Lapos Föld mítosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A lapos Föld mítosz egy gyakori történelmi tévhit, amely szerint a középkori Európában az emberek, köztük írástudók és nemesek, azt hitték, a Föld lapos. Később kibővült azzal a tévedéssel is, hogy a bolygó gömb alakját végül Kolumbusz Kristóf bizonyította be 1492-ben.[1][2]

Flammarion 1888-as L'atmosphère: météorologie populaire c. könyvében (163. o.) található fekete-fehér fametszet kiszínezett változata

A mítosz története[szerkesztés]

A bolygónk gömb alakjára vonatkozó legkorábbi egyértelműen dokumentált elképzelések az ókori görögöktől származik. Az ötletet Püthagorasz vagy valamelyik tanítványa tette szóvá. Platón a Timaiosz című dialógusában kategorikusan kijelentette, hogy a világ gömb alakban lett megalkotva, mert ez az a forma, ami minden más formát magában foglal. A korai középkorban Calcidius latin nyelvű fordítása által ismerték a görög filozófus e művét.[3] Arisztotelész már megfigyelések alapján következtetett, miután látta, hogy holdfogyatkozáskor a Holdon a Föld árnyéka körív alakú. Az ide tartozó vizsgálódások valószínűleg régebbiek, mezopotámiai és egyiptomi eredetűek lehetnek. Kr. e. 3. században Eratoszthenész még a Föld kerületét is egész pontossággal számolta ki.[4][5]

David C. Lindberg és Ronald L. Numbers tudománytörténészek rámutattak, hogy „alig volt olyan középkori keresztény tudós, aki ne fogadta volna el [a Föld] gömbölyűségét, sőt, még a hozzávetőleges kerületét is tudta volna”.[6] Stephen J. Gould szerint „a tudósok között soha nem volt ‘laposföld-sötétség’ időszaka, függetlenül attól, hogy a széles nyilvánosság hogyan képzelte el a bolygónkat akkor és most. A gömbölyűséggel kapcsolatos görög tudás soha nem halványult el, és minden jelentős középkori tudós elfogadta a Föld gömbölyű voltát, mint a kozmológia megalapozott tényét.”[7] Tudományos pályafutását középkor-kutatóként kezdő Umberto Eco úgy látta, „az interneten terjedő számos legenda ellenére a középkor minden tudósa jól tudta, hogy a Föld gömb alakú. […] De ugyanezen a véleményen volt Órigenész, és Szent Ambrus, Nagy Szent Albert és Aquinói Szent Tamás, Roger Bacon és Johannes de Sacrobosco.”[8]

1246-os L'Image du monde c. középkori kéziratban lévő Föld-illusztráció. A gömbölyű bolygón két utazót látunk, az egyik nyugat felé, a másik kelet felé megy, végül túlsó oldalon találkoznak. Gautier de Metz katolikus pap és költő eredetijének 14. századi másolatából.

A 19. században, de már az előtte lévő két évszázadban is megfogalmazódtak hasonló vádak, gyökerezik az a téves elképzelés, hogy a Föld alakjának ismerete – kiváltképp az egyház miatt – elveszett a „sötét” középkorban, és csak Kolumbusz Kristóf első útja hozta vissza. A felfedezőt hallgató tudósok és főurak a bolygó méreteivel kapcsolatos (később tévesnek bizonyuló) számításait kérdőjelezték meg, és nem a Föld gömbszerűségét.[9] Jeffrey Burton Russell középkorral foglalkozó történész, aki könyvet is írt a témával kapcsolatban,[10] a legenda népszerűsítését Washington Irving, John William Draper és Andrew Dickson White munkáinak tulajdonítja. Irving 1828-as kitalált – de sokak által valódinak hitt – Kolumbusz-életrajzához,[11] míg Draper és White esetében az általuk hangoztatott konfliktus-tézishez (a tudomány és a vallás örökös konfliktusa) kapcsolódik. Az evolúcióelmélet támogatói megpróbálták a teljes keresztény tradíció részének tulajdonítani a lapos Föld elgondolást.[12] A mítosz 1870 és 1920 között virágzott leginkább, de utóhatása mind a mai napig kimutatható.

