Halász Miklós (történész)
| Halász Miklós | |
| Született | Fischer Miklós 1895. december 12.[1][2] Rozsnyó[3] |
| Elhunyt | 1985. július 16. (89 évesen)[1][2] New York[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szenes Piroska (1927–1945) |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Halász Miklós (1918-ig: Fischer Miklós) (Nicholas Halasz) (Rozsnyó, 1895. december 12. – New York, 1985. július 26.) ügyvéd, újságíró, író, történész. Szenes Piroska (1897–1972) írónő férje.
Életpályája[szerkesztés]
Pozsonyban és Pesten jogot tanult. Az első világháborúban (1914–1918) harcolt, majd jogi doktorátust szerzett. A forradalmak bukása után Besztercebányán telepedett le. Baloldali csehszlovák lapok tudósítójaként Párizsban, Berlinben és Stockholmban dolgozott; majd hosszabb ideig Besztercebányán folytatott ügyvédi gyakorlatot, és történelmi tanulmányokkal foglalkozott. 1937-től Párizsban Károlyi Mihály és Bölöni György köréhez tartozott. 1938-tól Franciaországban élt. 1939-ben Spanyolországban lakott. 1940-ben Portugáliában tartózkodott. 1941-ben Jászi Oszkár segítségével Madridon és Lisszabonon keresztül kijutott az USA-ba, ahol bekapcsolódott a Demokratikus Magyarok Amerikai Szövetségének munkájába, és lapjuknak, a Harcnak, majd a Magyar Forumnak lett az egyik legaktívabb szervezője és munkatársa. A háború után az elsők közt látogatott haza még 1945-ben. 1956 után is többször hazalátogatott.
Munkássága[szerkesztés]
Különféle baloldali mozgalmakban vett részt. Eljárt a Szabó Ervin körül szerveződött anarcho-szindikalista összejövetelekre, részt vett a Galilei-kör és a Társadalomtudományi Társaság munkájában. Tagja volt a Katonatanácsnak. Rendszeresen írt a budapesti Századunkba is. New Yorkban a New School nevű szociológiai főiskolán és a Columbia Egyetemen adott elő. Történelmi életrajzokat írt, többek közt Alfred Nobelről és Rooseveltről. Befejezte Dreyfus-könyvét is, melyet több nyelvre lefordítottak. Sokat foglalkoztatta állandó témája, Kelet-Európa a háború után. Élete utolsó 10 évében a terrorizmus gyökereit és történetét kutatta. Elkezdte írni önéletrajzát is, de csak néhány életrajzi novellával készült el. A progresszív magyar emigráció úgyszólván minden tagjával, többek közt a Polányi családdal s Bartók Bélával is kapcsolatban állt.
Családja[szerkesztés]
Szülei: Fischer Mór és Ferderber Róza voltak. 1927. október 30-án, Budapesten házasságot kötött Szenes Piroska (1897–1972) írónővel.[4]
Művei[szerkesztés]
- Csehszlovákia, 1918-1938 (Budapest, 1938)
- Dreyfus kapitány. Egy tömeghisztéria története (Capitain Dreyfus. The story of a mass hysteria, New York, 1955, Budapest, 1967, 1980)
- Roosevelt Through Foreign Eyes (Princeton, 1959)
- In the Shadow of Russia. Eastern Europe in the Postavar World (New York, 1959)
- Nóbel. A Biography of Alfred Nobel (New York, 1961)
- The Rattling Chains. Slave Unrest and Revolt in the Antebellum South (New York, 1966)
- Szabó Ervin elnököl (Budapest, 1968)
- Tiszta szívű gyilkosok (Budapest, 1972)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b https://viaf.org/viaf/26687297/, 2018. december 7.
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. október 28.)
- ↑ Házasságkötése bejegyezve a Budapest I. ker. állami házassági akv. 743/1927. folyószám alatt.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szlovákiai Magyar Adatbank
- Múlt-kor
- Kortárs magyar írók
- Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia
- https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_037/?pg=144&layout=s
- A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995. Főszerkesztő: Fónod Zoltán. Pozsony, Madách-Posonium, 1997.
További információk[szerkesztés]
- Vezér Erzsébet: Szabó Ervin utolsó tanítványa (Élet és Irodalom, 1985. 32.)
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992; 5. bővített javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
- Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X
- Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerkesztő: Tanka László. Szerkesztő: Balás Róbert. Budapest, Médiamix Kiadó. 2003
- Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Somorja, Méry Ratio, 1999. (Gömör-kishonti téka)
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Ablonczy Balázs (2008). „A csehszlovák minta (A masaryki demokrácia és szimpatizánsai a két világháború közötti Magyarországon” (PDF). Valóság LI. (07), 68-77. o. ISSN 0324-7228. (Hozzáférés: 2023. június 4.)
