Let’s Get to It
| Kylie Minogue Let’s Get to It | ||||
| stúdióalbum | ||||
| Megjelent | 1991. október 14. | |||
| Felvételek | 1991 | |||
| Stílus | Dance-pop, hiphop, new jack swing, house | |||
| Nyelv | angol | |||
| Hossz | 39:00 | |||
| Kiadó | PWL, Mushroom Records | |||
| Producer | Mike Stock, Pete Waterman | |||
| Kylie Minogue-kronológia | ||||
| ||||
| Kislemezek az albumról | ||||
| ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||
A Let’s Get to It Kylie Minogue ausztrál énekesnő negyedik stúdióalbuma. Ez volt az utolsó lemeze, melyet a Pete Waterman Limited-del kötött szerződésének teljesítése végett adott ki. Az albumot 1991. október 14-én adták ki az Egyesült Királyságban. Ausztráliában 1991. november 25-én a Mushroom Records gondozásában jelent meg. Miután 1991 elején Matt Aitken kilépett a Stock Aitken Waterman trióból, a megmaradt producerek még egy lemezt akartak elkészíteni Minogue-gal, annak ellenére, hogy szerződés nem kötelezte erre az énekesnőt. A producerek Mike Stock és Pete Waterman beleegyezett abba, hogy megosztják Minogue-gal a dalszerzői jogokat hat dalon, együttműködésük során először. Hónapokat töltöttek a felvételekkel a PWL Studios-ban, mely hosszabb idő volt, mint bármelyik korábbi lemeze esetében.
Zeneileg a Let’s Get to It változatos hangzású, ugyanis a lemezen megjelenik a hiphop, a new jack swing, a house és a dance-pop is. A zenei kritikusok vegyes kritikákat fogalmaztak meg. Felismerték Minogue kreatív munkáját, az imázsát, habár a lemezen tapasztalható produceri munkával kapcsolatban ambivalens érzelmeik voltak. Ez a lemez Minogue legkevésbé sikeres lemezei közé tartozik, ugyanis nem jutott be a Top 10-be se Ausztráliában, se az Egyesült Királyságban. Ennek ellenére Ausztráliában a lemez aranylemez státuszt ért el az Ausztrál Hanglemezgyártók Szövetsége. Az albumról négy kislemez lett kiadva, köztük az „If You Were with Me Now” és a „Give Me Just a Little More Time”, melyek Top 10-esek lettek az Egyesült Királyságban, és a további kislemezek, a „Word is Out” és a „Finer Feelings” a Top 20-at érték el az Egyesült Királyságban. Minogue a lemezt tovább népszerűsítette a Let’s Get to It Tour elnevezésű koncertsorozattal, mely 1991 októberében és novemberében Európában zajlott.
Háttér és kidolgozás[szerkesztés]
1990-ben adta ki Minogue harmadik stúdióalbumát, a Rhythm of Love-ot, mely egy szexuálisan szabadabb imázst és dance hatású hangzást tükröz. Sokkal jobban belefolyt a kreatív munkájába és hangszerelésébe korábbi lemezeivel ellentétben. Most először dalszerzőként is feltűnt, bár a lemez producerei Stock Aitken Waterman voltak.[1] A Rhythm of Love promóciója botrányos videókat is tartalmazott, melyek a „Better the Devil You Know” és a „What Do I Have to Do” dalokhoz készültek. Ezek hozzájárultak Minogue egyre provokatívabb imázsának kialakításához. Romantikus kapcsolata az ausztrál rockbanda, az INXS énekesével, Michael Hutchence-szel, mely nagy hatással volt rá a Rhythm of Love megalkotása során, nagy figyelmet kapott. 1991 elején Hutchence befejezte a kapcsolatukat 16 hónap után.
