Magyar LMBT-kronológia (1990-es évek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alábbi kronológia a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű embereket érintő fontosabb magyar eseményeket tartalmazza az 1990-es évekből.


» korábbi események

1991[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • február – Hivatalosan is bejegyzik a már 1989 óta nem hivatalosan működő Lambda Budapest Meleg Baráti Társaságot.
  • április – Megjelenik a Mások, a magyar melegek és leszbikusok számára készülő első sajtótermék. (A lap stencilezett számai már 1989-től forgalomban voltak.)
  • április 19–21. – Az ILGA regionális konferenciát szervez Prágában a kelet-európai homoszexuálissajtóról 14 ország 13 lapjának részvételével, amelyen a Mások is képviselteti magát.
  • május 19. – Faültetés a László-kórház udvarán az AIDS áldozatainak emlékére a homoszexuálisegyesületek, a PLUSS és a Vöröskereszt részvételével. Este a Szindbád moziban levetítik Zolnai Pál Védtelenek c. filmjét.
  • május – Meghívják a homoszexuálisegyesületek és a sajtó képviselőit a Kakukktojás c. film bemutató előtti vetítésére.
  • június – Megjelenik a homo- és biszexuálisok második havilapja, a Homeros. Két szám után megszűnik.
  • július – Megjelenik magyar nyelven Jean Boisson A rózsaszín háromszög című, a homoszexuálisok deportálásával foglalkozó könyve.
  • augusztus 14. – Egy homoszexuális fiút igazoltatnak, és eltávolítanak a Duna-korzóról.
  • augusztus 15. – Egy körülbelül húszfős meleg társaság a Duna-korzóra vonul, hogy az esetleges rendőri igazoltatások ellen tiltakozzon, de nem történik semmi incidens.
  • augusztus – A Mai Napban megjelenik Illisz L. László homoszexuálisok ellen uszító cikke Fizessetek címmel.
  • szeptember – A Valóságban megjelenik Szentágothai János A homoszexualitás és Tóth László Egy „földalatti mozgalom” hanyatlása és felemelkedése című cikke.
  • szeptember 4. – A Lambda levelet küld Jeszenszky Géza külügyminiszternek azzal a kéréssel, hogy támogassa az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten a homoszexuálisok emberi jogait elismerő javaslatot.
  • szeptember – A Tilos Rádió riportsorozatot indít a homoszexuálisokról.
  • szeptember 8–11. – Megrendezik Budapesten az V. AIDS-nevelési konferenciát 29 ország, köztük a magyar melegegyesületek képviselőinek részvételével.
  • szeptember 12. – A Mai Nap közli a Fizessetek című cikkre írt tiltakozó leveleket, köztük a Lambda és a Homeros levelét.
  • szeptember – Felhívás hangzik el a meleg tanárok szakszervezetének, valamint a gay ifjúsági mozgalom megalakítására.
  • október 1. – A Lambda levelet küld az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságához, melyben kéri a homoszexuálisok támogatását.
  • október 7. – A Népszabadságban megjelenik dr. Pintér Sándor, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének nyilatkozata, amelyben ígéretet tesz arra, hogy a budapesti Belvárost meg fogják tisztítani a pénzváltóktól, a prostituáltaktól és a homoszexuálisoktól.
  • október 17. – Megalakul az ELTE meleg-leszbikus akciócsoportja.
  • október – Különböző homoszexuáliscsoportok kezdenek szerveződni, például amatőr színjátszókör, kerékpároskör.
  • október – Megalakul a Leszbikus és Gay Zsidók Egyesülete (másutt: Magyar Zsidó Leszbikus és Gay Csoport), az első ilyen jellegű közösség Magyarországon, a későbbi KeserGay. Születésnapjukat a későbbiekben szeptemberben ünneplik.[1]
  • október – A Szuper Pszt magazin kiír egy pályázatot, amelyben arra kérik a lakosságot, hogy jelentsék be azokat a híres művészeket, akikről úgy tudják, hogy homoszexuálisok.
  • novemberTerry Black nyilatkozik a tévében arról, hogy megalapítja a prostituáltak és homoszexuálisok pártját.
  • november 30. – A Vöröskereszt, a László-kórház, a PLUSS, a Lambda és a Homeros közös felvonulást szervez az AIDS-világnapra.
  • december 26. – Megalakul a VándorMások, a melegek mindmáig működő túracsoportja.

