Szengetovszkij Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szengetovszkij Zoltán
Személyes adatok
Születési dátum 1928. szeptember 6.
Születési helyUngvár, Ungi zsupa, Csehszlovákia
Halálozási dátum 1996. szeptember 9.
Állampolgárság csehszlovák (1928–1938), magyar (1939–1945), szovjet (1946–1991), ukrán (1991–)
Poszt csatár
Junior klubok
IdőszakKlub
19421945Magyar 1919-1946 Mundusz Ungvár[1]
19461947Szovjetunió Szpartak Uzsgorod
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
19471948Szovjetunió Szpartak Uzsgorod
19481953Szovjetunió Dinamo Kijev55 0(7)
19541955Szovjetunió Szpartak Uzsgorod28 0(2)
19561957Szovjetunió Szpartak Sztaniszlav040 0(9)
19581963Szovjetunió Temp Kijev
Edzőség
IdőszakKlub
1958-1963Szovjetunió Temp Kijev (játékos-edző)
1963-1965Szovjetunió Temp Kijev
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

Szengetovszkij Zoltán (szlovákul: Zoltán Sengetovský, ukránul: Золтан Йосипович Сенгетовський, Zoltan Joszipovics Szengetovszkij, oroszul: Золтан Иосифович Сенгетовский, Zoltan Ioszifovics Szengetovszkij) (Ungvár, Ungi zsupa, Csehszlovákia, 1928. szeptember 9.1996. szeptember 6.)[2] magyar, ukrán és szovjet labdarúgócsatár és labdarúgóedző. A megyei ifjúsági válogatott-csapatok közötti ukrán bajnokság kétszeres győztese (1947, 1948), a szovjet tartalékcsapatok bajnokságának aranyérmese (1949) és a szovjet elsőosztályú bajnokság 2. helyezettje (1952). A szovjet kupasorozat negyeddöntőse (1957) és kétszeres nyolcaddöntőse (1953, 1954). A ’’Szovjetunió sportmestere’’ kitüntető cím birtokosa (1952).

Pályafutása[szerkesztés]

A pályafutását a magyar vidéki bajnokság Kárpátaljai csoportjában 19421945 között szereplő ungvári Mundusz ifjúsági csapatában kezdte, majd a második világháborút lezáró párizsi békeszerződések megkötését követően az újonnan szervezett ukrán másodosztályú klub, a Szpartak Uzsgorod ificsapatába került. Azokban az években őt többször meghívták Kárpátalja ifjúsági labdarúgó-válogatottjába, amely részvételével kétszer is megnyerte a megyei válogatott-csapatok közötti ukrán bajnokság ifjúsági tornáját. 1947-ben bekerült az első országos bajnoki címét éppen megszerző ungvári mestercsapat felnőttkeretébe, amely 1948-ban a bajnoki tabella 4. helyén végzett és bejutott az ukrán labdarúgókupa zárószakaszába (Kijev, Dinamo Stadion, 1948. október 3. - október 26.). Azon a tornán végül az Ungvári Szpartak akkori ellenfele - az első osztályú Dinamo Kijev - egy végig nagyon szoros, de kiegyenlített meccsen győzött 2:1-re, és a végén megnyerte a kupát. A kijeviek csapatában akkor már két korábbi ungvári játékos - Láver György és Fábián János - is szerepelt, és a mérkőzés után (1948. október 20.) - a labdarúgás történetében egyedülálló módon - Szengetovszkij Zoltán mellett a Szpartak további hét oszlopos tagja is meghívást kapott a fővárosi sztárcsapatba, nevezetesen: Tóth Dezső, Mihalina Mihály, Juszt Ernő, Komán Mihály, ifj.Györffy Zoltán, Godnicsák László és Gazsó László. (Ehhez, a magyar és csehszlovák labdarúgóiskolán felnövő, fiatal kárpátaljai tehetségekből álló csoporthoz két év múlva csatlakozott a munkácsi születésű Popovics Tibor is.) A Kijevi Dinamo utánpótlás kerete az ő részvételükkel 1949-ben kis-aranyérmeket szerzett az első ízben kiírt, a szovjet tartalékcsapatok közötti országos bajnokságon. A kijevi csapatban abban az évben már tíz fiatal kárpátaljai tehetség játszott, akik több éven keresztül elismert tagjai voltak a Dinamonak és kiemelkedő eredményeket értek el országos és nemzetközi szinten. Így, a Dinamonak, többek között Szengetovszkij Zoltán kiváló játékának köszönhetően - másodszor a fővárosi klub történetében - sikerült ezüstérmet kiharcolnia a szovjet bajnokságban, megtörve ezzel a moszkvai elitcsapatok hosszú évekig tartó hegemóniáját.

1954-ben Szengetovszkij visszatért Ungvárra a Szpartakhoz, amelyben két szezont töltött és amelynek színeiben 1954-ben a szovjet kupa nyolcaddöntőjéig jutott. Ezt követően ifj. Györffy Zoltán csapattársával együtt a szovjet bajnokság ukrán csoportjában szereplő Szpartak Sztaniszlav csapatához szerződött, majd két év múlva a Temp Kijev megyei elsőosztályú klub játékos-edzője, később pedig a csapat vezetőedzője lett. A Temp az ő irányításával bekerült az ukrán labdarúgó-bajnokság második osztályába és 1964-ben végeredményként, az induló 41 csapat közül a 10. helyen végzett, valamint az szovjet kupáért folyó versengésben a saját zónájában eljutott a nyolcaddöntőig. Az aktív pályafutásának befejezése után visszatért Kárpátaljára és egészen nyugdíjazásáig társadalmi munkában, városi és megyei szinten a labdarúgás fejlesztésével foglalkozott.

Sikerei, díjai[szerkesztés]

Ukrajna

Szovjetunió

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ungvári furnér- és bútorkombinát csapata
  2. http://footballfacts.ru/players/107666-sengetovskij-zoltan-iosifovich

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Fedák László. Kárpátalja a sporteredmények tükrében (43., 53., 56., 57., 110., 112., 114. és 138. oldal). Ungvár: Karpati (1994)  (ukránul)
  • Krajnyanica Péter. A kárpátaljai labdarúgás története (83., 92., 93., 98., 116., 118., 120., 123. és 135. oldal). Ungvár: Karpati (2004)  (ukránul)
  • Mihalina László. Otthon minden kő megsegít... (43., 79. és 96. oldal). Vác: Kucsák Könyvkötészet és Nyomda (2011) 

Források[szerkesztés]