Miután befejezte a Rhythm of Love Tour elnevezésű turnéját, mely 1991 februárjában és márciusában zajlott Ázsiában és Ausztráliában, Minogue egy kis szünetet tartott, és Párizsban a barátaival töltött némi időt.[2] Köztük volt a brit fotográfus, Katerina Jebb, akivel később rendszeresen együtt dolgozott.[2] A Rhythm of Love készítése során Stock Aitken Waterman nehezen talált közönséget popzenéjükre. Csalódtak az aktuális zenei trendekben. Ennek következtében Matt Aitken 1991-ben kilépett a Stock Aitken Waterman csapatból, mert úgy érezte, hogy „kiégett” mondván, hogy „az emberek azt mondják, hogy minden dalunk ugyanúgy hangzik, amely eljutott arra pontra, hogy már nekem is egyformának hangzanak”.[3]
Felvétel és gyártás[szerkesztés]
Minogue-ot nem kötötte szerződés a Let’s Get to It elkészítéséhez. Kezdetben a PWL három stúdióalbumra szerződtette le.[4] Ennek ellenére Pete Waterman és a PWL társtulajdonosa David Howells még egy lemezt akart elkészíteni vele az eddig elért kereskedelmi sikerek miatt.[4] Stock ezügyben felvette a kapcsolatot az éppen Párizsban tartózkodó Minogue-gal, aki beleegyezett a lemez elkészítésébe. 1991 folyamán Minogue otthagyta Párizst és visszatért Londonba, hogy producereivel, Stock-kal és Waterman-nel munkához lássanak a PWL Studios-ban.[5] A producerek megegyeztek abban, hogy most először megosztoznak a dalszerzői jogokon Minogue-gal, aki hat dalon is fel volt tüntetve, mint társszerző.[6] Waterman tanácsokat adott a dalok tartalmát és címeit illetően, míg Stock és Minogue összerakták a dalokat a nap folyamán, miután számos dallammal próbálkoztak. A „Word is Out” tíz perc alatt lett rögzítve, mialatt Minogue úton volt a reptérre. Hónapokat töltött a lemez elkészítésével, mely a korábbi munkáira szánt időhöz képest sokkal hosszabb volt.
A lemez készítése alatt a klub zene és a londoni klub szcéna magával ragadta Minogue-ot. Bár zenéjét korábban is játszották a klubokban, számos klub lenézte őt a zenéjében hallható pop elemek miatt.[4][7] Ahhoz, hogy a klubok hitelesebbnek tartsák, Minogue megalkotott egy álnevet és számos promóciós bakelitet adott ki. Ezeken olyan dalok szerepeltek, mint a „Do You Dare” és a „Closer”, melyek később a „Give Me Just a Little More Time” és a „Finer Feelings” kislemezek B-oldalára kerültek fel.[4][7] Minogue elhintette, hogy reméli, hogy még több időt tud eltölteni az album felvételeivel 1991 folyamán. A Smash Hits magazinnak adott interjújában megemlítette, hogy lehet, hogy Amerikában majd több időt tud tölteni a dalszerzéssel, ami később azonban meghiúsult.
Waterman és a PWL számos olyan dalt importált a Let’s Get to It-hoz, melyet olyan külföldi eladók rögzítettek, mint a 2 Unlimited, akik 1991-es „Get Ready For This” című dala erősen felismerhető az „I Guess I Like It like That”-ben. Az volt a szándékuk, hogy ezeket a dalokat olcsón megvegyék, majd ezekkel nagy haszonhoz jussanak. Ennek köszönhetően Stock ihlettelennek érezte magát és megalkotta Waterman-nel a „Finer Feelings”-et, ugyanis Minogue szeretett volna szexisebb tartalmat is a lemezre. Minogue és az amerikai énekes, Keith Washington külön-külön megírta és rögzítette duettjüket, az „If You Were with Me Now"-t. Ez volt Minogue első duettje, mely saját lemezére felkerült. Duettje, az „Especially for You” korábban Jason Donovan 1989-es Ten Good Reasons című lemezére készült. A Let’s Get to It-ra utoljára felvett dalok egyike volt a „Give Me Just a Little More Time” feldolgozása.
Zenei stílus és dalszövegek[szerkesztés]
Minogue megjegyezte, hogy a dalai a Let’s Get to It-en „egészen változatosak”, a „szving-en át a soul-osabb” dalokon túl „érettebb dance zenével” is találkozhatunk. Nick Levine a Digital Spy-tól az albumot az „eddigi legváltozatosabb dalai gyűjteményének nevezte”.[8] A Slant Magazine kiemelte a hiphop, a new jack swing és house hangzásokat, melyek hangsúlyozottan fellelhetőek a Let’s Get to It lemezen.[9] Lee Barron, a Social Theory in Popular Culture-ben kiemelte, hogy egyértelműen észrevehető a hangzásbeli változás Minogue korábbi lemezeinek jellegzetes hangzásvilágához képest, többek közt az R&B hangzásnak köszönhetöen, míg az AllMusic-os Chris True szerint a daloknak van egy „bizonyos légies hatása”, ugyanakkor „legalább annyira táncra hívogatóak, mint a Rhythm of Love” dalai.