Kémek a Sasfészekben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kémek a sasfészekben
(Where Eagles Dare)
1968-as brit–amerikai film
Rendező Brian G. Hutton
Producer Elliott Kastner
Vezető producer Jerry Gershwin
AlapműAlistair MacLean: Kémek a sasfészekben
Műfaj
Forgatókönyvíró Alistair MacLean
Főszerepben Richard Burton
Clint Eastwood
Zene Ron Goodwin
Operatőr Arthur Ibbetson
Vágó John Jympson
Jelmeztervező Arthur Newman
Gyártás
Gyártó Metro-Goldwyn-Mayer
Jerry Gershwin Productions
Elliott Kastner Productions
Winkast Film Productions
Ország Amerikai Egyesült Államok
 Egyesült Királyság
Nyelv angol
Forgatási helyszín
Játékidő 158 perc
Költségvetés 7 700 000 $
Képarány 2,20:1
Forgalmazás
Forgalmazó Amerikai Egyesült Államok Metro-Goldwyn-Mayer
Magyarország MOKÉP
BemutatóEgyesült Királyság 1968. december 4.
Amerikai Egyesült Államok 1969. március 12.
Magyarország 1988. szeptember 15.
Eredeti magyar adó MTV1
RTL Klub
Film+
KorhatárTizenhat éven aluliak számára nem ajánlott
Bevétel
  • 7 100 000 $ (Amerikai Egyesült Államok)
  • 21 000 000 $ (világszerte)
További információk
SablonWikidataSegítség

A Kémek a sasfészekben (eredeti cím angolul: Where Eagles Dare) 1968-ban készült, amerikai-angol háborús film Brian G. Hutton rendezésében. A forgatókönyvet saját, azonos című regényéből Alistair MacLean írta.

Történet[szerkesztés]

Wyatt-Turner ezredes (Patrick Wymark), aki a brit hírszerzés egyik tisztje, megbíz egy hétfős katonai csoportot, hogy Bajorországba hatoljon be és a Werfen melletti Sas kastély-ba (németül Schloss Adler) próbáljon bejutni, ahol George Carnaby tábornokot, a második front egyik fő koordinátorát tartják fogva a németek. A gépe Krétára indult volna, hogy a szovjetekkel tárgyaljon az együttműködésről. A hírek szerint egy Ausztria felől érkező Messerschmitt eltalálta, ezért az oberhauseni reptéren kellett kényszerleszállást végrehajtania, ahol a tábornokot a németek elfogták. Turner biztos abban, hogy a Sas kastélyba vitték, aminek találó a neve, hisz oda csak egy sas tud bejutni, mert egy magas és meredek hegytetőn áll a vár. Ez a német titkosszolgálat központja, amit a német alpesi hadtest (Alpenkorps) erői védenek. Tunner ugyanakkor roppant dühös, mert a felső vezetés csak egy nappal később tájékoztatta őket, s most minden igyekezetükkel ki kell szabadítani Carnabyt, mielőtt a németeknek sikerült kiszedni belőle az adatokat, különben a normandiai partraszállásra nem kerülhet sor. Mivel rögvest kell cselekedni, nyílt támadást nem hajthatnak végre a Sas kastély ellen, ami Németország belsejében van, egyetlen esélyük a pontos, precíz akció. E célnak megfelelően Rolland admirális (Michael Hordern) Turnert bízta meg a csoport kiválogatásával. A csapat élére Smith őrnagy (Richard Burton) kerül, a katonai téren jól képzett Harrod és a skót MacPherson őrmesterekkel (Brook Williams és Neil McCarthy), előbbi egyébként rádiókezelő, James Christiansen kapitánnyal (Donald Houston), valamint Ted Berkeley-jel (Peter Barkworth) és Thomassal (William Squire). Egy nem angol tisztet is a csapatba vonnak, Schaffer hadnagyot (Clint Eastwood), az amerikai rohamosztagból. Egy német gépnek álcázott repülőgép indul el Bajorországba, ami egy alpesi legelőn ledobja a csapatot. Mikor mind kiugranak, akkor egy nyolcadik személy is, egy nő is ejtőernyős landolást hajt végre. Ő Mary (Mary Ure), szintén titkosügynök, mellesleg Smith barátnője, akivel Olaszországban dolgoztak eddig. Róla mindössze Smith tud és később is csak Schaffert avatja be róla.
