Kurucz Ferenc (labdarúgó, 1910)

	Kurucz Ferenc
	Személyes adatok
Születési dátum	1910. július 18.
Születési hely	Ungvár, Magyarország
Halálozási dátum	1992. december 7. (82 évesen)
Halálozási hely	Ungvár, Ukrajna
Állampolgárság	magyar (1910–1920), csehszlovák (1920–1938), magyar (1939-1944), szovjet (1945-1991), ukrán (1991–1992)
Magasság	190 cm
Testtömeg	82 kg
Becenév	a sportsajtóban:; Repülő tanár
Poszt	hátvéd/fedezet
	Junior klubok
Időszak	Klub
1926–1927	UMTE (Užhorod)
1927–1928	SK Rusj (Užhorod)
	Felnőtt klubok1
	Edzőség
Időszak	Klub
1939–1944	SK Rusj Huszt
1946–1947	Szpartak Uzsgorod (a csapat vezetője)
1948–1949	Szpartak Uzsgorod
1954–1955	Szpartak Uzsgorod (asszisztens)
	1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. ;
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2016. szeptember 28.) ezen a változaton alapul.

Ez a szócikk az 1910-ben született labdarúgóról szól. Hasonló címmel lásd még: Kurucz Ferenc (egyértelműsítő lap).

Kurucz Ferenc^[3] (szlovákul: František Kurucz, ukránul: Федір Михайлович Куруц, Fedir Mihajlovics Kuruc, oroszul: Фёдор Михайлович Куруц, Fjodor Mihajlovics Kuruc) (Ungvár, Magyarország, 1910. július 18. – Ungvár, Ukrajna 1992. december 7.) csehszlovák és magyar labdarúgó hátvéd és -fedezet, többszörös kelet-szlovákiai és országos szlovák bajnok. Később ukrán és szovjet labdarúgóedző, -játékvezető és sportvezető. Ő volt Kárpátalja első sportolója, aki a labdarúgás fejlesztése terén elért eredményekért megkapta az ukrán „Köztársasági labdarúgó-játékvezető” (1953) és a szovjet „Össz-szövetségi labdarúgó-játékvezető” megtisztelő címeket (1956): közel 100 nemzetközi és szovjet első ligás bajnoki mérkőzést vezetett le kifogástalanul a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben.

Pályafutása

Játékosként

A labdarúgó pályafutását a csehszlovák labdarúgó-bajnokság szlovák csoportjában részt vevő UMTE Užhorod ificsapatában kezdte (1926), de egy év múlva átkerült a kedvenc Rusj (Užhorod)-hoz. Így, alig 18 évesen már játszhatott Kárpátalja legjobb klubjának a felnőtt csapatában, amely az elkövetkező tíz év alatt a hat kerületi bajnoki cím mellett, 1929-1934 között 6-szor győzött a kelet-szlovákiai bajnokságban, ötször volt döntőse (1929, 1930, 1931, 1932, 1935) és kétszer bajnoka (1933, 1936) az országos szlovák bajnokságnak. Ez Kárpátalja egyetlen csapata volt, amely az 1936/1937-es idényben kijutott a csehszlovák profiligába. (A játékosok többsége tanár volt és a csapat a távolabb fekvő városokba tartandó mérkőzéseire, Európában az elsők között többnyire repülőgépekkel utazott, s ezért kiérdemelte a repülőtanárok becenevet.)

Az első bécsi döntés (1938. november 2.) értelmében Felvidék és Kárpátalja egyes részeit visszacsatolták Magyarországhoz, és a visszatért területek futballcsapatai bekapcsolódtak a magyar labdarúgó-bajnokságba. Kurucz 1939 nyarán az NB D-nek nevezett negyedosztály Felső-tiszai kerületében szereplő SK Rusj Huszt-hoz került játékos-edzőként, amellyel a következő szezonban a 4. helyezést érte el a Kárpátaljai alosztályában.

Edzőként és labdarúgó-játékvezetőként

Kurucz Ferenc a huszti SK Rusj klub szervezésével és a játékosok felkészítésévél 1944 nyaráig foglalkozott, a csapata azonban a következő szezonban több meccset már nem tudott lejátszani a magyar vidéki bajnokságban, mert jött a front. A Huszti SK Rusj ezzel befejezte magyarországi szereplését. A kiváló edző és vezető szervezési képességei viszont csak ezt követően, a háború utáni években kezdtek igazán kibontakozni.

