Heves Ferenc
| Heves Ferenc | |
| Született | 1903. augusztus 4. Máramarossziget |
| Elhunyt | 1973. augusztus 26. (70 évesen) Konstanca |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Heves Renée |
| Foglalkozása | közíró |
| Iskolái | Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem (1930–1934) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Heves Ferenc (Máramarossziget, 1903. augusztus 4. – Konstanca, 1973. augusztus 26.) magyar közíró. Heves Renée férje.
Életpályája[szerkesztés]
Középiskoláit Beregszászban, Nyíregyházán és szülővárosában a Református Kollégiumban végezte (1921). Magántisztviselő, előbb a Máramarosi Független Újság, majd a Máramaros című hetilap szerkesztője (1923–26); jogot hallgatott a kolozsvári egyetemen (1930–34). Részt vett a marosvásárhelyi Új Szó szerkesztőbizottságában, majd a Román Kommunista Párt (RKP) illegális erdélyi sajtóbizottságának tagja (1933–40). Mint kommunistát 1941-ben, a második világháború kitörése után internálták, Kistarcsáról csak 1945-ben szabadult. Hazatérve Kolozsvárt pártaktivista, meghívott előadó a Bolyai Tudományegyetemen (1947–50), majd Bukarestben a Nemzeti Bank tisztviselője haláláig.
Első írása a Máramarosi Újságban jelent meg (1922). Avantgárd verseivel szerepelt Vajda Miklós, Szántó Pál, Győr Ferenc és Erg Ágoston Bécsben tanuló erdélyi diákok társaságában a Fiatalok könyve című antológiában (Julius Fischer Verlag, Bécs 1924), majd barátjával, Erg Ágostonnal összeállították Groteszk plakát című verseskönyvüket, melyet a bécsi Fundamentum Verlag jelzésével Máramarosszigeten nyomtak ki (1926). Mint közíró a Nagyváradi Friss Újság állandó munkatársa (1936–40), az internálásból hazatérve az Utunk, Korunk, Brassói Lapok, Igazság és Romániai Magyar Szó, illetve Előre számára írt politikai cikkeket, könyvismertetéseket. Felidézte a munkásmozgalom erdélyi hőseinek emlékét: kapcsolatait Déri-Deheleanu Gyulával, Józsa Bélával, Kovács Katona Jenővel, Brassai Viktorral. Bukaresti barangolás című cikksorozatában (Igazság 1966–67) a fővároson kalauzol végig, megírja Erg Ágoston élettörténetét (Korunk 1973/2), a hazai és nemzetközi munkásmozgalom hagyományait ismerteti.
Halála után megjelent munkája: Heves Renée életútja (Balogh Edgár előszavával, szemelvényekkel, 1975).
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
További információk[szerkesztés]
- Fábry Zoltán: Tartalékaktivizmus. Korunk 1927/1; újraközölve Korparancs. Pozsony 1934. 37–42.