Ugrás a tartalomhoz

James Webb űrtávcső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Misibacsi (vitalap | szerkesztései) 2021. május 13., 16:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (James Webb űrtávcső: dátum pontosítás)
James Webb űrtávcső

ŰrügynökségNASA NASA Európai Űrügynökség Európai Űrügynökség, Kanadai Űrhajózási Hivatal
Gyártó
  • Northrop Grumman
  • Ball Aerospace & Technologies
  • L3Harris Technologies
  • General Dynamics Mission Systems
  • Materion
  • Raytheon Company
  • Teledyne Technologies
TípusCsillagászati műhold
Küldetés
Indítás dátuma2021. október 31. (tervezett)[1]
Indítás helyeGuyana Űrközpont 3. indítóállás
HordozórakétaAriane–5
Tömeg6161,42
Pályaelemek
PályaA Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontja

COSPAR azonosító2021-130A
SCN50463
SablonWikidataSegítség

A James Webb űrtávcső (angolul: James Webb Space Telescope, rövidítve JWST, korábban NGST, azaz Next Generation Space Telescope - „következő generációs űrtávcső”) egy 6,5 méter átmérővel rendelkező, infravörös űrtávcső, a Hubble űrtávcső tervezett utóda, a valaha épített űrteleszkópok legjobbika. Közösen építi meg és működteti a NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség. 2002-ben nevezték el James Webbről, a NASA második igazgatójáról. Indítását először 2018-ra tervezték a Guyana Űrközpontból, de a dátum a teszteredmények többszöri analizálása, valamint a teleszkóp bonyolult összeszerelése, összeillesztése miatt előbb 2019-re tolódott,[2] 2021 májusában az október 31.-i indítási dátumot közölték. A projekt irányítását a Goddard Űrközpontból végzik. Az új távcső a Hubble űrtávcső 11,1 tonna tömegénél lényegesen könnyebb, 6,2 tonna tömegű. Előzetes költségvetése szerint összköltsége kb. 4500 millió dollár, melyből nagyjából 300 millió eurót az ESA áll, ez magában foglalja a JWST űrbejuttatását is,[3] továbbá a Kanadai Űrhivatal 39 millió kanadai dollárral járul hozzá a projekthez.

A költségek azóta többszörösére nőttek, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint átléphetik a 8,8 milliárd dolláros határt.[4][5]

Küldetés

A JWST fő tudományos küldetése négy részből áll: az első csillagok és galaxisok fényének keresése, amelyek kevéssel az ősrobbanás után keletkeztek; a galaxisok kialakulásának és fejlődésének a tanulmányozása; a csillagok és bolygórendszerek kialakulásának a tanulmányozása; a bolygórendszerek és az élet eredetének a tanulmányozása.

A vizsgálandó források alacsony hőmérséklete, a vöröseltolódás és a kozmikus por zavaró hatása miatt a JWST infravörös tartományban működik, 0,6 és 28 mikrométer között. A távcső műszereit 50 K-re (-220 °C) hűtik le, és eltakarják a Nap sugárzásától, hogy az ne zavarja meg a detektorokat.

A Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontja biztosítja, hogy a Föld és a Nap relatív helyzete a teleszkóp látószögében mindig ugyanaz marad, és ez teszi lehetővé az említett takarást. Indulását követően hat hónapos ellenőrzési periódus után kezdi meg a tudományos küldetést, amely legkevesebb 5 évig tart. Tervezésénél figyelembe veszik a küldetés meghosszabbításának lehetőségét is, bár ez lényegesen bonyolultabb, mint a Hubble űrtávcső esetében (ami a Földtől 560 km távolságban, alacsony Föld körüli pályáján könnyen elérhető volt bármilyen űrhajó, illetve a Space Shuttle számára). Az L2 Lagrange-pont a Naptól ellenkező irányban, tőlünk másfél millió km távolságra van, ahova karbantartó csoport küldésére nem lehet számítani.

A NASA tervezett New Worlds programja egy különleges alakú műholddal kitakarna egy-egy csillagot, a csillag és egy űrtávcső közé manőverezve, és helyzetét ott pontosan tartva, amely így lehetővé tenné, hogy a másik űrtávcső a csillag körül keringő exobolygókat észlelje. A program megvalósítását elsősorban a James Webb űrtávcsőhöz kötődően tervezik, amelynek műszerei a helyi atmoszféra analizálására is alkalmasak, amikkel az élet lehetősége kimutatható.

