Kopár-hágói vasúti alagút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kopár-hágói vasúti alagút
Érkező Desiro szerelvény a Kopár-hágói alagút nyugati kijáratánál
Érkező Desiro szerelvény a Kopár-hágói alagút nyugati kijáratánál
Elhelyezkedése Pilis
Funkció vasúti alagút
Teljes hosszúság 780 m

Sávok száma 1

Építés kezdete 1893.
Átadás ideje 1895.
Elhelyezkedése
Kopár-hágói vasúti alagút (Pest megye)
Kopár-hágói vasúti alagút
Kopár-hágói vasúti alagút
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 37′ 25″, k. h. 18° 51′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 25″, k. h. 18° 51′ 47″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kopár-hágói vasúti alagút témájú médiaállományokat.

A Kopár-hágói vasúti alagút a Budapest–Esztergom-vasútvonal vasúti alagútja Pest megye nyugati részén, Pilisvörösvár és Piliscsaba települések, illetve az Őrhegy forgalmi kitérő és Pázmáneum megállóhely között, melyet a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) üzemeltet. Az alagutat a vasútvonal legmagasabban haladó szakaszán képezték ki a vasútvonal létesítésekor, az 1890-es években, azzal a céllal, hogy csökkenteni lehessen a hegyvidéki jellegű vonalszakasz így is jelentős szintemelkedését. Létesítése óta ez az ország leghosszabb vasúti alagútja.

Áthaladó vasútvonalak:

Leírása[szerkesztés]

Az egyvágányú alagút mintegy 780 méter (hivatalosan 779.5 méter) hosszúságban halad a Budai-hegységet a Pilistől elválasztó Solymári-völgy legmagasabb pontja, a Kopár-hágó vagy Kopárosi-hágó alatt; a hágót észak-északkelet felől a Pilishez tartozó Zajnát-hegyek tömbje, dél-délnyugat felől pedig a Nagy-Szénás tömbjének északi előhegyei (Kavics-hegy, Hárs-hegy, Vörös-hegy) határolják.[1]

A vasútvonal 2012-2015 közti felújításából és kétvágányúsításából nem maradt ki ez a szakasz sem: bár arra nem volt lehetőség, hogy az alagutat két vágányosra építsék át, a vonal tervezett villamosítása miatt így is szükség volt átalakításokra. Ennek érdekében az eredeti pályaszintet mintegy 20 centiméterrel le kellett süllyeszteni, ami speciális felépítményt igényelt, és a felsővezeték rögzítését is speciális módszerekkel – az itteni adottságok figyelembe vételével továbbfejlesztett áramvezető sín kiépítésével[2] – kell megoldani.

Története[szerkesztés]

Jelenleg az alagút végig nagyjából párhuzamosan halad a 10-es úttal, attól néhány méterre északra, ez azonban nem volt mindig így: az országút a 20. század első évtizedeiben még egy híddal keresztezte a vasútvonalat nem sokkal az alagút vörösvári bejárata előtt, onnét a vasúttól északra haladt tovább Piliscsaba irányában, és valahol a mai Kopár Csárda helye környékén haladt el ismét a föld mélyében haladó vasút fölött, hogy újból elérje azt a nyomvonalat, ahol ma is halad.[3] A közút iránytörését az alagút vörösvári bejáratától délre emelkedő hegy közelsége és meredeksége okozhatta, amit a későbbi évtizedekben az útakadályt képező sziklaszirtek kirobbantásával orvosoltak.

Az 1956-os forradalom idején környékbeli fiatalok robbantást kíséreltek meg a vasúti alagútban, minden bizonnyal a pilisszentiváni bányákból megszerzett robbanóanyagokkal; az alagutat azonban végül nem érte komolyabb kár.[4]

Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]