Beleegyezési korhatár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A beleegyezési korhatár a büntetőjogban az az életkor, amelynek betöltése után az egyén jogot formál arra, hogy szabad döntés alapján létesíthessen szexuális kapcsolatot. Ha tehát valaki olyan személlyel létesít szexuális kapcsolatot, aki nem töltötte be a beleegyezési korhatárnak megfelelő életkort, bűncselekményt követ el. A beleegyezési korhatár országonként változik, a legtöbb országban azonban 14–18 év között van. Országonként változik az is, mi számít szexuális kapcsolatnak, hogy számít-e az elkövető kora, illetve hogy van-e különbség az azonos és különböző neműek közti szexuális kapcsolatok esetében alkalmazandó beleegyezési korhatárban.

Beleegyezési korhatár Magyarországon[szerkesztés]

Magyarországon a beleegyezési korhatár mind azonos, mind különböző neműek közti szexuális kapcsolat esetében 14 év. Korábban ez az azonos neműek esetében 18 év volt, ám az Alkotmánybíróság ezt egy 2002-ben hozott döntésében hátrányos megkülönböztetésnek ítélte, és azonos beleegyezési korhatár megállapítását írta elő.[1] A 2012-ben elfogadott új Büntető törvénykönyv (2012. évi C. törvény), amely 2013. július 1-jén lépett hatályba, eltörölte a fajtalanság és a közösülés megkülönböztetését, ezeket egységesen szexuális cselekmény[* 1] megnevezéssel említi.[3] Ebben a tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére beleegyezésével létesített, bármiféle szexuális cselekmény büntetendő,[4] de ha a másik fél sem töltötte be tizennegyedik életévét, nem vonható büntetőjogi felelősségre.[5]

idősebb fél → 14 év alatt 14–18 között 18 év fölött
fiatalabb fél
↓ 		szexuális cselekmény szexuális cselekmény szexuális cselekmény
12 év alatt nincs büntetőjogi felelősség[* 2] szexuális erőszak[* 4] szexuális erőszak
12–14 között nem büntetendő[* 5] szexuális visszaélés[* 6]
14 év fölött - nem büntetendő

Jogszabályok[szerkesztés]

  • 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.), 197. §, 198. §[11]
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve (2011. december 13.) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról[12]
    • A 2011/93/EU irányelvet átültető magyar jogszabályok[13]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Szexuális cselekmény: „a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul”[2]
  2. ↑ Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés [161. §], a testi sértés [164. § (8) bekezdés], a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. § (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.[5]
  3. ↑ Szexuális kényszerítés: más szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerítése.[6] „[C]sak Magánindítvány magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek”.[7]
  4. ↑ Szexuális erőszak: a törvényben, amikor valaki „a szexuális kényszerítést[* 3] erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el, vagy más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel”, illetve az is, „aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet”. Továbbá az is büntetendő, „[a]ki szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosít”.[8] „[C]sak Magánindítvány magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek”.[7]
  5. ↑ Nem büntetendő: a jogos védelem, a végszükség (amikor valaki személyt vagy annak javait el nem hárítható veszélyből ment, ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát kivéve, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége), illetve az a cselekmény, amelyet jogszabály megenged, vagy büntetlennek nyilvánít.[9]
  6. ↑ Szexuális visszaélés: amikor „a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen”.[10]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Bugyinszki György
  2. ↑ net.jogtar.hu/btk Értelmező rendelkezések: 459. § (1) 27.
  3. ↑ ugyvedvilag.hu
  4. ↑ Az új Btk. szigorúan bünteti a szexuális erőszakot, Ügyvédvilág.hu a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alapján - 2013. augusztus 12.
  5. ↑ a b net.jogtar.hu/btk A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok: A gyermekkor 16. §
  6. ↑ net.jogtar.hu/btk Szexuális visszaélés 196. §
  7. ↑ a b net.jogtar.hu/btk Magánindítvány 207. §
  8. ↑ net.jogtar.hu/btk Szexuális erőszak 197. §
  9. ↑ net.jogtar.hu/btk A jogos védelem 21. §, 22. §; A végszükség 23. §; A jogszabály engedélye 24. §
  10. ↑ net.jogtar.hu/btk Szexuális visszaélés 198. §
  11. ↑ net.jogtar.hu/btk
  12. ↑ eur-lex.europa.eu
  13. ↑ net.jogtar.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

P derecho.svg Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Beleegyezési_korhatár&oldid=20641070”