[10] A Let’s Get to It a „Word is Out”-tal nyit, melyen a new jack swing a jazz-zel olvad össze.[8] A „Too Much of a Good Thing” című house dalt a „Finer Feelings” követi, melynek szövege Minogue „szexisebb és szofisztikáltabb oldalát” mutatja Nick Levine vélemyénye szerint.[8] Minogue Keith Washington-nal közös duettje, az „If You Were with Me Now” egy nem szexuális töltetű, szentimentális ballada. Az album címadó dalában, a „Let’s Get to It”-ben, melyet Stock és Waterman írt, Minogue arra ösztönzi szerelmét, hogy „emeljék kapcsolatukat egy magasabb szintre”. Ezt követi a house dal, a „Right Here, Right Now”,[8] melynek semmi köze Minogue azonos című 2015-ben kiadott dalához, melyet az olasz producerrel, Giorgio Moroder-rel készített. A „Live and Learn” című dalban Minogue arról énekel, hogy éljük az életünket teljes bedobással. Ezt a dalt az akusztikus ballada, a „No World Without You” követi.[8] A lemez záródalának szánt hat perces techno-pop dalban, a „I Guess I Like It Like That”-ben fellelhető egy bizonyos stadionos hangzás, mely az egész dal alapjául szolgál.[8]
Promóció[szerkesztés]
A Let’s Get to It népszerűsítése végett 1991 októberében és novemberében bejárta Európát a Let’s Get to It Tour elnevezésű turné keretében. Ez a turné korábbi Rhythm of Love Tour koncertsorozatának a felfrissített verziója volt, melynek színpadi kosztümjeit John Galliano divattervező álmodta meg. A kosztümök közt látható volt műanyag esőkabát, fekete neccharisnya harisnyakötővel, fekete estélyi ruha, csúcsos melltartó és szűk fekete rövidnadrágok. A koreográfia szuggesztívabb volt, és a Rhythm of Love Tour-hoz hasonlóan, Minogue-ot kritizálták a Let’s Get to It Tour provokatív természete miatt, melyet „pornográfnak” neveztek és szintén Madonna 1987-es Who’s That Girl World Tour-jához hasonlítottak. Az EMI 1992-ben nemzetközileg kiadta a Live! című videóalbumot, melyen a Let’s Get to It Tour Dublin-ban a Point Theatre-ben 1991. november 8-án megrendezett utolsó koncert kapott helyet. Ausztráliában a Mushroom Records adta ki a videóalbumot Live in Dublin címmel.
Kislemezek[szerkesztés]
A „Word is Out” 1991 augusztusában jelent meg első kislemezként a „Say the Word – I’ll Be There”-rel a B-oldalon, melyeket májusban vett fel még ugyanabban az évben. A videóját James Lebon rendezte és Camden Lock-ban forgatták. A videóban feltűnik a brit televíziós személyiség, Davina McCall, melyben Minogue csábítóan táncol az utcán harisnyában és harisnyakötőben.[8] Az ehhez kapcsolódó televíziós promóció ugyanezt a szexuális témát követte. A „Word is Out” az angol kislemezlista 16. helyét szerezte meg, mellyel ez lett Minogue első kislemeze, mely nem lett Top 10-es és ezzel megszakadt az eddigi egymást követő tizenhárom Top 10-es kislemezek listája. Ennek ellenére tizedik lett Ausztráliában és nyolcadik Írországban. A lemez második kislemezeként az „If You Were with Me Now” című duett lett kiadva Keith Washington-nal 1991 októberében. Minogue és Washington először a videó forgatásán találkoztak. Az „If You Were with Me Now” a negyedik helyet szerezte meg az Egyesült Királyságban, ezzel ez lett Minogue első Top 5-ös dala, melynek társszerzője volt. Hetedik lett Írországban és 23. lett Ausztráliában. 1992 januárjában a „Give Me Just a Little More Time” a lemez harmadik kislemezeként lett kiadva. Második lett az Egyesült Királyságban és ez lett a legmagasabb listás helyezést elért kislemez a Let’s Get to It lemezről. A kislemez Top 20-as lett Írországban és Belgiumban. A kislemez B-oldalára a „Do You Dare” került. Eredetileg a „Finer Feelings” lett volna a második kislemez, de lecserélték az „If You Were with Me Now”-ra. A dal remixét 1992 áprilisában a Brothers in Rhythm adta ki. Később az 1990-es évek során számos alkalommal dolgoztak együtt Minogue-gal. A remix közel hét perces és később ez lett a rádióverzió is. A kislemez Top 20-as lett az Egyesült Királyságban és Írországban is. A dal fekete-fehér videóját Párizsban forgatták.
