Herschel űrtávcső
| Herschel űrtávcső | |
 | |
| Űrügynökség | ESA |
| Típus | IR csillagászati |
| Küldetés | |
| Indítás dátuma | 2009. május 14. 13:12 UTC[1][2] |
| Indítás helye | Guyana Űrközpont |
| Hordozórakéta | Ariane–5 |
| Tömeg | 3300 kg |
| COSPAR azonosító | 2009-026A |
| SCN | 34937 |
| A Herschel űrtávcső weboldala | |
A Herschel űrtávcső (eredetileg FIRST: Far Infrared and Submillimeter Telescope) egy, az Horizon 2000 program keretében indított csillagászati műhold, amely infravörös tartományban működött. Az indításra 2009. május 14-én került sor Ariane–5 rakéta segítségével, a Planck műhold társaságában. A Herschel a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontjában kering a Nap körül. Az eszköz a híres német-angol csillagászról, William Herschelről kapta a nevét. A valaha űrbe juttatott legnagyobb átmérőjű teleszkóp (3,5 m). Küldetését 2013-ban fejezte be, miután 2300 liternyi héliumkészlete elfogyott.[3]
Tartalomjegyzék
Küldetés[szerkesztés]
A május 14-i indítás után az első felvételek (a Messier 51 spirálgalaxisról) június 14-én készültek.[4][5]
A HIFI műszer működésében rendellenességet észleltek 2009. augusztus 3-án, az ellenőrzési fázisban, ezért a műszert leállították 2010. január 18-ig.[6]
Műszerei[szerkesztés]
A műhold fedélzetén egy 3,5 méter átmérőjű Ritchey–Chrétien-távcső helyezkedik el, három műszerrel:
HIFI (Heterodyne Instrument for Herschel)[szerkesztés]
Nagy felbontású spektrográf, mely a távoli infravörös tartományban, 157-212 és 240-625 mikrométeren működik.
PACS (Photoconductor Array Camera and Spectrometer)[szerkesztés]
Kamera és közepes felbontású spektrométer, 60-210 mikrométeres hullámhosszon működik.
SPIRE (Spectral and Photometric Imaging Reciever)[szerkesztés]
Kamera és kis felbontású spektrométer, 200-670 mikrométeres hullámhosszon működik.
Működése[szerkesztés]
A Herschel műszereit közel abszolút nulla fokos hőmérsékleten tartották, két okból: egyrészt az érzékelők csak alacsony hőmérsékleten működnek jól, másrészt fontos, hogy a szonda célkitűzésének megfelelően csak a külső világűr felől érkező távoli infravörös elektromágneses sugárzást mérje, ne pedig a sokkal közelebbi, saját berendezéseiből eredő hőt. Az alacsony hőmérsékletet szuperfolyékony héliummal mint hűtőközeggel érte el. A rendelkezésre álló hélium hűtőközeg elpárolgása után a műszerek felmelegedtek és a küldetés 2013-ban véget ért.[3]
A Herschel tudományos kutatásra fordítható tervezett élettartama kb. 7000 óra volt évente. A kétirányú kommunikációról egy földi állomás gondoskodott, ami Perth közelében található (Ausztrália).
A nemzetközi kutatóközösség számára az idő 2/3-ában volt „nyitott”, ezt a javaslatok versenyeztetésével tették elérhetővé.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Magyar oldalak[szerkesztés]
- Kereszturi, Ákos: Két nagy űrtávcsövet indít Európa csütörtökön - Herschel: az eddigi legjobb infravörös űrtávcső. [Origo] Világűr, 2009. május 14. (Hozzáférés: 2009. május 14.)
Külföldi oldalak[szerkesztés]
- HERSCHEL Exploring the formation of galaxies and stars
- Herschel Telescope az ESA oldalán
- Herschel Space Observatory a NASA oldalán
- http://www.esa.int/science/herschel
Lábjegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kiss, Csaba: Elindult a Herschel és a Planck. Űrvilág.hu, 2009. május 14. (Hozzáférés: 2009. május 14.)
- ↑ Kiss, Csaba: Új ablak az infravörös világegyetemre - ma indul a Herschel űrtávcső. Hírek.csillagászat.hu, 2009. május 14. [2009. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 14.)
- ^ a b Búcsú egy űrtávcsőtől csillagaszat.hu
- ↑ Kovács, József: Lenyűgözőek a Herschel űrtávcső első felvételei. Hírek.csillagászat.hu, 2009. június 20. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
- ↑ Frey, Sándor: A Herschel legelső képei. Űrvilág.hu, 2009. június 21. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
- ↑ http://sci.esa.int/science-e/www/object/index.cfm?fobjectid=46304 Herschel's HIFI instrument ready to resume operations - 2010-01-18