1992[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • január 10–12. – A rendőrség egy nyomozás apropóján megpróbálja megszerezni a Mások előfizetőinek és hirdetőinek névsorát. A szerkesztőket másnap beidézik a Budapesti Rendőr-főkapitányságra; a Kossuth rádióban azonban elhangzik erről egy híradás, melynek hatására kiengedik őket a rendőrségről.[2]
  • február 13-tólNemi szerepek a kultúrában és a társadalomban címmel kezdődik 15 részes sorozat az ELTE bölcsészkarán a meleg-életformáról és -kultúráról, a szexualitás és az orvostudomány, a büntetőjog kapcsolata, valamint a hazai és külföldi melegmozgalom témájában.
  • március 8. – Bezár a Lokál, az első magyar melegdiszkó.
  • április – A Komédium Színházban bemutatják a Star Women Show-t, az első magyar transzvesztitashow-t.
  • május 15. – Tiltakozó demonstrációt tart a melegek egy csoportja egy, a homoszexuálisokat sértő feliratú trikó árusítása ellen.
  • május 16. – Két tévéműsor is pozitívan foglalkozik a homoszexuálisokkal, melyre válaszként az Új Magyarország napilap hamarosan éles kirohanást intéz.
  • június 26. – A Karinthy Színházban nagy sikerrel mutatják be Mart Crowley Fiúk a csapatból c. darabját.
  • szeptember 13. – Háromszáz fő részvételével megrendezik az első Pink Pikniket, a magyarországi melegfesztiválok legelső előzményét.
  • október 20-tól – A Homeros és a Lambda szervezésében elkezdődik egy tanfolyam leendő AIDS-aktivisták számára, ahol a szűrésen segítő diszpécsereket és AIDS-segélytelefont működtető tanácsadókat képeznek ki. A résztvevők között homo- és heteroszexuálisok egyaránt akadnak.
  • október – Magyarország is csatlakozik az Európai Emberi Jogi Konvencióhoz.
  • november 3. – A Parlament elfogadja a szexuális életre vonatkozó adatoknak különleges védelmet biztosító, a személyi adatok nyilvántartásáról szóló új törvényt.
  • november 3. – Megalakul az Anonim AIDS-tanácsadó Szolgálat, amely küzd a betegség ellen, felvilágosító tevékenységet végez, valamint anonim és ingyenes HIV-szűrést nyújt.
  • november 29. – A melegegyesületek AIDS-világnapi felvonulása az Andrássy úton.
  • december 1. – Az AIDS-világnapon anonim szűrési lehetőség a három legnagyobb budapesti aluljáróban felállított sátrakban.

