Stephen Jay Gould

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stephen Jay Gould
Életrajzi adatok
Született1941. szeptember 10.
New York
Elhunyt2002. május 20. (60 évesen)
New York
Ismeretes mint
  • evolúciós biológus
  • őslénykutató
Állampolgárság amerikai
Házastárs Rhonda Roland Shearer
Iskolái
Pályafutása
Szakterület paleontológus, evolúcióbiológus

Stephen Jay Gould aláírása
Stephen Jay Gould aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Stephen Jay Gould témájú médiaállományokat.

Stephen Jay Gould (New York, 1941. szeptember 10.New York, 2002. május 20.) amerikai paleontológus, evolúcióbiológus és író. Niles Eldredge-dzsel közösen kidolgozta az evolúció szaggatott egyensúlyi modelljét; ennek lényege hogy az evolúció során a lassú változás hosszú szakaszait időnként gyors fajkeletkezés váltja fel. Korának egyik legnépszerűbb tudománynépszerűsítő írója volt, több mint húsz bestsellert írt és a Natural History magazinban lévő állandó rovatában mintegy 300 esszéje jelent meg. Az evolúcióbiológia terén a legtöbbet idézett szerzők közé tartozik.

Tanulmányai[szerkesztés]

Stephen Jay Gould 1941. szeptember 10-én született New York Queens városrészében, zsidó családban. Apja, Leonard Gould bírósági gyorsíró volt; anyja Eleanor Gould pedig művész. Mikor öt éves volt, apja elvitte az Amerikai Természetrajzi Múzeumba, ahol a Tyrannosaurus rex csontváza nagy befolyást tett rá, ekkor döntötte el, hogy paleontológus lesz.

Az ohiói Antioch College-ban szerzett B.Sc. diplomát 1963-ban geológiából és filozófiából. Egy ideig az angliai Leedsi Egyetemen folytatta a tanulmányait, majd 1967-ben a Columbia Egyetemen kapta meg M. Sc. fokozatát. Gould aktívan részt vett a polgárjogi mozgalmakban, maga is szervezett tüntetéseket. A későbbiekben is rendszeresen felemelte a szavát a kulturális elnyomás, a rasszizmus vagy a szexizmus ellen.

Pályafutása[szerkesztés]

A szaggatott egyensúly (fent) és a gradualista modell (lent) alapján várható változások az evolúció során

Diplomájának megszerzése után 1967-től a Harvard Egyetemen kezdett el dolgozni és ott is maradt egészen haláláig.

Pályafutásának elején, 1972-ben Niles Eldredge-dzsel közösen közzétette elméletét az evolúció szaggatott egyensúlyi modelljéről, amelyet a puhatestűek kövületeinek vizsgálata alapján dolgoztak ki. Eszerint a fajok hosszú évmilliókig változatlanok maradnak vagy csak kis mértékben változnak, majd feltehetően környezetük megváltozása miatt gyorsan alkalmazkodnak az új körülményekhez. A modell nagy vitát váltott ki és napjainkban az evolúció elméletének egyik alapját képezi.

1973-ban Gouldot a geológia professzorává és a Harvard Összehasonlító Állattani Múzeumának kurátorává nevezték ki. 1974 januárjától rendszeresen megjelentek írásai a Natural History magazinban, ahol "This View of Life" címmel állandó rovatot kapott. A rovat 2001 januárjában, 300 esszé megjelenése után szűnt meg. Első szakkönyve 1977-ben jelent meg "Ontogeny and Phylogeny" címmel és az embrionális fejlődés és az evolúció kapcsolatát fejtegette benne. 1979-ben Richard Lewontinnal közösen írt cikkében (The Spandrels of San Marco and the panglossian paradigm) bevezette az evolúcióbiológiába a "csegely" (spandrel) fogalmát (ezek az élőlények olyan tulajdonságai, jellemzői, amelyeknek nincs közvetlen adaptív hasznuk, hanem egy másik tulajdonság "melléktermékei").

1981-es könyvében, Az elméricskélt ember-ben (The Mismeasure of Man) kritizálta a biológiai determinizmuson alapuló rasszizmust és az IQ-tesztek leegyszerűsítő túlmisztifikálását.

1982-ben kinevezték az egyetem Alexander Agassiz-zoológiaprofesszorává, a következő évben pedig felvették az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (American Association for the Advancement of Science, AAAS) soraiba. 1985-86-ban ő látta el a Paleontológiai Társaság elnöki teendőit, 1989-ben pedig felvették az Amerikai Tudományos Akadémia tagjai közé. 1990-91-ben Gould volt az Evolúciókutató Társaság, 1991-2001 között pedig az AAAS elnöke. 1996-2001 között a New York-i Egyetemen is tanított, mint Vincent Astor-vendégprofesszor.

Elismerései[szerkesztés]

Gouldot életművéért az Amerikai Humanista Társaság 2001-ben Az év humanistájává nyilvánította.

2008-ban a Londoni Linné-Társaság posztumusz Darwin-Wallace éremmel tüntette ki.

Családja[szerkesztés]

Gould 1965-ben feleségül vette Deborah Leet, akit még egyetemistaként ismert meg. Két fiuk született, Jesse és Ethan. 1995-ben elváltak és ezután összeházasodott a szobrász Rhonda Roland Shearerrel.

Gouldot 1982-ben hashártyatumorral diagnosztizálták, de hosszas kezelés után felgyógyult. 2002-ben a tüdejében találtak végső fázisú adenokarcinómát, amely ekkor már egyéb szerveire is átterjedt. Tíz hónappal később, 2002. május 20-án belehalt betegségébe.

Főbb művei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]