Liberland
| Liberland Szabad Köztársaság | |||
| Svobodná republika Liberland | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Žít a nechat žít Élni és élni hagyni | |||
| Legnagyobb város | Liberpolis[forrás?] | ||
| Államforma | alkotmányos köztársaság a direkt demokrácia elemivel | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Vít Jedlička | ||
| Hivatalos nyelv | cseh, angol | ||
| Államalapítás | 2015. április 13. | ||
| Elődállamok | Jugoszlávia | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 0 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
| Pénznem |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb oldalon | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Liberland Szabad Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
|
| |||
Liberland Szabad Köztársaság egy magát mikronemzetnek tartó szerveződés (mások által el nem ismert mikroállam), amely „igényt tart” egy Szerbia és Horvátország közötti nemzetközileg vitatott jogállású, a Drávaközben, a Duna jobb partján, Vörösmart közelében fekvő 7 km2-es sziget területére. 2015. április 13-án jelentette be új állam létrejöttét Vít Jedlička, a cseh Szabad Polgárok Pártjának egyik tagja, aki egyben az állam első elnöke is lett.
A szigetállam számára létrehoztak egy honlapot, amelyen keresztül lehet regisztrálni és állampolgárságot igényelni. Liberland hivatalos mottója csehül "Žít a nechat žít", magyarul „Élni és élni hagyni”.[2]
Vít Jedlička célja egy olyan társadalmat létrehozni, ahol a tisztességes emberek anélkül érvényesülhetnek, hogy az állam felesleges szabályokkal és adókkal keserítené meg az életüket. Az államalapítót olyan államok inspirálták mint Monaco, Liechtenstein vagy Hongkong. Liberland hivatalos nyelve eredetileg csak a cseh[3] volt, később az angol is az lett.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Államalapítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Liberland a Drávaközben, a Karapancsa mocsaras, ligeterdős vadregényes vízivilágában, a Duna jobb partján található holtágak egyikének ölelésében fekszik, a hajdani Sziga-sziget és a szomszédságában fekvő kis zátony-sziget alkotja.[5] A Drávaköz a II. világháború után Magyarországtól Jugoszláviához, azon belül pedig Horvátországhoz került. A belső közigazgatási határokat a Đilas-bizottság állapította meg, ennek során a Dunánál gyakorlatilag érvényben hagyva a korábbi megyék közti folyami határt, amely annak szabályozása előtti középvonalát, illetve az azon alapuló kataszteri, vagy más néven települési közigazgatási határokat követte. A folyamszabályozás óta eltelt időben a Duna jelentősen megváltoztatta a futását, medre nem volt tekintettel a közigazgatási határokra; a jugoszláv időkben ez azonban nem okozott gondot, lévén, hogy államhatárt nem érintettek az így előállt változások, csak belső határokat.[6] A terület szomszédos a szerbiai Karapanđa és a Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum erdős, mocsaras tájegységével.
