig tartó takarás után derült végül ki, hogy a művelet tökéletesen sikerült.[3]
Levegőfékezéssel alakította ki a végleges pályáját. 2006. augusztus 30-án begyújtotta hajtóműveit, hogy pályájának alsó pontja kiemelkedjen a bolygó légköréből és ezzel befejezze a levegőfékezést. A keringési idő a kezdeti 35 óráról 2 órára csökkent.[4]
2009. február 23-án az űrszonda biztonsági üzemmódba kapcsolt, valószínűleg, mert eltalálta a kozmikus sugárzás egy nagy energiájú részecskéje, amely hibás mérést eredményezett.[5] A szondát március 2-án sikerült normál üzemmódba visszakapcsolni.[6][7]
A küldetés tudományos szakasza 2008 novemberéig tart, ezt először 2010-ig hosszabbították meg.
2017 márciusában a szonda megtette 50 000-dik fordulatát a Mars körül, ezzel az addigi legtöbb adatot szolgáltató eszközzé vált a NASA Mars-kutatásának történetében.[8]
Az űrszonda[szerkesztés]
Az MRO űrszondát a NASA Jet Propulsion Laboratoriumában (Sugárfizikai Laboratórium) fejlesztették ki. A MRO teljes tömege 2180 kg (ebből 1149 kg hajtóanyag). A meghajtórendszer 20 hajtóműből áll. Hat nagyobb, hat közepes és nyolc kisebb hajtómű fékezi a szondát a megérkezéskor és változtatja a bolygó körüli pályát. Az adatok küldésére egy nagy és két kis nyereségű antenna áll rendelkezésre. Két napelemtábla 1000 W energiát biztosít, amelyet két akkumulátor tárol. A fedélzeti számítógép RAD750 (133 MHz, 32 bit), amely szélsőséges körülmények (sugárzás, hőmérséklet) között is megbízhatóan működik. 20 GB adat tárolására képes.
Tudományos műszerek[szerkesztés]
- High Resolution Imaging Science Experiment (HiRISE): kamera, nagy felbontású képeket készít.
- Context Imager (CTX): kamera, kisebb felbontású képek készítése a HiRISE képeinek környezetéről.
- Mars Color Imager (MARCI): színes képalkotó berendezés, színes képek készítése és az időjárás vizsgálata.
- Compact Reconnaissance Imaging Spectrometers for Mars (CRISM) : optikai/infravörös spektrométer, a felszín ásványtani térképezését végzi.
- Mars Climate Sounder (MCS): infravörös radiométer, méri a légkör különböző tulajdonságait (hőmérséklet, nyomás stb.).
- Shallow Subsurface Radar (SHARAD): radar, a Mars poláris sapkáinak szerkezetét határozza meg.
- Gravity Field Investigation Package: a gravitációs tér változásait méri.
- Atmospheric Structure Investigation Accelerometers: légsűrűség mérésére használható akcelerométerek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Frey, Sándor: MRO: az első két év vége. Űrvilág.hu, 2008. december 12. (Hozzáférés: 2008. december 12.)
- ↑ MRO – új keringőegység halad a Mars felé Archiválva 2007. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, Mars Society, 2005. augusztus 22.
- ↑ Mars körüli pályán az MRO, Űrvilág, 2006. március 11.
- ↑ Az MRO elérte végleges pályáját, Űrvilág, 2006. szeptember 2.
- ↑ Frey, Sándor: Biztonsági üzemmódba kapcsolt a Mars-szonda. Űrvilág.hu, 2009. február 26. (Hozzáférés: 2009. február 26.)
- ↑ http://spaceflightnow.com/news/n0903/04mro/ MRO resumes normal science operations around Mars NASA/JPL NEWS RELEASE Posted: March 4, 2009
- ↑ Kereszturi, Ákos: Visszatért normál üzemmódjához a legnagyobb Mars-szonda. [Origo] Világűr, 2009. március 11. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
- ↑ Prolific Mars Orbiter Completes 50,000 Orbits Archiválva 2017. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben nasa.gov
