Money Can’t Buy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Money Can’t Buy egy egyszeri, 75 perces koncert volt, melyet 2003. november 15-én tartottak meg Londonban, a Hammersmith Apollo-ban, mely Kylie Minogue ausztrál énekesnő kilencedik stúdióalbumát, a Body Language-et népszerűsítette. A koncert címe is arra utal, hogy erre a koncertre nem lehetett jegyeket váltani. Meghívott vendégek és különböző versenyek nyertesei tudtak résztvenni ezen az eseményen. A koncert összköltsége egymillió brit fontot tett ki. A koncert kreatív és művészeti vezetője William Baker és Alan MacDonald volt, míg a koreográfiáért és a hangszerelésért Michael Rooney és Steve Anderson volt a felelős.

Minogue a koncert során elsősorban a Body Language lemez dalait adta elő, de a dallistára számos korábbi sláger is felkerült. A koncertet élőben adta az AOL és a televízióban az ITV és a Network Ten pár nappal később. 2004. július 12-én DVD-n is kiadták a koncertet, mely a Body Language Live címet kapta.

Háttér és gyártás[szerkesztés]

Nyolcadik stúdióalbumának, a Fever-nek világszerte hatalmas sikerét követően Minogue el kezdett dolgozni kilencedik stúdióalbumán, a Body Language-en.[1] Minogue célja egy az 1980-as évek elektronikus zenéje által inspirált dance-pop lemez volt, melyhez olyanokkal dolgozott együtt, mint Cathy Dennis, Dan Carey, Emilíana Torrini, Johnny Douglas és Mantronix. A Body Language reklámozása végett, egy egyszeri koncertet szerveztek, mely két nappal a lemez megjelenése előtt, 2003. november 15-én lett megtartva Londonban, a Hammersmith Apollo-ban.[2]

A koncert kreatív vezetője William Baker volt és a művészeti vezető Alan MacDonald, akikkel Minogue korábban a KylieFever2002 előző turnén dolgozott együtt.[2] A koncert zenei megoldásaival Steve Anderson lett megbízva, míg a koreográfiákért Michael Rooney felelt. A 100 négyzet-méteres LED kivetítő elkészítésével, mely Minogue mögött lett felállítva, a kijelző gyártó, Barco lett megbízva. A kijelzőn animációkat és nagy felbontású grafikákat mutattak. Minogue öt különböző jelmezt viselt a 75 perces műsor alatt,[2] melyeket a Balenciaga, Chanel és Helmut Lang tervezett. Minogue-ot tizenkét táncos és egy teljes zenekar kísérte a koncerten. A koncert helyszíne 4000 férőhelyes volt és az egész műsor egymillió brit fontba került.[2]

A koncert a „Money Can’t Buy” címet kapta, utalva arra, hogy jegyeket nem lehetett venni és csak meghívott vendégek illetve versenyek nyertesei vehettek ezen az eseményen részt. Emellett Minogue két jegyet adományozott a Gyermekekkel Szembeni Kegyetlenséget Megelőző Nemzeti Egyesület szervezetnek, mely a gyermekekkel szembeni kegyetlenkedéseket igyekszik megelőzni.

A koncert részek[szerkesztés]

A koncert kronológiai sorrendben az alábbi négy részre lett osztva: „Paris By Night”, „Bardello”, „Electro” és „On Yer Bike”.[3] A „Paris By Night” a Body Language egyik dalával, a „Still Standing”-gel nyitott, melyet Minogue egy nyolc méter magasan a levegőben felfüggesztett fekete állvány tetején énekelt. Folytatta az éneklést, miközben az állvány lassan a színpad felé kezdett leereszkedni.[4] Ezt az előadást a Body Language egy másik dala, a „Red Blooded Woman” követte, mely után a „On a Night Like This” következett. Ebben a szegmensben Minogue egy Brigitte Bardot inspirálta szettben lépett fel, egy fekete-fehér csíkos felsőt, fekete fűzőt és nadrágot viselt. Ebben a részben a LED kivetítőn a hátteret az Eiffel-toronyról és a Notre-Dame-székesegyház-ról készült képek alkották.[4][5]

A „Bardello” elnevezésű rész Minogue „Breathe” című slágerének és a francia Serge Gainsbourg és Jane Birkin duettjének, a „Je t’aime... moi non plus”-nek az egyvelegével kezdődött, melyet a Body Language két dala, az „After Dark” és a „Chocolate” követett.

A „Can’t Get You Out of My Head” alatt, mely az „Electro” szekció első dala volt, a LED kivetítőn japán stílusú szimbólumok lettek megjelenítve.[3] A háttértáncosok a koreográfia részeként robotszerű fekvőtámaszokat mutattak be. Minogue ezen dal után ismét két dalt adott elő a Body Language-ről. Ezek voltak a „Slow”, mely a vezető kislemezeként jelent meg, illetve az „Obsession”, mielőtt ezt a részt az „In Your Eyes”-zal zárta.

Amint a „On Yer Bike” elnevezésű szegmens megkezdődött, Minogue egy motoron ülve jelent meg egy teljesen fehér szerelésben. A Body Language egyik dalát, a „Secret (Take You Home)”-ot és a „Spinning Around” című slágerét énekelte el. Az utolsó kosztümcsere után Minogue a műsort a „Love at First Sight” című kislemezével zárta.[5]

Az előadott dalok listája[szerkesztés]

Act 1: Paris By Night

  1. „Still Standing”
  2. „Red Blooded Woman”
  3. „On a Night Like This”

Act 2: Bardello

  2. „Breathe” / „Je t’aime”
  3. „After Dark”
  4. „Chocolate”

Act 3: Electro

  2. „Can’t Get You Out of My Head”
  3. „Slow”
  4. „Obsession”
  5. „In Your Eyes”

Act 4: On Yer Bike

  2. „Secret (Take You Home)”
  3. „Spinning Around”

Ráadás

  2. „Love at First Sight”

Közvetítések és felvételek[szerkesztés]

Bővebben: Body Language Live

Források[szerkesztés]

  1. ↑ True, Chris: Kylie Minogue – Biography (angol nyelven). AllMusic. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
  2. ↑ a b c d Kylie to treat fans to free concert (angol nyelven). The Sydney Morning Herald, 2003. október 20. (Hozzáférés: 2014. július 3.)
  3. ↑ a b Battaglia, Andy: Kylie Minogue: Body Language Live (angol nyelven). The A.V. Club, 2004. december 27. (Hozzáférés: 2014. július 3.)
  4. ↑ a b Kylie's Bardot show (angol nyelven). The Age, 2003. november 17. (Hozzáférés: 2014. július 3.)
  5. ↑ a b McLean, Craig: A real tour de force (angol nyelven). The Daily Telegraph, 2003. november 17. (Hozzáférés: 2014. július 3.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Money_Can’t_Buy&oldid=25424513”