Gyalui vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gyalui vár
Gilauburg.jpg
Ország Románia
Mai település Gyalu

Épült 15. század
Állapota elhanyagolt
Elhelyezkedése
Gyalui vár (Románia)
Gyalui vár
Gyalui vár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 45′ 24″, k. h. 23° 22′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 24″, k. h. 23° 22′ 57″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyalui vár témájú médiaállományokat.
A gyalui várkastély

A gyalui vár reneszánsz stílusú várkastély. Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében található, Kolozsvártól 17 km-re nyugati irányban.

Története[szerkesztés]

Gyaluban a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum munkatársai ásatásokat végeztek, hogy Gelu román vajda várát megtalálják, ám nem jártak sikerrel, helyette római kor előtti település nyomaira bukkantak, csiszolt kőkorszak és a bronzkor idejében élt népesség településnyomait találták meg.

A mai gyalui várkastély építését a 15. századra teszik, várnagyát 1439-ből származó dokumentum említi először. A várbirtok kezdetben a váradi, majd az erdélyi püspökséghez tartozott. 1556-ban a vár a kamara tulajdonába került.

A 16. század vége felé a Kendi család birtokolja. 1594-ben Báthory Zsigmond fejedelem itt végeztette ki Kendi Ferenc és Bornemissza János törökpárti főurakat. 1599-ben Vitéz Mihály vajda – több más településsel együtt - Gyalut is elpusztította. 1605-ben Bocskai István vette be a várat. 1660-ban II. Rákóczi György Szászfenes, Gyalu és Kapus között ütközött meg a törökökkel, miután bele is halt sérüléseibe.

Báthory Zsigmond az erdélyi püspökség visszaállítását követően Gyalu várát Naprágyi Demeter püspöknek adományozza. Naprágyi 1601-es száműzetését követően Kamuthi Farkas szerezte meg a várat Báthory Gábortól.

Gróf Losonczi Bánffy Dénes dobokai főispán lett az új tulajdonos. 1702-ben gróf Bánffy György erdélyi kormányzó itt tartotta lánya fényes esküvőjét.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok sokáig ostromolták és csak a II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választását követően sikerült bevenni.

Az idők folyamán megrongálódott kastély második emeletét 1836-ban lebontották, 1861-ben pedig tűzvész pusztította el a tetejét. A tűzvész után a várárkokat betemették és parkot alakítottak ki az épület körül.

Az 1850 után többször is gazdát cserélt várbirtokot a Bánffyak visszaszerezték és 1911-ben jelentős átalakításokat végeztek az épületen.

A mai kastély négyszög alakú, melyhez három kör és egy sokszög alaprajzú torony tartozik. 1948-ig a Barcsay család birtokolt a várat. Barcsay Tamás Bánffy Katinkát vette el feleségül, így került a kastély a Barcsayak birtokába.

A második világháború után az eredeti berendezése teljesen elpusztult. 1951-ben a kastély kertben található gazdatiszti lakásba közigazgatási hivatalt telepítettek, míg a várkastély épületében gyermektábor, gyermeküdülő majd 1960-tól fogyatékos gyerekek iskolája kapott helyet, egészen 2002-ig, azóta üresen áll. A kastély rendbetétele nagyon sokba kerülne, de ennek ellenére a helyreállítása és kulturális célú hasznosítása évek óta foglalkoztatja a helyi magyar közösséget. A szocialista rendszer alatt elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény alapján Barcsay Tamás Kanadában élő, magyar származású történelemprofesszor 2002-ben visszaigényelte a kastélyt. Tervei szerint a felújított hatvanszobás kastély egyik felében olyan eredeti korabeli hangulatú szállodát rendez majd be, amely Erdélyben ritkaságnak számítana. A gyalui várkastély visszaszolgáltatásának ügyét azonban a mai napig halogatják a román hatóságok.

Források[szerkesztés]

  • Fogarasi László-Váradi István: Kalotaszeg és környéke (EKE Kolozsvári Osztály, 2004)
  • Borbély Tamás, Újvári T. Ildikó: Szabadság napilap (Kolozsvár), 2004. március 18.
  • Ördög I. Béla: Szabadság napilap (Kolozsvár), 2007. július 27.

További információk[szerkesztés]

[1]