Mikor Smith-ék földet érnek, csak hatan vannak, mivel a rádiókezelő eltűnt, nem messze onnét holtan találják meg. Smith amint megvizsgálja, azt mondja a nyakát törte el, de amikor mindenki elmegy, megfordítja Harrod holttestét és látja, hogy nyakszirten ütötték valamivel, tehát nem baleset történt, hanem megölték.

Smith-ék egy közeli kunyhóban szállnak meg, amit a pásztorok nyári szállásnak szoktak használni. Itt megpihennek éjszakára, közben Smith kimegy, azzal az ürüggyel, hogy Harrod zsebében felejtette a rádió kódkönyvét. Valójában a ház mellett levő pajtába megy, ahol Mary-vel találkozik. Mary hűvösen fogadja, mert a gépen rosszul utazott. Barátja beszámol neki az eddig történtekről és Harrod haláláról, ami nem baleset volt, mert Harrod nyakát eltörték. Smith másnap el akarja vinni a csapatot egy Zum Wilden Hirsch nevű fogadóba, Werfenbe és Marynak elmondja, hogy pontosan mikor legyen egy fáskamrában a fogadó mögött. Mary-nek feltűnik, hogy pontosan tud mindent a helyszínről, amikor Carnaby-t csak tegnap fogták el. Smith nem felel semmit. Később visszatér a szállásra, ahol egyedül csak Schaffer van ébren. A fiatal amerikainak elújságolja az esetet a „szőke bombázó”-val, de Schaffer kissé csalódott, amiért Mary foglalt. Másnap reggel Smith és Schaffer elereszkednek egy hegyoldalon ahol megpillantják a Sas kastélyt. Smith itt tájékoztatja Rollandot Harrod haláláról és kéri az admirálist, hogy maradjanak a parancsnokságon.
Schaffer őrültségnek tartja a kastélyba oda való bejutást, amit csak egy őrült találhatott ki, aki nem más mint Turner ezredes. Smith is aképp vélekedik, mert Turner jól beépült a német vezetésbe és Hitlert is ismerte. A hadnagy azonkívül nem érti miért kell neki egy brit hadműveletben részt vennie. Smithnek nincs ideje felelni, mert felbukkan egy helikopter, amelyen Rosemeyer tábornok (Ferdy Mayne) érkezik a kastélyba, ahol Kramer ezredes (Anton Diffring), a Gestapo Dél-Németországi főnöke fogadja. A tábornok itt találkozik von Hapen (a könyvben von Brautschitsch) őrnaggyal, a Gestapo egyik tisztjével. Rosemeyernek viszont nem tetszik a jelenléte, mivel ismeri a Gestapo módszereit, ezért szeretné kihagyni von Hapent az ügyből.

Este a csapat eléri Werfent és egy raktárban hagyva a felszerelésüket és a téli álcaruhát, átvedlenek német hegyivadászoknak. Christiansen és a többiek közlegényi ruhát vesznek fel, mivel ez a hely itt részben kiképző tábor és újoncok mindig akadnak. Smith és Schaffer őrnagynak öltöznek át, s betérnek a fogadóba. Ott feltűnik egy szemrevaló bajor pincérlány, akit Smith nyomban derékon ragad. Először énekelni akar neki, de Heidinek, azaz a pincérlánynak (Ingrid Pitt) csömöre van az énektől. Ehelyett Smith fütyörészik neki és ez a jel. Közben megsúgja neki, hogy menjen majd a fáskamrába, s hogy eltereljék a gyanút Heidi pofon vágja Smith-t. Egy közelben ülő mogorva német tiszt méltatlankodik, de hátrahőköl, amikor Smith Bernd Himmlerként, Heinrich Himmler testvéreként mutatkozik be.
Nemsokára Smith kimegy a fáskamrába, ahol találkozik Mary-val és elmondja neki, mi lesz a feladata. Tervrajzokat ad át a kastélyról és parancsokat. Mary mint Marie egy szobalány, aki új állást keres. Heidi az unokatestvére, ő fogja bejuttatni. Smith azt is elmondja, hogy a fogva tartott tábornok valójában nem George Carnaby, hanem egy egyszerű amerikai tizedes Cartwright Jones, aki korábban színész volt és megszólalásig hasonlít a tábornokra. A harmadik frontról semmit sem tud, de nem kevés pénzért játssza a szerepét. Időközben megérkezik Heidi és Smith is visszamegy a fogadóba, de kint megtalálja MacPharson holttestét, akit agyonvertek. Benn beszámol erről Schaffernek is, aki követeli, árulja el miről van szó, mert ő is pontosan tudja, hogy Harrod nem a zuhanástól vesztette életét. Smith el is mondja az igazságot Cartwright Jones-ról és arról miért kell egy amerikainak részt vennie az akcióban. Christiansenék is visszatérnek, de Smith és Schaffer úgy tesz, mintha nem tudnák mi lett MacPharson-nal.
