Lassing

Lassing
Lassing címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Liezeni járás
Irányítószám	8903
Körzethívószám	03612
Forgalmi rendszám	LI
Népesség
Teljes népesség	1719 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	782 m
Terület	37,25 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 31′ 36″, k. h. 14° 15′ 45″47.526666666667, 14.2625
Lassing weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lassing témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lassing osztrák község Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 1719 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Lassing a Liezeni járásban

Strechau vára

A Szt. Jakab-plébániatemplom

Lassing Felső-Stájerország északnyugati részén fekszik, az Enns völgyében, a folyótól délre. Területének déli része a Rottenmanni-Tauern hegységre esik. Az önkormányzat 2 katasztrális községben (Lassing Schattseite és Lassing Sonnseite) 18 települést egyesít: Altlassing (149 lakos), Burgfried (67), Döllach (246), Fuchslucken (137), Gatschling (58), Heuberg (67), Lassing-Kirchdorf (270), Moos (109), Neusiedl (59), Niedermoos (82), Schattenberg (93), Sonnberg (35), Spiegelsberg (36), Stein (56), Treschmitz (70), Trojach (115), Unterberg (20), Wieden (21).

A környező önkormányzatok: északra Liezen, keletre Selzthal, délkeletre Rottenmann, nyugatra Aigen im Ennstal.

Története

Lassing első említése 1036-ból származik, még Laznichove néven; ekkor már önálló egyházközség volt, sőt papja Rottenmannt és Liezent is kiszolgálta. Plébániáját később a rottenmanni ágostonos kolostor felügyelete alá helyezték.

A reformáció idején Strechau vára a protestantizmus egyik helyi központja volt, akkori tulajdonosai, a Hoffmann bárók protestáns prédikátort hozattak Lassingba. Az ellenreformáció megindulása után a lakosság formálisan rekatolizált, de sokan titokban továbbra is a reformált vallás pártján maradtak, míg II. József türelmi rendelete lehetővé nem tette annak nyílt gyakorlását. Az egyházközség 1786-ig a Salzburgi főegyházmegyéhez tartozott; ekkor átkerült az akkor alapított Leobeni egyházmegyéhez.

1823-ban János főherceg Strechau várában akarta feleségül venni polgári származású szerelmét, Anna Plochlt. Bár az esküvőt a császár az utolsó pillanatban megakadályozta, a főherceg aláírása már bekerült a lassingi anyakönyvbe. 1850-ben felszámolták a feudális birtokokat és megalakultak a községi önkormányzatok. A mai önkormányzat területén két község alakult, Lassing Sonnseite és Lassing Schattseite, amelyek 1872-ben egyesültek. Strechau falut még a 19. században Rottenmannhoz csatolták, 1943-ban pedig Neulassing került át Selzthalhoz. 1929-ben egy tűzvész során Lassing-Kirchdorf szinte valamennyi épülete megrongálódott.

1998. július 17-én a Moos falu alatti talkumbánya beomlott és egy bányász a törmelék alatt rekedt. Egy tízfős mentőcsapat a segítségére sietett, de egy második omlás őket is maga alá temette. A bányászt, aki tíz napot töltött odalent, végül sikerült kimenteni, de a mentőcsapat odaveszett. A baleset Ausztria legsúlyosabb bányaszerencsétlensége volt 1945 óta.

Lakosság

A lassingi önkormányzat területén 2017 januárjában 1719 fő élt. A lakosságszám a 20. században 1991-ben érte el maximumát 1910 fővel, majd csökkenésnek indult, de a tendencia 2017-re megfordulni látszik. 2015-ben a helybeliek 96,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 2% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 90%-a római katolikusnak, 5,8% evangélikusnak, 3,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 7 magyar élt a községben.

Látnivalók

• Strechau vára egy meredek, keskeny sziklagerincre épült. Első említése 1074-ből származik. A renovált épületegyüttes ma egy magánalapítvány tulajdonában van.
• a Szt. Jakab-plébániatemplom gótikus stílusban épült. Főoltára 17388-ból való. A plébánia 1680-ban nyerte el mai külsejét.

Testvértelepülések

Luzenac (Franciaország)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Lassing (Steiermark) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Benedikt Schneider: 950 Jahre Lassing. 1986
• Franz Wohlgemuth: Geschichte der Pfarre Gaishorn und des Paltentales. Röm.-kath. Pfarramt Gaishorn, Gaishorn 1955.
• A település honlapja
• 61222 – Lassing (Steiermark) Statistik Austria