Nagy József (politikus, 1968)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagy József
Nagy József fotó 2.jpg
Szlovákia európai parlamenti képviselője
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2014. május 24.

Született 1968március 11. (51 éves)
Csehszlovákia Dunaszerdahely, Csehszlovákia,
Párt Most–Híd EPP

Foglalkozás európai parlamenti képviselő
Iskolái Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy József témájú médiaállományokat.

Nagy József (Dunaszerdahely, 1968. március 11. –) szlovákiai magyar politikus, jelenleg európai parlamenti képviselő.

Szakmai pályafutása[szerkesztés]

1986-ban a dunaszerdahelyi magyar gimnáziumban érettségizett. 1991-ben diplomázott a pozsonyi közgazdasági főiskolán.

1996-ban a Nemzeti Marketing Társaság ügyvezetője volt. 1997-től 2002-ig a Dunstav r.t. építészeti vállalat kereskedelmi igazgatójaként tevékenykedett. 1999-től 2011-ig a komáromi Agrostav a.s, a Dunstav testvérvállalatának igazgatótanácsának elnöki pozícióját töltötte be. Közben, 2002 és 2010 között a 4P publications ügynökség ügyvezetőjeként és a Therma a.s. vezérigazgatójaként dolgozott.

2010-ig aktívan nem politizált, semmilyen pártnak nem volt a tagja. Társadalmi tevékenysége a dunaszerdahelyi Csemadok kulturális szervezet, a Csemadok Intézet és különböző jótékonysági, egyházi, valamint polgárjogi önkéntes csoport támogatásban merült ki.

Politikai pályafutása[szerkesztés]

2010-ben az újonnan megalakult Most-Híd párt listáján a szlovák parlament képviselőjévé választották.

Megemlíthető, hogy a közélet meglepetésére a parlamentbe jutó Most-Híd párt választási listáján, a 29. helyről indulva Nagy József preferenciaszavazatokkal a 8 helyet szerezte meg.

Sikeres személyes választási programja 3 célkitűzést tartalmazott, ami az egész politikai pályafutását soron kísérte.

A “Bátran magyarul” az anyanyelv használata, a kisebbségi iskolák és kultúra pozitív diszkriminációjára szólított fel, a gyűlölt állami nyelvtörvénnyel szemben.

A “Tisztességes nyugdíjakat” prioritás a 2004-es nyugdíjreform igazságtalanságait célozta megváltoztatni.

Az “Autópályát a Csallóköznek” a 25 éve halogatott, Dél-Szlovákiát a fővárossal összekötő R7-es építésének elkezdését célozta a több órás esti és reggeli forgalmi dugók enyhítésére az ingázók életének javítására.

A szlovák parlament és kormány tagjaként[szerkesztés]

2010 júniusától három hónapig a kormánypárti képviselőként dolgozott.

2010 szeptemberétől a parlamentből előléptetve 3 hónapig a Földművelési minisztérium államtitkárjaként dolgozott a Radičová-féle jobboldali kormányban

2010 novemberétől környezetvédelmi miniszter a Szlovák Kormány újra létrehozott szaktárcája élén

Környezetvédelmi miniszterként a közvélemény Nagy József legfontosabb sikereinek az előző kormány által botrányosan megszüntetett Környezetvédelmi Minisztérium újra alapítását és a korrupciógyanús ügyletektől és személyektől való megtisztítását, az átláthatóságát, a civil szervezetekkel való párbeszéd megkezdését és a nyitott kormányzás bevezetését tartotta.

A rövid 1,5 éves kormányciklus ideje alatt évek óta elfogadásra váró több, mint 60 EU-s irányelv és szabvány átültetését érte el a szlovák jogkörbe.

Saját kezdeményezésű törvényei közül a közvélemény a legfontosabbnak a Régi Környezeti Terhek Semlegesítéséről szóló törvény elfogadását értékelte.

Munkásságát a Greenpeace az elmúlt tíz év legjobb környezetvédelmi miniszterének járó kitüntetéssel jutalmazta.

Ugyanebben az időszakban az Európai Tanács Környezetvédelmi-Miniszteri Tanácsának tagjaként a Duna Régió Stratégiájának tervezetén, valamint a környezeti katasztrófák és régi környezeti terhek semlegesítésre szolgáló Európai Uniós Környezetvédelmi Alap javaslata fűződik Nagy József miniszter nevéhez.

Kezdeményezője volt a Föld Napja alkalmából először 2011-ben megrendezett Tisztítsuk meg Szlovákiát programnak, melyben azóta éves rendszerességgel több mint százezer civil vesz részt spontán szervezésben, kisebb-nagyobb magán,

Állami és önkormányzati támogatás mellett, de anélkül is.

2012-ben, Radičová kormányfő lemondása után, az előrehozott választásokon Nagy József ismét preferencia szavazatokkal az 5. helyen végezve újra bekerült a pozsonyi parlament hidas képviselői közé.

