Kaunas
A településen világörökségi helyszín található |
Kaunas | |||
Nagy Vytautas temploma Kaunasban | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Litvánia | ||
Megye | Kaunas | ||
Alapítás éve | 1589 | ||
Polgármester | Visvaldas Matijošaitis | ||
Irányítószám | LT-41143 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 305 120 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 157 km² | ||
Időzóna | UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 54° 54′, k. h. 23° 56′54.900000°N 23.933333°EKoordináták: é. sz. 54° 54′, k. h. 23° 56′54.900000°N 23.933333°E | |||
Kaunas weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaunas témájú médiaállományokat. |
Kaunas Litvánia második legnagyobb települése és korábbi ideiglenes fővárosa. A város Litvánia két legnagyobb folyójának, a Nemunasnak és a Nerisnek az összefolyásánál található, közel a Kaunasi víztározóhoz, az ország legnagyobb tavához.
Az 1922. évi alkotmány Kaunast tette meg az ország ideiglenes fővárosának. Az alkotmány szerinti főváros Vilnius maradt, ami azonban csak az 1939-ben aláírt Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján került vissza Lengyelországtól Litvániához. Fővárosi státuszában a város sokat fejlődött, urbanizációja a korstílusnak megfelelően alakult, modernista építészete európai szinten is kiemelkedő és egyedi örökségnek tekinthető. Ennek elismeréseként 2023-ban a város modernista építészete felkerült az UNESCO világörökségi helyszíneket felsoroló listájára.[2]
Nevei
[szerkesztés]A város neve litván eredetű és feltehetőleg egy személynévből származik. Az ország függetlenné válása előtt azonban nemzetközileg Kovno néven volt ismert, ami a város nevének szláv megfelelője: lengyelül Kowno, a hagyományos orosz neve pedig Ковно, bár 1940 óta a Каунас nevet használják. A jiddis neve Kovne (קאָװנע), a német pedig Kaunas vagy Kauen.
Története
[szerkesztés]Lakossága
[szerkesztés]A lakosság változása
[szerkesztés]Év | Lakosszám |
---|---|
1796 | 8500 |
1813 | 3000 |
1825 | 5000 |
1840 | 8500 |
1860 | 23 300 |
1897 | 71 000 |
1923 | 92 000 |
1940 | 154 000 |
1959 | 214 000 |
1966 | 275 000 |
1989 | 418 087 |
2001 | 378 943 |
2004 | 366 652 |
2005 | 361 274 |
Nemzetiségek
[szerkesztés]A lakosság 93%-a litván, így Kaunas az egyik leglitvánabb város az országban. Kaunasban a litvánok aránya magasabb mint Vilniusban, vagy mint a lettek aránya Rigában, vagy az észtek aránya Tallinnban.
Nemzetiségi összetétel 2001-ben. A teljes népesség: 378 943 fő
Látnivalók
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]Kaunas tömegközlekedését 16 trolibusz és 49 autóbuszvonal alkotja,[3] komoly iránytaxi hálózattal kiegészülve.[4] Sok kaunasi busz régi SL busz, amit Stockholm adományozott, amikor a buszait újakra cserélte.
Itt található a Balti országok egyik legnagyobb folyami kikötője is. Mivel a város az ország közepén található, ezért jelentős logisztikai központ. A Kaunasi nemzetközi repülőtér évi 300 000 utas és 100 000 tonna áru fogadására alkalmas. A várostól délre található még egy kisebb repülőtér is.
Testvérvárosai
[szerkesztés]
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Resident population by city / town at the beginning of the year. Statisztikai Hivatal, 2023. január 16. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
- ↑ Jūratė Skėrytė: Kaunas interwar architecture added to UNESCO World Heritage List (angol nyelven). Lithuanian National Radio and Television, 2023. szeptember 18. (Hozzáférés: 2024. április 10.)
- ↑ Kaunas tömegközlekedési térképe Archiválva 2008. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Kaunas trolibusz és autóbuszhálózata
További információk
[szerkesztés]- Kaunas város honlapja Archiválva 2012. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Kaunasi repülőtér hivatalos honlapja
- Múzeumok Kaunasban
- A Kaunasi dzsessz fesztivál