A II. világháborút lezáró párizsi békeszerződések Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták, és az Ukrajna része lett. 1947-ben őt megválasztották az országos Szpartak sportszövetség Kárpátaljai megyei tanácsának elnökévé, s emellett klubvezetőként vagy vezetőedzőként az 1946-1955 közötti időszakban aktívan foglalkozott az ungvári mestercsapat szervezésével, illetve irányításával. Ennek a folyamatnak a keretében a korábbi csapattársainak jelentős része és az Ungvári AC több játékosa átkerült az újonnan szervezett Szpartak Uzsgorod ukrán másodosztályú csapathoz, amely részvételükkel 1946-ban megszerezte az első országos bajnoki címet. Ezenkívül a csapat eljutott a szovjet kupasorozat negyeddöntőjéig, amelyre Moszkvában került sor 1946. október 13-án a Dinamo Stadionban és amelyben az Ungvári Szpartak akkori ellenfele - az első osztályú Szpartak Moszkva - győzött 5:0-ra, és végül megnyerte a szovjet labdarúgókupát. Mindezen eredmények elérésében Kurucz Ferencnek kiemelkedő szerepe volt, mivel addigra ő vált Kárpátalja egyik legelismertebb sportszakértőjévé. Az ungváriak az ő irányításával később ismét jeleskedtek a kupamérkőzéseken és bejutottak az ukrán labdarúgókupa zárószakaszába, amelyre 1948. október 3-26. között került sor Kijevben a Dinamo Stadionban, és amelyben végül az Ungvári Szpartak akkori ellenfele - az első osztályú Dinamo Kijev - egy végig nagyon szoros, de kiegyenlített meccsen győzött 2:1-re, és a végén megnyerte a tornát. A kijeviek csapatában akkor már két korábbi ungvári játékos - Láver György és Fábián János - is szerepelt, és a mérkőzés után (1948. október 20.) - a labdarúgás történetében egyedülálló módon - további nyolc kárpátaljai fiatal is meghívást kapott a fővárosi sztárcsapatba, nevezetesen: Tóth Dezső, Mihalina Mihály, Juszt Ernő, Komán Mihály, Szengetovszkij Zoltán, Gazsó László, Godnicsák László és ifj. Györffy Zoltán. (Ehhez, a magyar és csehszlovák labdarúgóiskolán felnövő, fiatal kárpátaljai tehetségekből álló csoporthoz két év múlva csatlakozott a munkácsi születésű Popovics Tibor is. A Kijevi Dinamo utánpótlás kerete az ő részvételükkel 1949-ben kis-aranyérmeket szerzett az első ízben kiírt, a szovjet tartalékcsapatok közötti országos bajnokságban. A kijevi csapatban abban az évben már tíz fiatal kárpátaljai tehetség játszott, akik több éven keresztül elismert tagjai voltak a Dinamonak és kiemelkedő eredményeket értek el országos és nemzetközi szinten.)

Kurucz már a negyvenes évek közepén kezdeményezője volt az új megyei és városi labdarúgó-játékvezetői testületek létrehozásának, valamint a megyei sportbizottság és labdarúgó-szövetség szervezésében és vezetésében is részt vett. Ezenkívül köztársasági és össz-szövetségi labdarúgó-játékvezetőként országos elismerést szerzett. A hetvenes évek közepétől kezdődően 1988-ig az Ungvári városi labdarúgó-szövetséget vezette. Eredményes tevékenységét „A szovjet testnevelés és sport kiváló dolgozója” kitüntetéssel jutalmazták (1970).

Sikerei, díjai

Szlovák bajnokság

bajnok (2): 1933, 1936
2. hely(5): 1929, 1930, 1931, 1932, 1935

Csehszlovák bajnokság

11. hely (1): 1937

Magyar NB Felső-tiszai kerület, Kárpátaljai alosztály

4. hely (1): 1940

Ukrán bajnokság

bajnok (1): 1946
„Köztársasági labdarúgó-játékvezető” kitüntető cím(1): 1953

Szovjet bajnokság

labdarúgókupa negyeddöntős (1): 1946
„Szovjetunió össz-szövetségi labdarúgó-játékvezetője” kitüntető cím (1): 1956
„A szovjet testnevelés és sport kiváló dolgozója” kitüntetés (1): 1970

Jegyzetek

↑ Az Užhorod-i UMTE (magyar nevén Ungvári Munkás Testnevelési Egylet (MTE Ungvár)) 1919-ben alakult és eleinte csak a kárpátaljai, majd 1922. augusztus 28-ától a Csehszlovák Labdarúgó-szövetség által felállított Kárpátaljai Labdarúgó Kerület keretében a magyar nemzetiségű játékosokból álló csapatok részére szervezett tornákon és a kelet-szlovákiai labdarúgó-bajnokságban vett részt
↑ Magyar nevén SK Rusj Ungvár sportklub, amely 1925-ben jött létre
↑ A sport szakirodalomban néha František Kurucz vagy Kuruc Ferencként is szerepelt

Ajánlott irodalom

Fedák László. Kárpátalja a sporteredmények tükrében (38., 109. és 136. oldal). Ungvár: Karpati (1994) (ukránul)
Krajnyanica Péter. A kárpátaljai labdarúgás története (46., 60., 109., 121., 123., 177., 185. és 195. oldal). Ungvár: Karpati (2004) (ukránul)
Mihalina László. Otthon minden kő megsegít... (44., 58. és 107. oldal). Vác: Kucsák Könyvkötészet és Nyomda (2011)

Források

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Куруц Федір Михайлович című ukrán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Labdarúgásportál
Kárpátalja-portál

[1] Az Užhorod-i UMTE (magyar nevén Ungvári Munkás Testnevelési Egylet (MTE Ungvár)) 1919-ben alakult és eleinte csak a kárpátaljai, majd 1922. augusztus 28-ától a Csehszlovák Labdarúgó-szövetség által felállított Kárpátaljai Labdarúgó Kerület keretében a magyar nemzetiségű játékosokból álló csapatok részére szervezett tornákon és a kelet-szlovákiai labdarúgó-bajnokságban vett részt

[2] Magyar nevén SK Rusj Ungvár sportklub, amely 1925-ben jött létre

[3] A sport szakirodalomban néha František Kurucz vagy Kuruc Ferencként is szerepelt

[1]

[2]

[3]