A fogadóban van von Hapen is, aki szaglászik, közben azzal leplezi mindezt, hogy a környékbeli hölgyekkel próbál ismerkedni. Ekkor megjön Marie, aki nagyon lenyűgözi az őrnagyot, valószínűleg szemet is vet rá. Ekkor ront be a fogadóba Weissner ezredes, a helyi táborparancsnok (Victor Beaumont) néhány katonával, s öt dezertőrt keresnek, akik a stuttgarti alakulattól szöktek meg és megöltek egy embert. Smith és Schaffer, hogy Maryt és Heidit ne keverjék bajba, rájönnek, hogy valaki elárulta őket és úgy döntenek, hogy megadják magukat. Christiansenékat elviszik, addig Schaffer és Smith Weissnerrel megy. Weissner kocsija a Blau See partján halad, amikor Smith és Schaffner megtámadják a mellettük ülő őröket, a sofőrt lelövik és a kocsi egy hótorlasznak ütközik. Weissner kirepül a szélvédőn és meghal. A holttesteket Smithék a kocsiba dobják és a roncsot a tóba lökik, hogy a németek azt higgyék, meghaltak. Visszamennek a vasútállomásra, hogy rádión értesítsék Rolland tengernagyot és hogy fegyvereket vegyenek magukhoz, de majdnem pórul járnak, mert a németek megtudják a többi angol fogolytól, hogy hová rejtették a felszerelést. Az érkező német szakasz felfedezi, hogy a rádiót nemrég használták és elkezdik átkutatni az állomást, ahol Smith és Schaffer a női WC-ben bujkál. Elterelésül kénytelenek felrobbantani a németek teherautóját, amitől lángra lobban az állomás is. A németek szétszaladnak, Smith és Schaffer pedig a drótkötélpályához siet, hogy feljusson a várba. Közben Mary és Heidi von Hapennel már felmentek és Mary átesik egy igen kellemetlen vizsgálaton, amit egy német gestapos titkárnő, Ann-Marie végez el. Mary fél, hiszen hamar rájöhetnek arra, hogy ő nem német, Smitht pedig elfogták... Heidi vigasztalja, és a lelkére beszél, hogy ne adja fel, csináljon mindent a tervek szerint. Von Hapen azonban gyanút fog, hamar kideríti, hogy Mary szinte semmit sem tud Düsseldorfról, pedig állítólag ott született. Később azonban visszaengedi a szobájába, gondolván, hogy a várból úgysem tud megszökni. A három angol foglyot közben a németek szintén felviszik egy lanovkával a várba, ennek a tetején azonban Smith és Schaffer is feljut – némi nehézségek árán – a drótkötélpálya felső állomásának a tetejére. Mary segítségével felmásznak egy kötélen a várba. Először tönkreteszik Rosemeyer marsall helikopterét, nehogy az később gondot okozhasson a távozáskor. A vár lovagtermében Rosemeyer marsall, Kramer ezredessel éppen a vélt amerikai tábornokot, a "normandiai partraszállás fő koordinátorát" faggatja, de a színész állja a sarat. Már éppen szkopolamininjekcióval próbálják szóra bírni, amikor megérkezik a három angol fogoly, akik azt állítják magukról, hogy a németek által Angliába telepített kémek. Közben megérkezik Smith és Schaffer is a karzat felől, a jelenlévők legnagyobb megdöbbenésére. Egy hirtelen fordulattal Smith lefegyverzi Schaffert és magát Johann Schmidt őrnagyként német titkosügynöknek bemutatva megvádolja a három jómadarat azzal, hogy kettős ügynökök. Elárulja azt is, hogy az elfogott amerikai tábornok csak egy színész, kár belé a szkopolamin. Állításait telefonon Wilhelm Wilner (Willy-Willy) ezredes, a német titkosszolgálat olaszországi feje is igazolja, így eloszlatva Kramer ezredes gyanúját. Smith a három "angol-német" kémmel leíratja a németek összes angliai ügynökének nevét-címét, azzal az ürüggyel, hogy össze kívánja hasonlítani a saját listájával, bebizonyítva, hogy a három ember valójában angol kém. Mikor azonban a foglyok végeznek az írással, kiderül, hogy Smith notesze üres. Ekkor azonban