A Szerbia és Horvátország közötti mélyebb határvita Jugoszlávia szétesése, a horvátországi háború és a horvát EU-csatlakozás után kezdődött. A 138 kilométeres közös határon elszórva találjuk a vitatott területeket. Szerbia a „követhetetlen” közigazgatási határokkal szemben a Duna jelenlegi középvonalát szeretné hivatalos határként elismertetni, Horvátország ellenben ragaszkodik a térképen rögzített, mostanában GPS-pontokkal letűzött, történelmileg kialakult határhoz. Az ő érvelésüket támasztja alá a nemzetközileg elfogadott Badinter-döntőbizottság határozata is, mely a jugoszláv tagköztársaságok határát tekinti nemzetközi határoknak.[7] Az 1967-es jugoszláv népköztársasági katonai térképek ugyancsak ezt a határt rögzítik. Márpedig ez ugyanaz a kacskaringós vonal, melyhez a horvát fél ragaszkodik.[8]
A horvát–szerb határrendezési elképzelések elveiből adódik, hogy ha a horvát állam tiltakozik Liberland ellen, azzal elismeri, hogy a Duna jobb parti területei az ő fennhatósága alatt állnak, mint ahogy azt a szerbek állítják. Amennyiben pedig a szerbek tiltakoznának, azzal borulna a Duna középvonalát államhatárnak tekintő álláspontjuk.[9] Talán ez az abszurd helyzet mindkét szemben álló felet ráveheti a helyzet rendezésére. A szerb külügyminisztérium álláspontja szerint viszont az „új állam” nem Szerbia területén képződik, ezért Szerbiának nincs területi vitája vele.[10]
Vít Jedlička kijelentette, hogy diplomáciai jegyzékváltást kell kezdeményezni mind Horvátország, mind Szerbia és később az összes többi államhoz a nemzetközi elismerés érdekében.[11]
Vít Jedlička a Szabad Állampolgárok Pártjának tagja, amelynek értékrendje a klasszikus liberalizmus értékeivel egyezik. Jedlička és a pártbéli társa, Jaromír Miškovský vonták fel először a zászlót Liberland területén.[12]
A Parlamentní Listy cseh újsággal készített interjúban Jedlička azt nyilatkozta, hogy a kezdeményezése pozitív reakciókat váltott ki főleg a pártjában, de a Polgári Demokrata Párt és a Cseh Kalóz párt néhány tagja is pozitívan fogadta a hírt.[12]
Az elnök letartóztatása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Vít Jedlička elnököt 2015. május 9-én este letartóztatta a horvát rendőrség egyelőre ismeretlen okokból. Jedlička még szombaton Zágrábban, a második világháború befejezése alkalmából rendezett Európa-napon több ország képviselőjével is találkozott, és meghívta őket a május 15-ére tervezett liberlandi grillpartijára. Ezt követően Eszékre utazott, hogy csónakot vásároljon. Végül autóval jutottak el Vörösmartra, ahol a horvát rendőrség várta. Jedlička közölte: az Európai Unió területéről egy olyan területre fog belépni, ahol már nincs hatáskörük. Ezt követően Jedlička átkelt a horvát-liberlandi „határon”. Fél órával később a rendőrség letartóztatta, tolmácsával együtt. Jedlička nem tanúsított ellenállást, noha nem volt hajlandó horvát területre lépni. A rendőrök a pélmonostori rendőrőrsre vitték.[13] Pár óra múlva végül kiengedték.
2023 nyár
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2023 augusztusára Liberlandon meghirdették a Floating Man Festivalt. Augusztus 7-én Liberland megnyitja első határátkelőjét Horvátország felé címmel bejelentettek egy megállapodást a horvátországi vörösmarti határőrséggel, miszerint a megfelelő okmányokkal érkezőket felengedik a fesztivál beléptető hajójára.[14]
Államszervezet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Adminisztráció
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kormányt, tíz-tizenkét fővel javasolják felállítani az állam adminisztrációjának intézéséhez. Elektromos szavazórendszeren keresztül lesz lehetséges a tagok megválasztása.[12]
Határok és bevándorlás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Liberland nyílt határ politikát tervez folytatni.[12] De a Facebook oldalukon bejelentették, hogy tárgyalásokat folytatnak a horvátokkal egy határátkelőhely nyitásáról.
