Hérics
A hérics (Adonis) a boglárkafélék családjába tartozó növénynemzetség.
A héricsfajok mérgezők (kardenolid glikozidokat, pl. adonitoxin, tartalmaznak), fogyasztásuk tilos. Szerepelnek az OGYÉI tiltólistáján is.[1]
Kárpát-medencei elterjedése[szerkesztés]
Magyarországon négy faja él, ezekből kettő egynyári, kettő évelő.
| Héricsek elterjedése Magyarország hegységeinek területén | ||||||||||
| Hegységek | Bakony[2][3] | Börzsöny[4] | Bükk-vidék[5][6] | Cserhát[7][8] | Gerecse[9] | Mátra[10] | Mecsek[11][12] | Pilis[13] | Vértes[14] | Zempléni-hegység[15] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hérics (Adonis) | ||||||||||
| nyári hérics (Adonis aestivalis) | Van | |||||||||
| lángszínű hérics (Adonis flammea) | Van | |||||||||
| tavaszi hérics (Adonis vernalis L.) | Van | Van | Van | Van | Van | Van | Van | Van | Van | |
Fajai[szerkesztés]
Tavaszi hérics (Adonis vernalis L.)[szerkesztés]
Szép virágáért kirándulók és kerttulajdonosok is gyakran gyűjtik, állománya megfogyatkozott.
Élőhely[szerkesztés]
Sztyepplejtőkön, lösz- és homokpusztagyepekben.
Jellemzők[szerkesztés]
- Virágai nagyok, feltűnőek, a szirmok sárgák. Márciustól májusig virágzik.
- Levelei keskeny-fonalas 5 mm-nél hosszabb sallangokra szeldeltek.
Erdélyi hérics (Adonis X hybrida Wolf syn. A. transsylvanica)[szerkesztés]
A volgamenti hérics (Adonis volgensis) és a tavaszi hérics hibridje, csak a Maros-Körös közében él. A tavaszi héricsre hasonlít, de a levélsallangok kicsit szélesebbek. Fokozottan védett! A volgamenti hérics természetvédelmi értéke 250 000 Ft.[16]
Lángszínű hérics (A. flammea Jacq.)[szerkesztés]
A nyári héricsre hasonlít, de sziromlevelei skarlátpirosak, a csészelevél szőrös. Szántóföldeken az egész országban szórványos. Nem védett.
Nyári hérics (Adonis aestivalis)[szerkesztés]
A vegyszerezéstől erősen megritkult, 40–50 cm magasra növő vetési gyomnövény, újabban ismét terjed. A csészelevél kopasz. Virágzás május-július. Mérgező, nem védett.
Etimológia[szerkesztés]
A növény neve először 1784-ben Baróti Szabó Dávid szótárában jelenik meg hérits alakban; később Diószegi Sámuelnél és Fazekas Mihálynál (1807), valamint Veszelszki Antalnál (1798) is megtalálható. A A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára ismeretlen eredetű szóként tartja számon, mely talán egy régi herencs, herincs gombanévvel állhat összefüggésben.[17]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az OGYÉI Tudományos Tanácsadó Testülete által élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények
- ↑ A Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ A Déli-Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
- ↑ Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
- ↑ A DÉLKELETI-BÜKK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI. zoldakcio.hu. [2016. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 10.)
- ↑ A Bükk hegység éghajlata és növényzeti képe. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. [2016. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
- ↑ Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
- ↑ Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
- ↑ Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ [https://web.archive.org/web/20150426062503/http://ttk.pte.hu/biologia/phd/dolg/Batori_DI.pdf Flóra, vegetációszerkezet és ökológiai viszonyok a Mecsek hegység dolináiban]. ttk.pte.hu. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
- ↑ A mecseki dolinák és a környező területek flórájának kapcsolata. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
- ↑ A Pilis északi területének természeti értékei. termeszetvedelem.hu. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol121_p30-40.pdf A Vértes és környéke florisztikai kutatásának eredményei I.]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
- ↑ A Zempléni-hegység botanikai értékei. gyep.kti.szie.hu. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
- ↑ 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet
- ↑ Rácz János: Növénynevek enciklopédiája, Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2010, ISBN 9789639902404
Források[szerkesztés]
A magyarországi edényes flóra határozója (Szerk.: Simon Tibor), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2000
