ExoMars

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ExoMars
ExoMars modell (Berlin, 2006)
ExoMars modell (Berlin, 2006)

Ország Európa
Űrügynökség Európai Űrügynökség Európai Űrügynökség
Küldetés típusa Marsautó, szonda
Összköltség 500-800 millió euró
Küldetés
Célégitest Mars
Indítás dátuma 2016. március 14., 9:31 UTC, Bajkonur, Kazahsztán
Hordozórakéta Proton-Breeze-M
Megérkezés 2016. október 16.-19.
Időtartam 6 év
Az űrszonda
Tömeg 4332 kg
Pálya 430 km / 96 000 km (2017 novemberétől: 400/400 km )
Hivatalos weboldal

Az ExoMars egy marskutató űrszonda, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) az Aurora-program keretében indított – az eredetileg tervezett 2009, majd 2013 helyett – 2016-ban[1] a Marsra. A program 2016-os része két küldetésből áll, ezek: egy leszálló egység (Schiaparelli), és egy keringő egység (TGO). A Schiaparelli a légkörbe való belépés, és a felszínre való leszállás technikáját teszteli és a felszínen vizsgálja a környezetet, például elsőként az elektromos teret méri, aminek a marsi por viselkedésében lehet szerepe. A program második része 2018-ban indul. A programhoz a NASA adja a szondán lévő két rádiókommunikációs berendezést.

A kutatás főbb céljai között szerepel:

  • a lehetséges (múltbeli vagy jelenlegi) marsi élet nyomainak kutatása,
  • a közvetlenül a talajfelszín alatt található víz és egyéb geokémiai elemek eloszlásának vizsgálata,
  • a felszíni közegben rejlő kockázatok feltárása, egy esetleges emberes Mars-misszió szempontjából,
  • a talaj vizsgálata a Mars evolúciójának és lakhatóságának jobb megértése céljából,
  • a Marsról visszatérő űrrepülés feltételeinek gyakorlati vizsgálata.

A technológiai kutatási célok a következők:

  • nagy mennyiségű hasznos teher Marsra szállítása,
  • napenergia hasznosítása a Marson,
  • két méteres mélységből mintákat gyűjteni a felszín alól fúró segítségével,
  • a marsautók kutató kapacitásainak fejlesztése.

A 2016-os küldetés főbb fázisai[forrásszöveg szerkesztése]

  • Kilövés: 2016. március 14., 9:31 UTC
  • Utazás a Marsig: 500 millió km, kb. 7 hónap alatt
  • Pályamódosítás a fő hajtómű begyújtásával (terv szerint július 28-án)
  • A Schiaparelli és a Trace Gas Orbiter (TGO) szétválasztása (terv: október 16.) a bolygótól 900 000 km távolságra
  • A Schiaparelli belép a Mars légkörébe, majd 6 perc alatt sima leszállás hajt végre (terv: október 19.)
  • A TGO fékez, hogy a Mars körül négynapos periódusú keringési pályára tudjon állni (terv: október 19.). A pálya elnyújtott ellipszis, 96 000 × 300 km értékű tengelyekkel
  • Fokozatos levegőfékezéssel, nagyjából egy év alatt, 2017 novemberében a 400 x 400 km-es keringési pálya beállítása. Légköri gázok mérése, különös tekintettel a metán mennyiségére. A mérés a 2004-es Mars Express metán méréseinél három nagyságrenddel pontosabb. A TGO a felszín vulkanikus aktivitását is kutatja, mivel a metán geológiai eredetű is lehet. A szonda képes a föld alatt lévő, megfagyott vízjég kimutatására, ami a későbbi Mars-expedíciók leszállási helyét befolyásolhatja.
  • A keringő egység adattovábbító funkciókat is ellát a második ExoMars küldetés során, a felszíni marsjáró és a rögzített tudományos platform számára. Ezek tervezett indítása: 2018 májusa, érkezés 2019 elején.

Az űrhajó jellemzői[forrásszöveg szerkesztése]

  • Méretek: 3,2 × 2 × 2 m, a napelemek nyitott állapotban 17,5 méteresek
  • Energia a napelemekből: 2000 Watt
  • Felbocsátási tömeg: 4332 kg (ebből 112 kg a tudományos felszerelés és 600 kg a Schiaparelli)
  • Meghajtás: a fő hajtómű tolóereje 424 N a pályára álláskor és a nagyobb manőverek idején
  • Tartalék energia: két lítium-ion akkumulátor a napárnyékos időszakokra, 5100 Wh kapacitás
  • Kommunikáció: X-sávos rendszer, 65 Watt teljesítmény, 2,2 m-es, nagy nyereségű antenna, 3 db kisebb antenna a Földdel való kommunikációra; Electra URH adóvevők helix antennával a felszínen közlekedő roverekkel és leszállóegységekkel való kommunikációhoz (NASA berendezés)

Kapcsolódó szócikkek[forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. Europe to Delay Mars Rover Mission (angol nyelven). SPACE.com, 2008. október 17. (Hozzáférés: 2008. október 17.)

Források[forrásszöveg szerkesztése]