Déri-Deheleanu Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Déri-Deheleanu Gyula
Született 1888. augusztus 18.
Zaránd
Elhunyt 1945. március 17. (56 évesen)
Kolozsvár
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus,
újságíró,
művelődéspolitikus

Déri-Deheleanu Gyula, eredeti nevén Iuliu Deheleanu (Zaránd, 1888. augusztus 18.Kolozsvár, 1945. március 17.) román származású magyar pedagógus, újságíró és művelődéspolitikus.

Életútja[szerkesztés]

A tanítóképzőt Aradon végezte, tanári diplomát Budapesten szerzett. Déván, Pápán, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, majd Budapesten tanított, az 1919-es proletárforradalomban tanügyi biztos volt. Bécsi és csehszlovákiai emigráció után tért haza és Kolozsvárt óraadó tanárként tartotta fenn magát.

Részt vett a szakszervezetek Szabad Iskolájának megszervezésében (1922-24), alapítója és szervezője a Szocialista Társadalomtudományi Körnek, közreműködött Aradi Viktor A Jövő Társadalma c. folyóiratának szerkesztésében. Kitűnő marxista szemináriumokat vezetett munkásoknak és értelmiségieknek magyarul és románul, tömör tanulmányokban népszerűsítette a történelmi materializmus tanítását a társadalmi fejlődésről, 1932-ben a Dolgozók Naptárában ateista vitacikket írt. 1934-től a Szovjetunió Barátainak Szövetsége egyik vezetője, elsőnek írta alá a szervezet betiltása ellen tiltakozó memorandumot. 1935-ben Nagyváradon szervezte a népfronti mozgalmat, 1936-tól kezdve Bukarestben élt. Victor Cheresteșiuval közösen szerkesztett Száz újságcikk alapján románul és Vidám nyelvgyakorló c. kiadványaiban és egyéb történelmi, földrajzi, román nyelvi tankönyveiben az oktatást egybekötötte a marxizmus népszerűsítésével.

A második világháború alatt az illegális România Liberă szerkesztésében vett részt, Magyarország német megszállása után Tordán szervezett akciót a menekülő üldözöttek védelmére. Kolozsvár felszabadulása után a pedagógusok marxista-leninista kurzusait vezette s Tordán egy román és egy magyar nyelvű kommunista lapot indított a tömegagitáció és propaganda szolgálatára.

A kolozsvári egyetemen felajánlott tanszéket már nem foglalhatta el, a háborút követő tífuszjárványnak esett áldozatául.

Irodalom[szerkesztés]

  • Dán István: Még egy koszorú Déri-Deheleanu Gyula emlékére. Világosság, 1945. ápr. 1.
  • Heves Ferenc: Emlékezés Déri-Deheleanu Gyulára. Igazság, 1946. márc. 17.
  • Kohn Hillel: Iuliu Deheleanu, a marxista nevelő. Korunk, 1962/9.

Források[szerkesztés]