Euclid
 |
Ez a szócikk vagy bekezdés egy nemrég befejezett, jelenleg zajló, a közeljövőben induló, vagy tervezett űrexpedícióról szól. Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2024. február 14. |
 |
| Euclid | |
.jpg) | |
| Ország | nincs |
| Űrügynökség |  Európai Űrügynökség |
| Gyártó |
|
| Típus | Űrtávcső |
| Küldetés | |
| Indítás dátuma | 2023. július 1. |
| Indítás helye | SLC–40 |
| Hordozórakéta | Falcon 9 Block 5 |
| Élettartam | 5 év (tervezett) |
| Tömeg | 2160 |
| Pályaelemek | |
| Pálya | Nap-Föld L2 |
| COSPAR azonosító | 2023-092A |
| SCN | 57209 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Euclid (Alexandriai Euklidész ókori görög matematikus, a „geometria atyja” neve után) az Európai Űrügynökség űrtávcsöve, melyet a sötét anyag és a sötét energia tulajdonságainak, ezen keresztül az Univerzum geometriájának jobb megismerésére terveznek. 2023. július 1-jén indították a Nap–Föld rendszer L2 Lagrange-pontjába.[1]
Története[szerkesztés]
Az ESA Cosmic Vision 2015-2025 programjának felhívására eredetileg két, egymáshoz hasonló küldetésre adtak be pályázatot. A Dark Universe Explorer (DUNE, magyarul Sötét univerzum felfedező, a név utalás a Frank Herbert A Dűne című regényére) a sötét anyag eloszlását a galaxisok körüli gyenge gravitációs lencséket tervezte feltérképezni, a Spectroscopic All Sky Cosmic Explorer (SPACE, angolul űr, a rövidítés jelentése Színképi teljes-ég kozmikus felfedező) pedig a galaxisok vöröseltolódásának mérésével térbeli eloszlásukat tervezte felmérni. A Euclid a két tervezett küldetés egyesítésével (az érzékelők egy, közös távcsőre építésével) jött létre.
Felépítése[szerkesztés]
Az 1,2 méter átmérőjű Korsch–rendszerű űrtávcső a teljes égbolt mintegy felén, 20 000 négyzetfokos területen (a Tejút által nem takart részen) fogja a z=2-nél kisebb vöröseltolódású (mintegy 10 milliárd fényévnél közelebbi) galaxisokat fényképezni a látható fényben, 24,5 magnitúdós határfényességig, valamint a közeli infravörös három (Y, J, H) sávjában a teljes látómezőre fotometriát fog végezni. (Ebből meg lehet becsülni minden egyes galaxis távolságát). Minden egyes látómezőben körülbelül 100 kiválasztott, 22 magnitúdónál fényesebb galaxisra (λ/Δλ=400 pontosságú) színképelemzést is el fog végezni az infravörös tartományban, ez a kiválasztott galaxisok távolságának pontosabb mérését teszi lehetővé. Emellett egy kisebb, 40 négyzetfokos területen egy nagyobb érzékenységű felmérést is el fognak végezni.
Fedélzeti műszerek[szerkesztés]
- A látható fény tartományában (530–920 nm) működő CCD-s képalkotó műszer a gyenge gravitációs lencsézés észlelésére
- Közeli infravörös (NIR) fotométer
- Közeli infravörös spektrométer
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.jpl.nasa.gov:+ESA’s Euclid Mission Launches to Explore ‘Dark Universe’ (amerikai angol nyelven). NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL). (Hozzáférés: 2023. július 1.)