Állampolgárság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Liberland hivatalos mottója "Élni és élni hagyni". Az állam célja egy olyan társadalom kialakítása, ahol a tisztességes emberek boldogulni tudnak az állam felesleges szabályozásai és adói nélkül. Az alapítókat olyan országok inspirálták mint Monaco, Liechtenstein. Az állampolgársági kérelmeket elfogadják, a weboldal alapján pedig csak a kommunisták, nemzetiszocialisták és szélsőséges ideológiát valló emberek alkalmatlanok az állampolgársághoz.[11][12]
Alkotmány
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jelenleg, Liberland alapításának idejében, az alkotmány tervezés alatt áll, de a weboldalon már elérhető. Az alkotmányt Svájc inspirálta.[12]
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vannak tervek egy hivatalos kriptopénz bevezetésére, ámbár az összes többi valuta engedélyezett lesz.[12]
A politikusoknak alkotmányosan meg lesz tiltva, hogy eladósítsák a nemzetet.[12]
Kritikái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2015. április 17-én jelent meg a „Liberland” – avagy hogyan vert át mindenkit a cseh szélsőjobb?[15] c. cikk az Átlátszó.hu internetes portálon. Ebben kifejtik a gerillaakció avagy médiahack hátterét, mely a Szabad Polgárok Pártjának (SSO) aktivistája, a cseh Vít Jedlička „műve”.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Liberland című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Free republic of Liberland, Liberland, Gornja Siga, Croatia, Serbia
- ↑ "Új országot kiáltottak ki a magyar határnál". Népszabadság Online. 2015. április 15. Hozzáférés: 2015. április 15..
- ↑ "Új országot alapított egy cseh férfi a magyar határnál". Index. 2015. április 15. Hozzáférés: 2015. április 15..
- ↑ Liberland, la nouvelle micro-nation des Balkans, recrute des citoyens ( L'Obs (Rue89), 2015. április 20., francia nyelven)
- ↑ Liberland elhelyezkedése
- ↑ Hordósi, Dániel (2017) Testvérnép vagy halálos ellenség?: Horvátország és Szerbia. MA/MSc szakdolgozat, BCE.
- ↑ A Szovjetunió felbomlása után a nagyhatalmak politikai okokból a belső határok nemzetközi határként való elismerése mellett döntöttek. A határok módosítása ugyanis precedenst teremtene az 1947-es, második világháború után Európában kialakult nemzetközi rend megváltoztathatóságára, ez pedig biztatást jelenthetne számos, egymással ma is alacsony intenzitású konfliktusban álló állam és nép között.
- ↑ Hol a határ Szerbia és Horvátország között?
- ↑ Cseh miniállam született egy dunai szigeten
- ↑ Belgrádi külügy: az „új állam” nem Szerbia területén képződik – Alfahír.hu, 2015. május 19.
- 1 2 "Čeh proglasio državu između Srbije i Hrvatske" (szerb nyelven). B92. BETA. 2015. április 15. Hozzáférés: 2015. április 15..
- 1 2 3 4 5 6 7 8 Koulová, Zuzana (2015. április 15.). "On to myslí vážně! Vít Jedlička, zakladatel nového státu Liberland, promluvil. Zavádí elektřinu, internet, všechno. A lidé se k němu hrnou" (cseh nyelven). Parlamentní Listy. Hozzáférés: 2015. április 15..
- ↑ "A horvátok megunták Liberlandot". Index. BETA. 2015. május 10. Hozzáférés: 2015. május 10..
- ↑ Liberland Opens First Border Crossing with Croatia – liberland.org
- ↑ Bőtös Botond (2015. április 17.). "„Liberland" – avagy hogyan vert át mindenkit a cseh szélsőjobb?". http://www.atlatszo.hu. Hozzáférés: 2015. április 18..
{{cite web}}: External link in(súgó)|publisher=
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Overview of Croatia's border disputes with BiH Montenegro Serbia Slovenia Liberland Archiválva 2019. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Liberland hivatalos honlapja Archiválva 2015. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Liberland hivatalos honlapja Archiválva 2015. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (csehül)
- Liberland hivatalos Facebook-oldala (angolul)
- Liberland nem hivatalos magyar nyelvű Facebook-oldala
- Liberland is a new micronation – Boingboing.net, 2015. április 21. (angolul)
- Hol a határ Szerbia és Horvátország között? – Dunai szigetek.blogspot.hu, 2015. március 4.