Kereskedelmi fogadtatás[szerkesztés]
A Let’s Get to It Minogue legkevésbé sikeres albumai közé tartozik. A lemez 15. helyet érte el az Egyesült Királyságban miután megjelent, ezzel ez lett az első lemeze, mely nem jutott be a Top 10-be. 1992 januárjában a lemez visszakerült a listára egy hétre a 68. helyet megszerezve.[11] Amikor a „Give Me Just a Little More Time” második lett az Egyesült Királyságban a Let’s Get to It visszakerült a lemez az angol lemezeladási listára, ahol az 50. helyezést érte el.[12][13] A lemez összesen tizenkét hetet töltött a listán, mely abban az idöben Minogue lemezei közül a legrövidebb ideig listán szereplő albuma volt. Hazájában, Ausztráliában a lemez a 13. helyet szerezte meg és csak öt hétig szerepelt a listán.[14] Ennek ellenére Ausztráliában aranylemez státuszt ért el 1992 márciusában több, mint 35 000 eladott példányának köszönhetően. Az album 37. lett Japánban az Oricon listán, mellyel egymásután a harmadik Top 40-es lemeze lett ott.[15] Három hétig szerepelt a japán listán és 2006-ig 25 000 példányban talált ott gazdára. Az európai Top 100-as albumlistán az 59. helyet érte el az 1991. november 9-i héten.
Számlista[szerkesztés]
| Cím | Szerző(k) | Hossz | |
|---|---|---|---|
| 1. | Word is Out | Mike Stock, Pete Waterman | 3:35 |
| 2. | Give Me Just a Little More Time | Ronald Dunbar, Edyth Wayne | 3:08 |
| 3. | Too Much of a Good Thing | Kylie Minogue, Stock, Waterman | 4:24 |
| 4. | Finer Feelings | Stock, Waterman | 3:54 |
| 5. | If You Were with Me Now (duett Keith Washingtonnel) | Minogue, Stock, Waterman, Keith Washington | 3:11 |
| 6. | Let’s Get to It | Stock, Waterman | 4:49 |
| 7. | Right Here, Right Now | Minogue, Stock, Waterman | 3:52 |
| 8. | Live and Learn | Minogue, Stock, Waterman | 3:15 |
| 9. | No World Without You | Minogue, Stock, Waterman | 2:46 |
| 10. | I Guess I Like It like That | Minogue, Stock, Waterman, Phil Wilde, Jean-Paul de Coster | 6:00 |
Helyezések[szerkesztés]
| Albumlista (1991) | Legjobb helyezés |
|---|---|
| Ausztrália (ARIA Charts)[14] | 13 |
| Európa (European Top 100 Albums) | 59 |
| Japán (Oricon)[15] | 37 |
| Egyesült Királyság (UK Albums Chart)[16] | 15 |
Minősítések és eladási adatok[szerkesztés]
| Ország | Minősítés | Eladás | Alapul |
|---|---|---|---|
| Ausztrália (ARIA) |  Aranylemez
|
35 000+ | Szállításokon |
| Japán | – | 25 300+ | Szállításokon |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Macias, Ernest: Your guide to Kylie Minogue's disco-pop music career (angol nyelven). Entertainment Weekly, 2018. február 1. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
- ↑ a b Smith 2014, p. 101.
- ↑ Petridis, Alexis: Return of the hitmen (angol nyelven). The Guardian, 2005. december 3. (Hozzáférés: 2016. szeptember 10.)
- ↑ a b c d Rage: Kylie Minogue Special (angol nyelven). Australian Broadcasting Corporation, 2002. augusztus 3. [2006. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 15.)
- ↑ Smith 2014, p. 102.
- ↑ Smith 2014, p. 103.
- ↑ a b Smith 2014, p. 104.
- ↑ a b c d e f g Levine, Nick: Kylie: Revisited #4: 'Let's Get To It' (angol nyelven). Digital Spy, 2010. május 22. (Hozzáférés: 2015. szeptember 12.)
- ↑ Cinquemani, Sal: Disco Down Under: Every Kylie Minogue Album Ranked (angol nyelven). Slant Magazine, 2018. április 5. (Hozzáférés: 2018. április 5.)
- ↑ True, Chris: Let's Get to It – Kylie Minogue (angol nyelven). AllMusic. (Hozzáférés: 2015. szeptember 12.)
- ↑ Official Albums Chart Top 100 (angol nyelven). Official Charts Company, 1992. január 5. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
- ↑ Official Singles Chart Top 75 (angol nyelven). Official Charts Company, 1992. január 26. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
- ↑ Official Albums Chart Top 100 (angol nyelven). Official Charts Company, 1992. január 26. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
- ↑ a b Australiancharts.com – Kylie Minogue – Let's Get to It (angol nyelven). Hung Medien, 2015. szeptember 19.
- ↑ a b 「あなたもＭ？」 カイリー・ミノーグ / Are you M too? – Kylie Minogue (japán nyelven). Oricon. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 7.)
- ↑ Official Albums Chart Top 100 (angol nyelven). Official Charts Company. (Hozzáférés: 2017. november 21.)
További információk[szerkesztés]
- Kylie Minogue hivatalos honlapja (angolul)