Amikor még el sem kezdték építeni, már javaslatokat tettek a távcső utódjának felépítésére. Az ATLAS űrtávcső (Advanced Technology Large-Aperture Space Telescope, azaz „fejlett technológiájú, nagy nyílású űrtávcső”) szintén az L2 pontban dolgozna, de a jelenleg tervezés alatt álló Ares V rakéta állítaná pályára, így sokkal nagyobb (akár 16 m átmérőjű) tükrével sokkal nagyobb felbontás lenne elérhető.

Felépítés

Optika

A Hubble (balra) és a James Webb (jobbra) űrtávcsövek főtükrei méretének összehasonlítása (a kép bal szélén egy emberi alak látható)
6 tükörszegmens a -248 °C-os kirogenikus teszt után [6] Az egyik darab már megkapta az aranybevonatot

A JWST a Hubble űrtávcső tömegének csak a felét teszi ki, de elsődleges tükrének (6,5 méter átmérőjű berillium reflektor, arany bevonattal [7] ) fénygyűjtő területe hatszor nagyobb. Átmérője nagyobb, mint bármely mai hordozórakéta, ezért a tükör 18 darab hatszögű részből áll, amelyeket indítás után bontanak ki. A szegmensek egyenként kb. 20 kilogrammot nyomnak, és 1,3 méter átmérőjűek.[7] Érzékeny mikromotorok és szenzorok helyezik a tükör részeit a megfelelő helyzetbe, de az eredeti konfigurációt csak ritkán változtatják meg. A földi teleszkópok, mint a Keck, aktív optikát használva folyamatosan mozgatják a tükröket a zavaró hatások elkerülésére.

Az arany bevonatot azért viszik fel, mert az aranynak rendkívül kedvező az infravörösben nyújtott tükrözőképessége, így javítva a várható képminőséget.

Műszerek

  • NIRCam (Near Infrared Camera):
  • NIRSpec (Near InfraRed Spectrometer):
  • MIRI (Mid Infrared Instrument):
  • FGS (Fine Guidance Sensor):

A program története

A JWST hat tükörszegmensének próbája 2010 elején

Gyártás

2008. július 10-én a NASA bejelentette, hogy a tervezés befejeztével megkezdték a műhold építését. Ugyanez év decemberére készült el a 150 négyzetméteres árnyékoló fólia, mely a távcső tükrét a napsugárzástól védi.[8] 2009 áprilisában kezdték meg az első főtükör-szegmens vákuumkamrás tesztelését, melynek célja, hogy ellenőrizzék, hogy a világűrre jellemző vákuumban és hőmérsékleten hogyan változik a tükör alakja. A felület az ideálistól a tervek szerint nem tér el 20 nanométernél jobban. A 18 szegmens tesztjeit 2011 nyarán tervezték befejezni.[9]

Jegyzetek

  1. NASA Announces New James Webb Space Telescope Target Launch Date. NASA, 2020. július 16. (Hozzáférés: 2020. július 17.)
  2. Késik a James Webb űrtávcső indítása”, 24.hu, 2017. szeptember 29. (Hozzáférés: 2018. március 27.) (hu-HU nyelvű) 
  3. European agreement on James Webb Space Telescope’s Mid-Infrared Instrument (MIRI) signed. ESA. [2009. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 23.)
  4. NASA's James Webb Space Telescope Is Probably Going To Be Delayed Yet Again”, IFLScience (Hozzáférés: 2018. március 27.) (angol nyelvű) 
  5. 'James Webb Space Telescope, Successor to Hubble'. CSA. (Hozzáférés: 2010. december 23.)
  6. Webb Telescope Primary Mirror Segment Completes Cryogenic Test. NASA. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
  7. a b The Primary Mirror. NASA. (Hozzáférés: 2010. december 10.)
  8. Jéki, László: Elkészült az 1,2 millió faktoros űrnapvédő. [Origo] Világűr, 2008. december 8. (Hozzáférés: 2008. december 8.)
  9. First flight mirror completes cryogenic testing (angol nyelven). Astronomy.com, 2009. április 9. (Hozzáférés: 2009. április 13.)

Források

További információk

Commons:Category:James Webb Space Telescope
A Wikimédia Commons tartalmaz James Webb űrtávcső témájú médiaállományokat.

További információk

  • A James Webb űrtávcső különböző szervezetek oldalain: ESA, NASA, STScI

Kapcsolódó szócikkek