Közönséges csuklyásmajom

Közönséges csuklyásmajom
	Közönséges csuklyásmajom a bronxi állatkertben
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Rend:	Főemlősök (Primates);
Alrend:	Orrtükör nélküliek (Strepsirrhini);
Alrendág:	Szélesorrú majmok (Platyrrhini);
Család:	Csuklyásmajomfélék (Cebidae);
Alcsalád:	Csuklyásmajomformák (Cebinae);
Nem:	Cebus; Erxleben, 1777
Faj:	C. capucinus;
Tudományos név
	Cebus capucinus; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Simia capucina (Linnaeus, 1758); Cebus albulus (Pusch, 1942); Cebus curtus (Bangs, 1905); Cebus hypoleucus (É. Geoffroy, 1812); Cebus imitator (Thomas, 1903); Cebus limitaneus (Hollister, 1914); Cebus nigripectus (Elliot, 1909);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges csuklyásmajom témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges csuklyásmajom témájú médiaállományokat és Közönséges csuklyásmajom témájú kategóriát.

A közönséges csuklyásmajom (Cebus capucinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába és a csuklyásmajomformák (Cebinae) alcsaládjába tartozó faj.

Ez a majomfaj a Cebus emlősnem típusfaja.

Előfordulása

A közönséges csuklyásmajom megtalálható Közép-Amerika legnagyobb részén, de Dél-Amerikában már csak szórványosan. Közép-Amerikában az elterjedési területe magába foglalja Hondurast, Nicaraguát, Costa Ricát és Panamát.^[1] E területeken kívül még megtalálható Guatemala keleti részén és Dél-Belizében, de az itteni állományok még nincsenek hivatalosan igazolva.^[1] A közönséges csuklyásmajom dél-amerikai előfordulása a kontinens északnyugati részén van; azon a sávban, amely a Csendes-óceán és az Andok között található, vagyis Kolumbia és Északnyugat-Ecuador között.^[1] Ez a majomfaj a legközönségesebb a következő nemzeti parkokban: Manuel Antonio Nemzeti Park, Corcovado Nemzeti Park, Santa Rosa Nemzeti Park és Soberanía Nemzeti Park.^[2]

Alfajai

A tudósok között nincs egyetértés abban, hogy a közönséges csuklyásmajomnak van-e vagy nincs alfaja; és ha van, hányféle. Egyes kutatók 3 alfajt különböztetnek meg a megjelenésük alapján, bár az eltérések nagyon csekélyek.^[1]

Cebus capucinus capucinus - Dél-Ecuadortól, Kolumbián keresztül Kelet-Panamáig
Cebus capucinus imitator - Nicaraguától, Costa Ricán keresztül Nyugat-Panamáig
Cebus capucinus limitaneus - Hondurástól Észak-Nicaraguáig

Viszont a legtöbb kutató nem fogadja el a fenti alfajokat; sőt a C. c imitator és C. c. limitaneus alfajokat a C. c. capucinus szinonimáinak tartják.

Megjelenése

A közönséges csuklyásmajom szőrzete nagy részben fekete, csak a hasi része a nyakáig, válla, elülső lábainak felkarja és a pofa körüli szőrzet fehéressárga. Pofája rózsaszín. Fogófarkát felcsavarva tartja. A kifejlett állatok fej-testhossza 33,5 - 45,3 centiméter, farokhossza 55,1 centiméter, súlya 3,9 kilogramm. A hím 27 százalékkal nagyobb a nősténynél. Agysúlya 79,2 gramm; ez nagyobb, mint sok más dél-amerikai majomé.