1993[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • január – A dékánhelyettes utasítására eltávolítják az ELTE TTK épületéből a Homoszexuális Főiskolások és Egyetemisták Baráti Körének plakátjait.
  • február – Az ELTE Szociológiai Intézetében speciális kollégium indul A homoszexualitás problémája a modern társadalomban címmel.
  • február – Az ELTE bölcsészkarán előadás-sorozat indul Nemi szerepek a civil társadalomban címmel.
  • februárBalczó András volt öttusázó a Magyar Út Körök első országos találkozóján kifejti, hogy szervezetüknek ne lehessenek tagjai a szabadkőművesek, a homoszexuálisok és a tételes istentagadók.
  • április 1. – Az ELTE Szociológiai Intézetében tanárok, szociológusok, pszichiáterek, újságírók és egyetemi hallgatók közreműködésével megalakul a HÍD, a Homoszexuális Információs, Dokumentációs és Kutató Műhely.
  • áprilisDr. Romsauer Lajos, a Homeros egyesület elnöke beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz, amelyben kéri, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek azokat a törvényeket, amelyek a házasság és az élettársi kapcsolat meghatározását csakis a férfi-nő viszonylatban teszik lehetővé.
  • április – Megalakul a budapesti Forgács utcában az első magyar leszbikusklub.
  • május 19–22. – A budapesti Parlamentben megrendezett Interparlamentáris Unión Svend Robinson kanadai képviselő vitát robbant ki a homoszexuálisok jogairól.
  • május – Megszűnik Rékai Gábor Mélyrepülés c. éjszakai rádióműsora, amely rendszeresen foglalkozott a homoszexuálisok problémáival.
  • július 7–10.Miskolcon tartja éves konferenciáját a Szociológiai Társaság. A konferencia egyik szekciójának címe: A homoszexualitás mint társadalmi jelenség és társadalmi probléma.
  • augusztus 20–22. – Az Alternatív Háló A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Alternatív Fesztivált rendez számos politikai és civilszervezet részvételével; egyik vitafóruma a homoszexualitással foglalkozik.
  • szeptember – Megalakul a Magyar Piacpárt, amely alapszabályában rögzíti, hogy homoszexuálisok nem lehetnek a párt tagjai.
  • szeptember 12. – Több száz fő ünnepli a melegbüszkeség napját a Pink Piknik keretében a Hármashatár-hegyen.
  • szeptember 13. – A Lambda, a Homérosz Egyesület és a Magyar Zsidó Leszbikus és Gay Csoport az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványukban azonos beleegyezési korhatár előírását kéri.[3] Az Alkotmánybíróság csak 9 évvel később, 2002-ben hozta meg az azonos korhatárt előíró döntését. (lásd: 2002. szeptember 3.)
  • szeptember – Budapesten jár és előadást tart Dominique Fernandez, a Ganümédész elrablása c. könyv szerzője, valamint Allen Ginsberg, a beatirodalom egyik főalakja.[4]
  • október 14. – Az Emberi Jogi Bizottság meghallgatja az ombudsmanjelöltet és helyettesét; az ülésre többek közt a melegek képviselőit is meghívják.
  • november 1. – Megalakul az első magyarországi keresztény-meleg csoport, a Bíborpalást Katolikus Homoszexuális Közösség. Mintegy másfél évig (1995-ig) működött.
  • november 26. – december 1. – Megrendezik az Első Magyar Meleg Filmfesztivált a Toldi moziban.

1994[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

MSZP: Nem.
Orbán: A homoszexuálisok megkülönböztetését a lehető legszűkebb körre korlátoznám, ám bizonyos megkülönböztetés ma még elkerülhetetlen. Tehát élettársi viszony – igen, örökbefogadás – nem.
Kuncze: Velem semmiképpen.
Surján: Nem.
  • június – Megjelenik Tóth László szociológus könyve: A homoszexualitásról.[6]
  • augusztus 31. – A Szivárvány-ügy. A Fővárosi Bíróság megtagadja a Szivárvány Társulás regisztrálását, mert a „meleg” szót a bíró bizalmas jellegűnek találja, szerinte nem felel meg „a köznyelvi, nyelvhelyességi és névszabatossági követelményeknek”, illetve mert a tagság feltétele kell, hogy legyen a 18. életév betöltése. Az eset több fórumot is megjár, végül az Alkotmánybíróság tesz pontot a végére 1996-ban, elutasítva a szervezet bejegyzését. (lásd: 1994. április 10., 1996. május 16.)

1995[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1996[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1997[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • július 2–5. – A III. Leszbikus-, Meleg-, Biszexuális- és Transzneműfesztivál.
  • szeptember 17. – Az Európa Parlament határozatában bírálja Magyarországot a beleegyezési korhatár diszkriminatív szabályozása miatt.

1999[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

» későbbi események

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. L. Mások, 1992. október, 6. o., 1993. október, 28. o. és 1993. december, 4. o.
  2. Láner László: Megjártuk a rendőrséget (Mások, 2006. április)
  3. Alkotmánybírósági indítvány a Btk 199. § ellen (1993. szeptember 13.)
  4. ISBN 9630756501
  5. Az igazság pillanata (Magyar Narancs, 1994. május 5., 14. o.)
  6. ISBN 963-7977-59-7
  7. Az első tíz év (Mások, 2006. február)
  8. Juhász Géza: Alkotmánybírósági indítvány a szexuális bűncselekményekkel kapcsolatban, 1996. március 19
  9. „Halállal lakoljanak?” – interjú Birtalan Balázzsal (Mások, 1997. június, 20. o.)
  10. Mások, 1999. október, 69. o.
  11. Donáth László T/4057/30. sz. módosító javaslata, 1997. május 12
  12. Kőszeg Ferenc T/4057/42. sz. módosító javaslata, 1997. május 13
  13. Birtalan Balázs: Halállal lakoljanak? – A homoszexuális ember és a kereszténység

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]