Nyári hérics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Nyári hérics
Adonis aestivalis 150504.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Osztály: Kétszikűek
Rend: Boglárkavirágúak
Család: Boglárkafélék
Nemzetség: Hérics
Faj: A. aestivalis
Tudományos név
Adonis aestivalis
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyári hérics témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyári hérics témájú médiaállományokat és Nyári hérics témájú kategóriát.

A nyári hérics (Adonis aestivalis) Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában elterjedt, a boglárkafélékhez tartozó szántóföldi gyomnövény.

Egyéb elnevezései[szerkesztés]

Kakasvirág, parlagi rózsa, tyúkvakító.

Megjelenése[szerkesztés]

A nyári hérics egyéves, lágyszárú, 30-50 cm magas növény. Vaskos szára felálló, egyenes vagy elágazó, virágban végződő. Levelei sűrűn, váltakozó állásban helyezkednek el, kétszer-hármszor szárnyaltak, az egyes szeletek 1 mm-nél keskenyebbek, szélük ép, végük kihegyesedő. Sziklevelei nagyok, hosszuk eléri a 3 cm-t, hegyesen lándzsásak, élénkzöldek.

Május-júliusban virágzik. Nagy, skarlátvörös-sárgásvörös virágai a szárvégeken egyesével ülnek. 6-8 sziromlevele fordított tojásdad alakú, lekerekített csúcsú, belső oldalának tövénél sötét (többnyire fekete vagy ritkábban citromsárga) folt látható. Ismert sárga szirmú változata is. Öt csészelevele kopasz (ellentétben a hasonló lángszínű hériccsel), zöldek vagy sárgásak. A porzók kékes ibolyaszínűek.

Termése hosszú csövű, hengeres, benne 35-45 részterméske helyezkedik el. Aszmagtermése kúposan tojásdad, zöldes árnyalatú sárgásbarna színű, érdes, csúcsán felfelé görbülő csőrszerű nyúlvánnyal.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Észak-Európa kivételével egész Európában, valamint Észak-Afrikában, Kis- és Közép-Ázsiában egészen a Himalája északnyugati részéig honos. Észak-Amerikába dísznövényként vitték be, ahol aztán kivadult. Magyarországon a Nyugat-Dunántúl és a Nyírség kivételével mindenütt gyakran előfordul. A Mátrában megtalálhatóak állományai.[1]

Elsősorban kalászosok szántóföldjein, azok szélén vagy tarlókon fordul elő gyomnövényként. Kedveli a mészben gazdag agyagos vagy vályogtalajokat. Száma az utóbbi időben megfogyatkozott.

Jelentősége[szerkesztés]

Gyomnövény, de nem okoz jelentős károkat. Enyhén mérgező, a szívműködésre ható glükozidokat tartalmaz. A lovak számára toxikus. A népi gyógyászatban összetört magvait, virágait borban áztatva vese- és májbaj ellen isszák, de hatása nem erős.

Források[szerkesztés]