Életmódja

A közönséges csuklyásmajom sokféle erdőtípusban előfordul; idős- és fiatalerdőkben, örökzöld- és lombhullatókban, száraz- és esőerdőkben, mangrovékban és hegyekben.^[3] De elsősorban az idős és fiatal erdőket részesíti előnyben. A legtöbb közönséges csuklyásmajom az idős, örökzöld és a vízben bővelkedő erdőkben él.^[4]

Az állat általában 20 fős csoportokban jár. A csoportokban mindkét nem megtalálható. Tápláléka gyümölcsök és egyéb növényi részek, rovarok és egyéb gerinctelenek, de gerincesek is, köztük gyíkok, békák, madárfiókák és kisemlősök. A táplálék megszerzéséhez és védelem céljából tárgyakat is használnak. Bundájukhoz gyógynövényeket dörzsölnek.

A közönséges csuklyásmajom kis mérete ellenére hosszú életű, legfeljebb 54 évet élhet.^[forrás?]

Szaporodása

E majomfaj csoportjaiban több hím is párosodhat több nősténnyel, nem csak a vezérpár szaporodik. A közeli rokonok kerülik az egymással való párosodást, amely kivételes szokás az újvilági majmok között. A párosodás körülbelül 2 percig, és a vemhesség 5 - 6 hónapig tart. A száraz időszakban, december - április között, 1, néha 2 kölyök születik. A kölyök 6 hétig „utazik” az anyja hátán, 3 hónaposan már kezdi felfedezni környezetét. Az elválasztás 6 - 12 hónap után történik meg. A kölyköt a csoport összes tagja, nemtől függetlenül, gondozza. Az ivarérettséget 3 évesen éri el. A nőstény 7 évesen ellik először; ezután minden 26 hónapban ellik egyszer. A hím csak 10 éves korától párosodhat (valószínű, hogy addig nem engedik az idősebb hímek).

Képek

Az angliai Wight-sziget állatkertjében
paradicsomot majszolva
Csoportosan
fára mászva

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d Rylands, A., Groves, C., Mittermeier, R., Cortes-Ortiz, L., and Hines, J..szerk.: Estrada, A., Garber, P., Pavelka, M. & Luecke, L: Taxonomy and Distributions of Mesoamerican Primates, New Perspectives in the Study of Mesoamerican Primates. New York: Springer, 40–43. o. (2006). ISBN 0-387-25854-X
↑ Hunter, L. & Andrew, D.. Watching Wildlife Central America. Lonely Planet Publications, 97, 100, 110, 130. o. (2002). ISBN 1-86450-034-4
↑ Henderson, C.. Field Guide to the Wildlife of Costa Rica. University of Texas Press, 454–455. o. (2000). ISBN 0-292-73459-X
↑ DeGama, H. and Fedigan, L..szerk.: Estrada, A., Garber, P., Pavelka, M. & Luecke, L: The Effects of Forest Fragment Age, Isolation, Size, Habitat Type, and Water Availability on Monkey Density in a Tropical Dry Forest, New Perspectives in the Study of Mesoamerican Primates. New York: Springer, 165–186. o. (2006). ISBN 978-0-387-25854-6

Források

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2011. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 10.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a White-headed capuchin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[tax-1] Rylands, A., Groves, C., Mittermeier, R., Cortes-Ortiz, L., and Hines, J..szerk.: Estrada, A., Garber, P., Pavelka, M. & Luecke, L: Taxonomy and Distributions of Mesoamerican Primates, New Perspectives in the Study of Mesoamerican Primates. New York: Springer, 40–43. o. (2006). ISBN 0-387-25854-X

[2] Hunter, L. & Andrew, D.. Watching Wildlife Central America. Lonely Planet Publications, 97, 100, 110, 130. o. (2002). ISBN 1-86450-034-4

[henderson-3] Henderson, C.. Field Guide to the Wildlife of Costa Rica. University of Texas Press, 454–455. o. (2000). ISBN 0-292-73459-X

[4] DeGama, H. and Fedigan, L..szerk.: Estrada, A., Garber, P., Pavelka, M. & Luecke, L: The Effects of Forest Fragment Age, Isolation, Size, Habitat Type, and Water Availability on Monkey Density in a Tropical Dry Forest, New Perspectives in the Study of Mesoamerican Primates. New York: Springer, 165–186. o. (2006). ISBN 978-0-387-25854-6

[1]

[2]

[3]

[4]