Megjelenése és hatása[szerkesztés]

Művészetben[szerkesztés]

  • George Bernard Shaw drámájának (Szent Johanna, 1923) előszavából: „A középkorban az emberek laposnak hitték a Földet [...]”[13]
  • George Gershwin dalában (They All Laughed, 1937) található sorok: „Mindannyian nevettek Kolumbusz Kristófon / Mikor kereknek mondta a világot”.[14] Ginger Rogers adja elő a Táncolj és szeress! (Shall We Dance) című musical filmben, de a szerzeményt olyan ismert előadók is feldolgozták, mint Ella Fitzgerald, Louis Armstrong, Bing Crosby vagy Frank Sinatra.
  • A Bolondos dallamok rajzfilmsorozat egyik epizódjában (Hare We Go, 1951) Tapsi Hapsi segít Kolumbusznak bebizonyítani a Föld kerekségét, miután Katolikus Ferdinánd király, aki a bolygót laposnak tartja, egy heves vita után kirúgja a palotájából a neves felfedezőt.
  • A Disney stúdió 18. egész estés rajzfilmjében (A kőbe szúrt kard, 1963) az időutazó Merlin elmagyarázza az ifjú Artúrnak, hogy az elkövetkező évszázadok során az emberiség fel fogja fedezni a Föld gömbölyűségét.
  • Joseph Chiari 1979-es színdarabjában[15] Kolumbusz egy szerzetesi elöljáróval beszélgetve kijelenti, a Föld nem lapos, hanem kerek. A prior erre megkéri, ne mondjon ilyet. Az itáliai nem hallgat rá, igazságként közli és még rátesz egy lapáttal. A reakció: „Ne, ne mondd ezt; ez szentségtörés!”[16]
  • A Men in Black – Sötét zsaruk c. mozifilmben a Tommy Lee Jones alakította K ügynök szerint „500 éve mindenki szentül hitte, hogy a Föld lapos”.[17]

Ismeretközlésben és közéletben[szerkesztés]