A Smer-es kormány idején két évig ellenzékben a Szociális ügyek és az Európai ügyek parlamenti bizottságok tagjaként tevékenykedett.

Ebből az időszakból a nevéhez fűződik a fiatalon megözvegyültek és az ún. öregnyugdíjasok igazságtalan helyzetének orvoslása, Dél-Szlovákia milliónyi lakosát érintő allergiakeltő parlagfű szabályozása, valamint az Európa Tanácsi tagságához fűződő Európai nemzeti kisebbségi jogminimum elfogadása a 47 tagállam képviseletével.

1. A 2004-es nyugdíjreform előtt a fiatalon megözvegyültek magukra maradva, gyakran egyedül nevelték fel gyermekeiket, özvegynyugdíjra mégsem voltak jogosultak idős korukban, később megözvegyült sorstársaikkal szemben. Ezt az igazságtalanságot törvényjavaslataival és aláírásgyűjtésével végül sikerült a kormánypárt támogatását megszüntetni.

2. A régi nyugdíjreform legnagyobb igazságtalanságát is sikerült az ellenzékből kitartó társadalmi nyomással, törvényjavaslatokkal és 40 ellenzéki képviselő által is támogatott alkotmánybírósági beadványával annyira előtérbe hozni, hogy végül a kormánypárt elfogadta a 2004 előtt nyugdíjba vonult idős emberek elfogadhatatlanul alacsony nyugdíjának átszámítását, igazságos kiegyenlítését.

3. Ellenzéki képviselőként sikerült elérnie az allergiaokozó parlagfű kötelező irtásáról szóló törvény elfogadását a magyar, osztrák, olasz modell alapján, amit szükség esetén, a lakosság egészségvédelme érdekében az önkormányzat a telektulajdonos költségére is elvégezhet ezután.

2012-től az Európa Tanács szlovákiai küldöttségének legaktívabb tagja, az Európai Néppárti Frakcióján belül 2014-ben Kalmár Ferenc (Fidesz-KDNP) képviselővel kidolgozták és az ET 47 tagországainak képviselőivel elfogadtatták a Nemzeti kisebbségek helyzete Európában című jelentést és határozatot konkrét ajánlásokkal, ami nem csak számos későbbi nemzetközi határozat hivatkozási alapja, de az Európai Uniós Kisebbségi Jogminimum kidolgozásának is a gerince lett az Európai Parlamentben.

2013-ban a dunaszerdahelyi járást képviselve Nagy József bekerült a Nagyszombati kerület megyei önkormányzati képviselők közé, megye elnöki jelöltként több mint 14.000 szavazattal végzett és ahol a pénzügyi és a szociális ügyek bizottsághoz csatlakozott és gyakran adott hangot választói érdekeinek. A megyei politikában sérelmezte a megyei befektetések aránytalan elosztását, miszerint a Dunaszerdahelyi és a Galántai, főleg magyarlakta járás, hosszútávon a megyei befektetések 20%-át kapta, miközben itt él a lakosság 40%-a és a megyei bevételek a helyi lakosság adóbevételeiből származnak. További később beérett igyekezete a tranzit-kamionok eltérítése a megyei önkormányzat által felügyelt alsórendű útjairól.

2014 óta a Most-Híd elnökségi tagja, a párt 2013-ban nyert felvételt az Európai Néppártba (EPP).

Munkássága az európai parlamentben[szerkesztés]

2014-ben, ismét preferencia-szavazatokkal európai parlamenti képviselővé választották, ahol azóta is az Európai Néppárt színeiben tevékenykedik.

Az Európai parlamentben az Állampolgári jogok, bel- és igazságügyi bizottság (LIBE) állandó tagja lett és póttagi pozíciót kapott a Környezetvédelmi (ENVI) és Petíciós (PETI) biztosságokban is.

Aktív tagja a Koreai-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségnek (DKOR), valamint az EU–Törökország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttségnek (D-TR).

Az Állampolgári jogok, bel- és igazságügyi bizottságban végzett 2 éves munkája eredményeként 2017-ben néppárti koordinátor helyettessé választották.

2017-ben kinevezték az Európai Parlamenti Szövetség alelnökének.

Legfőbb prioritásait - a kisebbségvédelmet, környezetvédelmet, valamint az állampolgári jogokat és belügyet szem előtt tartva jelentős sikereket ért el európai parlamenti képviselői mandátuma első felében.

Főbb jelentései, felszólalásai[szerkesztés]

Az oknyomozó újságírók védelme Európában: a szlovák újságíró, Ján Kuciak és Martina Kušnírová ügye (vita)

JELENTÉS az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban (2015)

AJÁNLÁS az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2018–2022 közötti többéves keretének létrehozásáról szóló tanácsi határozat tervezetéről

JELENTÉS az európai ombudsmannak a Frontex kapcsán végzett, OI/5/2012/BEH-MHZ számú, hivatalból indított vizsgálatra vonatkozó különjelentéséről

VÉLEMÉNY az uniós intézmények átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról és integritásáról

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]