Magaslak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magaslak (Vysoká)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Selmecbányai
Rang község
Első írásos említés 1388
Polgármester Valéria Kuková
Irányítószám 969 24
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám BS
Népesség
Teljes népesség 134 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 669 m
Terület 14,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magaslak (Szlovákia)
Magaslak
Magaslak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 45″, k. h. 18° 47′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 45″, k. h. 18° 47′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Magaslak (1891-ig Viszoka, szlovákul: Vysoká, németül: Hochdorf) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Selmecbányától 10 km-re délnyugatra fekszik, 2,5 km hosszú bekötőút köti össze az 524-es (Léva-Selmecbánya) úttal.

Délnyugatról Bakaszenes, délről Gyökös, keletről Hegybánya, északról Hodrushámor, északnyugatról pedig Garamrév községekkel határos.

1921-ben 14,46 km²-es területe 2007-re tíz hektárral 14,5590 km²-re nőtt.[2]

Története[szerkesztés]

1388-ban "Magasfalw" néven említik először. Neve a középkorban még Magasfalu, majd 1891-ig Viszoka volt. Eredetileg a lévai váruradalom része volt, majd a selmeci bányakamara igazgatása alá tartozott. 1554-ben a dézsmajegyzék szerint 15 adózója lakta. 1715-ben 15, 1720-ban 12 háza állt. 1828-ban 34 házában 207 lakos élt. Lakói szénégetéssel, favágással foglalkoztak. 1940-ig téglagyár is működött a községben.

Vályi András szerint "VISZOKA. Tót falu Hont Várm. földes Ura a’ Selmetzi Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Selmetzhez egy mértföldnyire; határjában legelője, ’s fája van, szőleje nints, piatza Selmetzen."[3]

Fényes Elek szerint "Viszoka, tót f. Hont vgyében, ut. p. Selmecz, 174 kath., 30 evang. lak., kath. paroch. templommal. Birja a selmeczi bányász kamara."[4]

A trianoni diktátumig Hont vármegye Báti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 569, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 147 lakosából 146 szlovák volt.

2011-ben 134 lakosából 123 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a 18. században épült barokk stílusban, 1867-ben késő klasszicista stílusban alakították át.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]