  • Az idők során számos tankönyvbe és enciklopédiába került bele a mítosz. Ötödikeseknek szánt 1983-as iskolai könyvből (America: Past and Present): „Sok európai még mindig azt gondolta, a világ lapos. Úgy vélték, Kolumbusz le fog zuhanni a Földről.” Nyolcadikosoknak szóló 1982-es munkából (We the People): „Azt hitte [az európai tengerész] ... hogy egy hajó csak addig hajózhat ki a tengerre, amíg le nem esik annak a széléről ... Európa népei ezer évvel ezelőtt keveset tudtak a világról.” Főiskolai hallgatóknak írt 1960-as kötet (A History of Civilization: Prehistory to 1715) arról tájékoztat, hogy a Föld kerekségének a tényét már az ókori görögök is tudták, de a középkorban elveszett az ismeret.[18]
  • Daniel J. Boorstin történész az 1983-as The Discoverers: A History of Man's Search to Know His World and Himself című könyvének 14. fejezetében (A Flat Earth Returns) kigúnyolja a „keresztény földrajztudósok légióját”, amelynek tagjai a kora középkori bizánci laposföld-hívő Koszmasz Indikopleusztész útját követték. Valójában a különcnek nem voltak követői, műveit az egész középkorban figyelmen kívül hagyták vagy elutasították. Koszmasz első latinra fordítása is csak 1706-ban történt meg.[19]
  • Donald R. Prothero geológus és paleontológus az ókor vége felé játszódó Agora c. filmmel kapcsolatos elmélkedésében megemlíti, „[...] vagy a keresztények elnyomják az eretnek elképzelést, hogy a Föld kerek, vagy hogy a Nap körül kering”.[20] A The Story of Evolution in 25 Discoveries könyvében pedig azt írja, „1543 előtt majdnem minden ember úgy gondolta, a Föld lapos és a világegyetem középpontjában van […]”.[21] 1543-as évszámmal Kopernikusz fő művére, a De revolutionibus orbium coelestium megjelenésére utal.
  • Thomas Groome, a Boston College teológia professzora és volt pap szerint „a Katolikus Egyház soha nem mondta, hogy a Föld kerek, csak abbahagyta laposnak mondani”.[22]
  • Tudományos ismeretterjesztéssel aktívan foglalkozó Neil deGrasse Tyson 2016-ban vitába keveredett a laposföld-hívő B.o.B. nevű rapperel az egyik közösségi oldalon. Tyson szerint a zenész 500 évet fejlődött vissza az érvelésében. Miután felhívták a figyelmét arra, hogy a Föld alakjának ismerete ennél régebbre nyúlik vissza, a neves asztrofizikus ezt válaszolta: „Igen. Ókori Görögország - holdfogyatkozások idején a Föld árnyékából következtettek. De ez elveszett a sötét középkorban.”[23][24]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Russell 1991 1. fejezet: The Well-Rounded Planet
  2. ↑ Kolumbusz nem hitte, hogy a Föld lapos. Index. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. ↑ Albrecht 2004 1350. o.
  4. ↑ Bölsche 1912 2. fejezet: Az ó-kor természetszemlélete
  5. ↑ Évezredek óta tudjuk, hogy nem lapos – a Föld gömb alakjának ókori bizonyítékaiból. MTA. (Hozzáférés: 2017. augusztus 17.)
  6. ↑ Lindberg & Numbers 1986 338-354. o.
  7. ↑ Gould 1997 38-50. o.
  8. ↑ Eco 2013 12. o., 1. fejezet: A lapos föld és az antipodusok
  9. ↑ Hahner 2010 45-47. o., 15. tévhit: A középkorban azt hitték, lapos a Föld
  10. ↑ Russell 1991
  11. ↑ Irving 1828
  12. ↑ A lapos Föld legendája. Urban Legends. (Hozzáférés: 2013. december 5.)
  13. ↑ Take it on trust?. Nature.com. (Hozzáférés: 2009. szeptember 1.)
  14. ↑ Az eredeti angol dalszöveg. Family Friendly Movies. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
  15. ↑ Chiari 1979
  16. ↑ Russell 1991 3. o.
  17. ↑ MIB: Sötét zsaruk filmből vett idézet. Snitt. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
  18. ↑ Russell 1991 3. oldal és a 6-9. jegyzet (80. o.)
  19. ↑ Russell 1991 4., 27., 34-35., 47-48. oldal és a hozzájuk kapcsolódó jegyzetek
  20. ↑ Hypatia, Agora, and Religion vs. Science. Skepticblog. (Hozzáférés: 2012. február 29.)
  21. ↑ Prothero, Donald R.. The Story of Evolution in 25 Discoveries – The Evidence and the People Who Found It. New York: Columbia University Press, 3. o. (2020). ISBN 9780231190367 
  22. ↑ Pope Francis offers hope to divorced Catholics, says no to gay marriage. Chicago Tribune. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
  23. ↑ Fact checking Neil deGrasse Tyson (Medieval Christians were Flat Earthers). Hop's Blog. (Hozzáférés: 2016. január 17.)
  24. ↑ Neil deGrasse Tyson, or how to fight the flat-Earth lunacy by spreading historical myth. Reddit/badhistory. (Hozzáférés: 2016. február 8.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Myth of the flat Earth című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • ↑ Russell 1991: Russell, Jeffrey Burton, Inventing the Flat Earth: Columbus and Modern Historians, New York: Praeger, 1991, ISBN 027595904X
  • ↑ Albrecht 2004: Albrecht, Michael von: A római irodalom története II., Budapest: Balassi Kiadó, 2004, ISBN 9635065744
  • ↑ Bölsche 1912: Bölsche, Wilhelm, A természettudomány fejlődésének története I., Budapest: Franklin-Társulat, 1912
  • ↑ Lindberg & Numbers 1986: Lindberg, David C.; Numbers, Ronald L., Beyond War and Peace: A Reappraisal of the Encounter between Christianity and Science, Church History, Cambridge University Press, 1986, 55 (3): 338-354
  • ↑ Gould 1997: Gould, Stephen J., The Late Birth of a Flat Earth, Dinosaur in a Haystack: Reflections in Natural History, New York: Three Rivers Press, 1997, pp. 38-50, ISBN 0-517-88824-6
  • ↑ Eco 2013: Eco, Umberto, A legendás földek és helyek története, Budapest: Európa, 2013, ISBN 9789630796606
  • ↑ Hahner 2010: Hahner Péter, 100 történelmi tévhit avagy amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod, Budapest: Animus Kiadó, 2010, ISBN 9789639884953
  • ↑ Irving 1828: Irving, Washington, A History of the Life and Voyages of Christopher Columbus, New York: G. & C. Carvill / London: John Murray, 1828, Internet Archive: Vol. I, II, III, IV
  • ↑ Chiari 1979: Chiari, Joseph, Christopher Columbus: A Play, Gordian Press, 1979, ISBN 9780877522164

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lapos_Föld_mítosz&oldid=26605462”