Teplafőszékely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Teplafőszékely (Podhorie)
Podhorie.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Selmecbányai
Rang község
Első írásos említés 1388
Polgármester Dana Lóžiová
Irányítószám 969 82
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám BS
Népesség
Teljes népesség 368 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 581 m
Terület 21,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Teplafőszékely (Szlovákia)
Teplafőszékely
Teplafőszékely
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 29′ 50″, k. h. 18° 55′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 50″, k. h. 18° 55′ 10″
Teplafőszékely weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Teplafőszékely témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Teplafőszékely (szlovákul: Podhorie) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban. 1964-ben alakult meg Teplafő és Saskőszékely egyesítésével.

Fekvése[szerkesztés]

Selmecbányától 5 km-re északra fekszik.

Délről Selmecbánya és Bélabánya, keletről Zólyomkecskés, északról Kövesmocsár, nyugatról Szklenófürdő és rövid szakaszon Garamszentkereszt (Felsőapáti kataszter) határolja.

Teplafőszékely 21,6392 km²-es területe két kataszteri területre oszlik:[2]

Története[szerkesztés]

Teplafő[szerkesztés]

Teplafőt 1388-ban „Theplafew" alakban említik először. Ekkor a garamszentbenedeki bencés apátság birtoka, később a saskői váruradalom része, majd a 17. század végén a bányakamara tulajdona. 1536-ban 14 portája adózott. 1601-ben Saskőszékellyel együtt kocsmája és 41 háza volt. 1715-ben malma és 13 háztartása létezett. A 18. században sörfőzdéje üzemelt. 1828-ban 39 házában 265 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak; később azon kívül már az erdőgazdaságban és a környék ipari üzemeiben is olgoztak.

Vályi András szerint: „TEPLA. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Selmetzhez 1/2 mértföldnyire; határja hegyes."[3]

Fényes Elek szerint: „Tepla, tót falu, Bars vmegyében, Selmecz és Szkleno közt: 265 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. a kamara."[4]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Lenge, a selmeczbányai hegyek alatt fekvő tót kisközség, 373 róm. kath. vallású lakossal. Azelőtt Tepla volt a neve, melyet az alatta folyó hasonnevű pataktól kölcsönzött. A saskői uradalomhoz tartozott és így később a m. kir. kincstár tulajdonába ment át, melynek itt most is nagyobb erdőbirtoka van. Kath. temploma 1717-ben épült. Postája, távirója és vasúti állomása Bélabánya."[5]

Saskőszékely[szerkesztés]

Saskőszékely első írásos említése 1388-ból származik „Zekel" alakban, ekkor Saskő várának uradalmához tartozott. Eredeti lakói királyaink által a gyepűk védelmére ide telepített székely határőrök voltak. A település eredetileg nem a mai helyén, hanem attól 4 km-re, északkeletre feküdt. Első temploma, melyet Szent György tiszteletére szenteltek, a hagyomány szerint a „Na Kostolisku” nevű dűlőben állt. A falu határában másfél kilométerre északkeletre, a Brezov-hegyen állt egykor Zakyl vára, mely a 13. században épülhetett. A környező várakkal együtt a magyar határvédelmi rendszer része volt. Még a 13. században elpusztult, ma csak külső sáncainak maradványai láthatók. A falu a 17. század végén a bányakamara birtoka. 1601-ben 42 ház állt a településen. 1715-ben 14 adózót írtak össze. 1828-ban 38 házában 255 lakos élt. Lakói a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban és a környék ipari üzemeiben dolgoztak.

A két település 1509 és 1686 között egyszer már egyesült, amikor is közös bírójuk volt.

Vályi András szerint: „ZAKIL. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Teplához nem meszsze; határja meglehetős."[3]

Fényes Elek szerint:Zakély, Bars m. tót falu, Selmeczhez 1 mfld., hegyek közt: 255 kath. lak. F. u. a kamara."[4]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Sekély, a selmeczbányai hegyek alatt fekvő tót kisközség, 351 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a saskői uradalomhoz tartozott és Zakil, Zakély és Zekély nevek alatt volt említve. Mostani birtokosa az erdőkincstár. Temploma nincs a községnek. Postája, távirója és vasúti állomása Bélabánya."[5]

A trianoni békeszerződésig mindkét település Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. Lakói a háború után főként Selmecbánya, Geletnek és Garamszentkereszt üzemeiben dolgoztak. A két települést 1964-ben egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Teplafőnek 416, Saskőszékelynek 361, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 396 lakosából 387 szlovák volt.

2011-ben 368 lakosából 357 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Teplafő Szűz Mária látogatása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma késő gótikus stílusban épült, 1718-ban barokk stílusban építették át. A templom előtt álló önálló harangláb a templommal egy időben épült.
  • Székely középkori várának maradványai a falutól 1,5 km-re északkeletre, a Brezov-hegyen állnak.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]