már Schaffer is fegyvert szegez a jelenlévőkre. Mivel a német ügynökök listája már zsebben van, Smithék távozni akarnak. Ekkor érkezik Mary, majd szerencsétlenségükre a karzat felől von Hapen is, aki rálő Smithre, megsebezve a kezét. Schaffer azonban jól céloz, főbe lövi von Hapent, majd a vészcsengőért nyúló Kramert és Rosemeyert is lelövi. Menekülés kezdődik, magukkal viszik Cartwright-Jonest és a három német kémet is. Először a rádiószobában leadják a találkozási időpontot Rolland tengernagynak, azonban a rádiókezelő le tudja adni a vészjelzést. A rádiószoba előtti folyosón tűzharc kezdődik, de a németeket félre tudják vezetni azzal, hogy az egyik német kémnek megparancsolják, hogy egy kötélen másszon ki az ablakon. A betörő német katonák lelövik a kötélen mászó Berkeleyt, de nem veszik észre a raktárba elrejtőzött többi embert. Azt hiszik, a többiek már kijutottak. Schaffer elhelyez több bombát is a vár területén, majd Mary szobájának ablakából mindannyian lemásznak a drótkötélpálya-állomás tetejére. A vár a robbanások hatására kigyullad, egyre nagyobb a tűzvész. Schaffer ezalatt lejut az állomásra és belülről eltorlaszolja a belső kaput. A lanovkát a tető széle alá kormányozza, majd a többiek is elkezdenek lemászni. Először a két kém mászik le, akik megtámadják Schaffert és majdnem megölik Smitht a tetőn. A két kém beugrik a lanovkába, hogy azon jusson le, de nem számítanak arra, hogy Smith a lanovka tetejére ugrik. Megpróbálják megölni, de nem sikerül. Smith robbanóanyagot helyez a lanovka tetejére, majd átugrik a szemből felfelé haladó másik lanovkára. Nemsokára a két kém a lanovkával együtt felrobban. A felfelé haladó lanovkát az időközben magához tért Schaffer még időben megállítja, majd mindannyian beszállnak, hogy lejussanak a faluba. A németek azonban időközben betörik az állomáshoz vezető alagút kapuját. A lanovka már majdnem leér, amikor a németek hátramenetbe kapcsolják. A menekülők kiugranak a lanovkából, de szerencséjükre egy patakba esnek, nem lesz különösebb bajuk. Schaffer egy jól irányzott dobással a lanovkába hajít egy gránátot, hogy megakadályozza a várból a németek lejutását. A faluban egyenesen a Schultz-garázsba mennek, ahol Heidi várja őket. Egy alpesi postabusszal menekül a társaság, a buszra szerelt hóekével tönkreteszik a németek motorkerékpárjait és egy kis időre megszabadulnak az üldözőktől. A katonai tábornál azonban egy tank várja őket, ami többször rájuk is lő, azonban nem sok sikerrel. A németek teherautókon, terepjárókon, motorokon üldözik őket, de szerencsére a korábban robbanóanyaggal preparált villanyoszlopok megállítják őket. Egy fahídon kell átkelniük ahhoz, hogy a hegyi mentők oberhauseni repülőterét, a találkozási pontot elérjék. Ezen áthaladva Schaffer aláaknázza a hidat, ami éppen az üldöző németek előtt robban fel. A repülőtéren nemsokára leszáll egy brit bombázó, fedélzetén Wyatt-Turner ezredessel, hogy kimenekítse a társaságot. A hazaút során Smith megmutatja az ezredesnek az egyik teleírt noteszt. Ekkor derül ki Wyatt-Turnerről, hogy valójában ő az Angliába beépített német kém...fegyvert fog Smithre és társaira. Smith azonban tudta, hogy Wyatt-Turner a kém és ő fog értük jönni, hiszen nem engedheti meg, hogy az angliai német ügynökök neve és címe Angliába kerüljön, ezért már jó előre tönkretette Wyatt-Turner Sten géppisztolyát. Wyatt-Turnernek nincs más választása, öngyilkos lesz, kiugrik ejtőernyő nélkül a gépből. A jók mind megmenekültek, a rosszak elnyerték méltó büntetésüket.

Szereplők[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]