Könnyezőpálma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Könnyezőpálma
Monstera deliciosa2.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Hídőrvirágúak (Alismatales)
Család: Kontyvirágfélék (Araceae)
Nemzetség: Monsztera (Monstera)
Faj: M. deliciosa
Tudományos név
Monstera deliciosa
Liebm., 1849.
Szinonimák
  • Monstera borsigiana
  • Monstera deliciosa var. borsigiana
  • Monstera deliciosa var. sierrana
  • Monstera lennea
  • Monstera tacanaensis
  • Philodendron anatomicum
  • Tornelia fragrans
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Könnyezőpálma témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Könnyezőpálma témájú kategóriát.

A könnyezőpálma, vagy levélfa (Monstera deliciosa), az egyszikűek osztályának, hídőrvirágúak rendjének és kontyvirágfélék családjának lágyszárú növénye. Dél-, és Közép-Amerika trópusi mocsaras vidékein, többek között Mexikó déli részén honos,[1] de mára dísznövényként, szobanövényként az egész világon elterjedt.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Monstera deliciosa1281872728.jpg

A fiatal növény első levelei szív alakúak, épszélűek, később lyukacsossá, szeldeltté, karéjossá válnak. A kifejlett levelek színezete sötétzöld. Fényesek, bőrszerűek 40-90 cm hosszúak és 30–70 cm szélesek is lehetnek. Erezetük párhuzamos. Lágy szárú kúszónövény. Hosszú léggyökereket fejleszt, melyek segítségével természetes körülmények között fákra, magasabb növényekre kúszik fel,[2] akár 20 méteres magasságba is, egészen a lombkoronaszintig.

Ritkán virágzik, egy fellevéllel védett torzsavirágzatot fejleszt. Termése két év alatt érik be, legfeljebb 25 cm hosszú, kukoricacsőhöz hasonló. A fellevél színe sárgás, vagy krémfehér.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magból kibúvó fiatal, levéltelen növény először a fénnyel ellentétes irányban növekszik, egy fatörzs, vagy más függőleges felszín irányába. Itt hajtja ki első két átellenes állású levelét. Ez után kezd a napfény felé, a fatörzs mentén növekedni.

Termés

Később kapcsolata megszakad a talajjal, epifita életmódra vált.

Élettani hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termése éretten ehető, kellemes íze van (erre utal a tudományos névben a deliciosa tag)[3], azonban a fogyasztás után irritációt okoz a nyelven és nyálkahártyán. Az éretlen termés a növény többi részéhez hasonlóan magas oxálsav tartalmú, erősen mérgező, lenyelése után égető, fájdalmas marást okoz.[3]

Szobanövényként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könnyezőpálma, mint szobanövény

A könnyezőpálma a viktoriánus-kor óta kedvelt dísznövény.[3] Fény és tápanyagigényes, vízigénye közepes. A világos, esetleg félárnyékos, szellős helyeket kedveli, a tűző nap káros lehet.

Ápolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápanyagigénye miatt rendszeres átültetés, vagy földcsere szükségeltetik, illetve időnként tápoldatozni szükséges.

A téli hónapokban a fűtési szezonban a száraz levegő miatt érdemes vízzel permetezni a növényt. Léggyökereit a cserépbe dugva, vagy vízben gyökereztetve meghagyhatjuk, de az eltávolítás sem okoz gondot a növény számára.[3]

Szaporítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magról történő szaporítás esetén a növények kifejlődése sok időt vesz igénybe. A magoncok addig kúsznak levéltelenül a napfénnyel ellentétes irányba, amíg egy fatörzset, erős támasztékot nem találnak, amire felfuthatnak. Szaporítható hajtás-, és szárdugványozással. Gyökereztethető vízben, homokban földben is. A gyökeresedés hosszú időt, akár 6-8 hetet is igénybe vehet.

Betegségei, kártevői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alacsony hőmérséklet és a túlöntözés együttes hatásaként gombásodás léphet fel. A pajzstetvek és a takácsatkák károsíthatják.

A tápanyaghiányt - ami a kis cserépben előállhat - a könnyezőpálma az alsó levelek elsárgulásával jelzi, ami főként az új levél megjelenésekor gyakori.

A barna, töredezett levélszélek a túlságosan száraz talaj miatt alakulnak ki.

Ha a környezet nem elég meleg, a túlöntözéstől a levelek megsárgulnak, elszíneződnek, fekete foltok jelennek meg.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pappné Dr. Tarányi Zita: Szobanövények ápolása. Budapest, Kheirón '97 Kiadó, 2001. ISBN 963-9246-29-8