Teplafőszékely
| Teplafőszékely (Podhorie) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Selmecbányai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1388 | ||
| Polgármester | Dana Lóžiová | ||
| Irányítószám | 969 82 | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | BS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 328 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 581 m | ||
| Terület | 21,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 29′ 54″, k. h. 18° 55′ 11″48.498333°N 18.919722°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 54″, k. h. 18° 55′ 11″48.498333°N 18.919722°E | |||
| Teplafőszékely weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Teplafőszékely témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Teplafőszékely (szlovákul: Podhorie) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban. 1964-ben alakult meg Teplafő és Saskőszékely egyesítésével.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Selmecbányától 5 km-re északra fekszik.
Délről Selmecbánya és Bélabánya, keletről Zólyomkecskés, északról Kövesmocsár, nyugatról Szklenófürdő és rövid szakaszon Garamszentkereszt (Felsőapáti kataszter) határolja.
Teplafőszékely 21,6392 km²-es területe két kataszteri területre oszlik:[2]
- Teplafő (Teplá): 11,9969 km²
- Saskőszékely (Žakýl): 9,6423 km²
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Teplafő
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Teplafőt 1388-ban „Theplafew" alakban említik először. Ekkor a garamszentbenedeki bencés apátság birtoka, később a saskői váruradalom része, majd a 17. század végén a bányakamara tulajdona. 1536-ban 14 portája adózott. 1601-ben Saskőszékellyel együtt kocsmája és 41 háza volt. 1715-ben malma és 13 háztartása létezett. A 18. században sörfőzdéje üzemelt. 1828-ban 39 házában 265 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak; később azon kívül már az erdőgazdaságban és a környék ipari üzemeiben is olgoztak.
Vályi András szerint: „TEPLA. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Selmetzhez 1/2 mértföldnyire; határja hegyes."[3]
Fényes Elek szerint: „Tepla, tót falu, Bars vmegyében, Selmecz és Szkleno közt: 265 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. a kamara."[4]
Bars vármegye monográfiája szerint: „Lenge, a selmeczbányai hegyek alatt fekvő tót kisközség, 373 róm. kath. vallású lakossal. Azelőtt Tepla volt a neve, melyet az alatta folyó hasonnevű pataktól kölcsönzött. A saskői uradalomhoz tartozott és így később a m. kir. kincstár tulajdonába ment át, melynek itt most is nagyobb erdőbirtoka van. Kath. temploma 1717-ben épült. Postája, távirója és vasúti állomása Bélabánya."[5]
Saskőszékely
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Saskőszékely első írásos említése 1388-ból származik „Zekel" alakban, ekkor Saskő várának uradalmához tartozott. Eredeti lakói királyaink által a gyepűk védelmére ide telepített székely határőrök voltak. A település eredetileg nem a mai helyén, hanem attól 4 km-re, északkeletre feküdt. Első temploma, melyet Szent György tiszteletére szenteltek, a hagyomány szerint a „Na Kostolisku” nevű dűlőben állt. A falu határában másfél kilométerre északkeletre, a Brezov-hegyen állt egykor Zakyl vára, mely a 13. században épülhetett. A környező várakkal együtt a magyar határvédelmi rendszer része volt. Még a 13. században elpusztult, ma csak külső sáncainak maradványai láthatók. A falu a 17. század végén a bányakamara birtoka. 1601-ben 42 ház állt a településen. 1715-ben 14 adózót írtak össze. 1828-ban 38 házában 255 lakos élt. Lakói a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban és a környék ipari üzemeiben dolgoztak.
A két település 1509 és 1686 között egyszer már egyesült, amikor is közös bírójuk volt.
Vályi András szerint: „ZAKIL. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Teplához nem meszsze; határja meglehetős."[3]
Fényes Elek szerint: „Zakély, Bars m. tót falu, Selmeczhez 1 mfld., hegyek közt: 255 kath. lak. F. u. a kamara."[4]
Bars vármegye monográfiája szerint: „Sekély, a selmeczbányai hegyek alatt fekvő tót kisközség, 351 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a saskői uradalomhoz tartozott és Zakil, Zakély és Zekély nevek alatt volt említve. Mostani birtokosa az erdőkincstár. Temploma nincs a községnek. Postája, távirója és vasúti állomása Bélabánya."[5]
A trianoni békeszerződésig mindkét település Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. Lakói a háború után főként Selmecbánya, Geletnek és Garamszentkereszt üzemeiben dolgoztak. A két települést 1964-ben egyesítették.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 401 | 374 | 327 | 328 |
| Különbség | -6,73 % | -12,56 % | +0,30 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 334 | 328 |
| Eltérés | -1,79 % |
1910-ben Teplafőnek 416, Saskőszékelynek 361, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 396 lakosából 387 szlovák volt.
2011-ben 368 lakosából 357 szlovák volt.
2021-ben 329 lakosából 1 magyar, 324 (+1) szlovák, 2 egyéb és 2 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]
Híres személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Teplafőn szolgált František Richard Osvald (1845-1926) szlovák római katolikus plébános, a Matica elnöke.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Teplafő Szűz Mária látogatása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma késő gótikus stílusban épült, 1718-ban barokk stílusban építették át. A templom előtt álló önálló harangláb a templommal egy időben épült.
- Székely középkori várának maradványai a falutól 1,5 km-re északkeletre, a Brezov-hegyen állnak.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- 1 2 Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- 1 2 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bars vármegye.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Községinfó[halott link]
- E-obce.sk Archiválva 2010. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Selmecbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Selmecbánya (Banská Štiavnica) | ||
|  | |
