Gyalui vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyalui vár
Gilauburg.jpg
Ország  Románia
Mai település Gyalu

Épült 15. század
Állapota elhanyagolt
Elhelyezkedése
Gyalui vár (Románia)
Gyalui vár
Gyalui vár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 45′ 24″, k. h. 23° 22′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 24″, k. h. 23° 22′ 57″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyalui vár témájú médiaállományokat.
A gyalui várkastély

A gyalui vár reneszánsz stílusú várkastély. Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében található, Kolozsvártól 17 km-re nyugati irányban.

Története[szerkesztés]

Gyaluban a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum munkatársai ásatásokat végeztek, hogy Gelu román vajda várát megtalálják, ám nem jártak sikerrel, helyette római kor előtti település nyomaira bukkantak, csiszolt kőkorszak és a bronzkor idejében élt népesség településnyomait találták meg.

A mai gyalui várkastély építését a 15. századra teszik, várnagyát 1439-ből származó dokumentum említi először. A várbirtok kezdetben a váradi, majd az erdélyi püspökséghez tartozott. 1556-ban a vár a kamara tulajdonába került.

A 16. század vége felé a Kendi család birtokolja. 1594-ben Báthory Zsigmond fejedelem itt végeztette ki Kendi Ferenc és Bornemissza János törökpárti főurakat. 1599-ben Vitéz Mihály vajda – több más településsel együtt - Gyalut is elpusztította. 1605-ben Bocskai István vette be a várat. 1660-ban II. Rákóczi György Szászfenes, Gyalu és Kapus között ütközött meg a törökökkel, miután bele is halt sérüléseibe.

Báthory Zsigmond az erdélyi püspökség visszaállítását követően Gyalu várát Naprágyi Demeter püspöknek adományozza. Naprágyi 1601-es száműzetését követően Kamuthi Farkas szerezte meg a várat Báthory Gábortól.

Gróf Losonczi Bánffy Dénes dobokai főispán lett az új tulajdonos. 1702-ben gróf Bánffy György erdélyi kormányzó itt tartotta lánya fényes esküvőjét.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok sokáig ostromolták és csak a II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választását követően sikerült bevenni.

Az idők folyamán megrongálódott kastély második emeletét 1836-ban lebontották, 1861-ben pedig tűzvész pusztította el a tetejét. A tűzvész után a várárkokat betemették és parkot alakítottak ki az épület körül.

Az 1850 után többször is gazdát cserélt várbirtokot a Bánffyak visszaszerezték és 1911-ben jelentős átalakításokat végeztek az épületen.

A mai kastély négyszög alakú, melyhez három kör és egy sokszög alaprajzú torony tartozik. 1948-ig a Barcsay család birtokolt a várat. Barcsay Tamás Bánffy Katinkát vette el feleségül, így került a kastély a Barcsayak birtokába.

A második világháború után az eredeti berendezése teljesen elpusztult. 1951-ben a kastély kertben található gazdatiszti lakásba közigazgatási hivatalt telepítettek, míg a várkastély épületében gyermektábor, gyermeküdülő majd 1960-tól fogyatékos gyerekek iskolája kapott helyet, egészen 2002-ig, azóta üresen áll. A kastély rendbetétele nagyon sokba kerülne, de ennek ellenére a helyreállítása és kulturális célú hasznosítása évek óta foglalkoztatja a helyi magyar közösséget. A szocialista rendszer alatt elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény alapján Barcsay Tamás Kanadában élő, magyar származású történelemprofesszor 2002-ben visszaigényelte a kastélyt. Tervei szerint a felújított hatvanszobás kastély egyik felében olyan eredeti korabeli hangulatú szállodát rendez majd be, amely Erdélyben ritkaságnak számítana. A gyalui várkastély visszaszolgáltatásának ügyét azonban a mai napig halogatják a román hatóságok.

Források[szerkesztés]

  • Fogarasi László-Váradi István: Kalotaszeg és környéke (EKE Kolozsvári Osztály, 2004)
  • Borbély Tamás, Újvári T. Ildikó: Szabadság napilap (Kolozsvár), 2004. március 18.
  • Ördög I. Béla: Szabadság napilap (Kolozsvár), 2007. július 27.

További információk[szerkesztés]

[1]