Ugrás a tartalomhoz

LIBE Bizottság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen PZoliBot (vitalap | szerkesztései) 2018. november 27., 23:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→top: brit-indiai -> brit indiai, replaced: Brit-Indiai → brit indiai AWB)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2018. november 27.) ezen a változaton alapul.

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, röviden LIBE Bizottság az Európai Parlament egyik állandó bizottsága, amely a polgári szabadságjogokért – beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartájában felsorolt kisebbségi jogokat –, az igazságügyért és belügyekért felelős. Angol neve: European Parliament Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs (LIBE). Jelenlegi elnöke a 2014. július 7-én megválasztott Claude Moraes, a brit indiai Munkáspárt európai parlamenti képviselője.[1]

Feladatai

A bizottság különösen adatvédelmi kérdésekkel; a menekültüggyel, az Európai Unióba való bevándorlással, „a közös határok integrált kezelésével”; az EU büntetőjogi jogharmonizációjával foglalkozik, beleértve a rendőrségek igazságügyi együttműködését a terrorizmus terén, miközben biztosítja a szubszidiaritás valamint az arányosság elvének tiszteletben tartását.[2] Továbbá felügyel több európai uniós ügynökséget, beleértve a European Monitoring Centre for drugs and Drug Addictiont (Drogok és Drogfüggőség Európai Monitorozó Központja), valamint az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, a Europol, Eurojust, az Európai rendőrakadémia (Cepol), az Európai Ügyészségi Hivatal, és több más hasonló intézetet.

Hatásköre nem terjed ki a nemi alapú diszkriminációra, amely a Nőjogi Bizottság, illetve a Nemek Közötti Egyenlőség Bizottsága hatásköre, illetve a foglalkoztatási diszkriminációra sem, amelyet a Foglalkoztatási, és a Szociális Ügyek Bizottsága felügyel.[3]

Összetétele

A bizottságnak összesen 118 tagja és póttagja van.[4]

Elöljárók

Ismertebb, ill. magyar származású tagok-póttagok

  • Judith Sargentini, tag, Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport, Hollandia
  • Sógor Csaba, tag, Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport, Románia
  • Cécile Kyenge, tag, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoport, Olaszország
  • Alessandra Mussolini, tag, Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport, Olaszország
  • Nagy József, tag, Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport, Szlovákia
  • Csáky Pál, póttag, Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport, Szlovákia
  • Járóka Lívia, póttag, Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport, Magyarország
  • Piri Kati, póttag, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoport, Hollandia

Vitát kiváltott tag

Udo Voigt, a Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) egykori vezetője, aki Adolf Hitlert dicsőítette, független képviselőként 2014 júliusában csatlakozott a bizottsághoz, többek között Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, az Európai Zsidó Kongresszus, valamint az Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen szikrázó felháborodásától kísérve. Jan Philipp Albrecht, a német Zöld Párt tagja, majd a bizottság alelnöke kifejezte kétségét, hogy Voigt képes lenne jelentősen befolyásolni a jogalkotási folyamatot, de elismerte, hogy „jelenléte miatt az Európai Parlamenthez sokan intéznének kérdéseket”.[5]

Jelentés a magyarországi állapotokról

A jelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini

A 2010-es magyarországi országgyűlési választások után Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat és az új alkotmány megítélésről szóló folyamatos viták során felmerült, hogy az Európai Unió közjogi szankciókat is alkalmazhat.[6] 2017 májusában az Európai Parlament szerint Magyarországon „súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok” helyzete, ezért határozatot hozott, amelyben felszólították a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket, állapodjon meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében. A határozat azt is kimondja, hogy el kell indítani az eljárást az országgal szemben, hogy kiderüljön, fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének kockázata, és alkalmazni kell-e az ún. „hetes cikkelyt” (azaz az ország szavazati jogának felfüggesztését). Az EP megbízta a LIBE bizottságot, hogy készítsen egy hivatalos jelentést, amely az eljárás első lépése.[7][8]

A jelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini 2018. április 26-án beterjesztette jelentéstervezetét . Ebben a médiafüggetlenség hiányát, a civil szervezetek elleni fellépést, a felsőoktatási anomáliákat és a rasszista túlsúlyt kifogásolják, nevezetesen a cigányok és a zsidók üldözését. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter felszólalásában minősített hazugságok gyűjteményének nevezte a tervezetet. Különösen az antiszemitizmus vádjával nem értett egyet, mondván, ma Budapesten él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége.[9][10]

A bizottsági ülés előtt az Amnesty International aktivistái Brüsszelben tüntettek a civil szervezetek iránti szolidaritásuk jeleként.[9]

2018. június 25-én 15 órakor a Bizottság 37 igen és 19 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a jelentést.[11] Az Európai Parlament képviselői szeptember 12-én 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett a jelentést szintén elfogadták.[12][13]

Bővebben: Sargentini-jelentés

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ [1] Az európai parlamenti bizottságok megválasztott elnökei és alelnökei (European Parliament press, 2014. július 7.)
  2. ↑ Civil Liberties, Justice and Home Affairs (under "Presentation and responsibilities"). (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  3. ↑ Committee on Employment and Social Affairs. (Hozzáférés: 2014. október 3.)
  4. ↑ A Bizottság elöljárói és tagjai. (Hozzáférés: 2018. április 26.)
  5. ↑ Crisp, James. „Neo-Nazi takes seat on Parliament Civil Liberties Committee, Schulz furious (updated)”, EurActiv, 2014. július 17. 
  6. ↑ Az EU szerződés 7. cikke - valóban atomfegyver?, jog.tk.mta.hu
  7. ↑ Mire is szólították fel Orbánékat? Az EP tömören elmagyarázza (hvg.hu, 2017. május. 17.)
  8. ↑ Fundamental rights in Hungary: MEPs call for triggering Article 7 (Alapvető jogok Magyarországon: EP képviselők a 7-es cikkely életbeléptetését kezdeményezik) (Európai Parlament, 2017. május. 17.)
  9. ↑ a b Magyarországgal foglalkozik a LIBE
  10. ↑ Szijjártó tajtékzott – parázs vita volt a LIBE-ben a magyar jelentésről (hvg.hu 2018.04.26.)
  11. ↑ Megszavazta a magyar kormány elleni jelentést az Európai Parlament LIBE bizottsága
  12. ↑ Elfogadták a Sargentini-jelentést. index.hu, 2018. szeptember 13. (Hozzáférés: 2019. szeptember 12.)
  13. ↑ A Sargentini-jelentés teljes szövege az Európai Parlament honlapján. (Hozzáférés: 2019. szeptember 19.)

Külső hivatkozások

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az European Parliament Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=LIBE_Bizottság&oldid=20729158”