Gergely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gergő szócikkből átirányítva)

A Gergely[1] magyar férfinév, a görög Grégoriosz (Γρηγόριος) név latin Gregorius formájának a Gregor rövidüléséből alakult ki. A görög név jelentése 'éber', 'őrködő',[2] < görög γρήγορος (grégorosz) 'őrködő' < koiné ἐγρήγορος (egrégorosz) 'éber', 'ébren van' < ógörög ἐγείρειν/ἐγείρω (egeirein/egeiró) 'ébredni'/'ébredek'. A magyar név kialakulása: a Grégoriosz Gregor alakra való rövidülése után a mássalhangzó-torlódás (gr<ger) majd a vegyes hangrend szűnt meg (e-o<e-e). Ennek eredménye lett a Gerger, amely egy darabig váltakozott a Gergel, Gergely alakokkal.[3]


Rokon nevek[szerkesztés]

  • Gergő:[1] a Gergely név becenevéből önállósult.[2]
  • Gerő:[1] a Gergely név régi magyar becenevéből önállósult.[2]
  • Gregor:[1] a Grégoriosz rövidülése.

Becenevek[szerkesztés]

  • Gergely: Gergelyke, Gerő, Gerőke, Geri, Gerike, Gerus, Gergő, Gergőke, Gergőcske, Geruska, Gegőce, Gergőce, Gergi, Gergőci[4][5]
  • Gergő: Gergőke, Gerő, Gege, Gerőke, Geri, Gerike, Gerus, Geruska[6]

Gyakorisága[szerkesztés]

A Gergely a 16-18. században a leggyakoribb férfinevek közé tartozott, de a 19-20. század fordulójára szinte teljesen eltűnt. 1967-ben is csak 46-an kapták ezt a nevet, de a 80-as években újra divatba jött, és már a 21. volt a gyakorisági listán.[3] Az 1990-es években a Gergely és a Gergő igen gyakori, a Gerő szórványos név volt, a 2000-es években a Gergely a 38-48., a Gergő a 10-12. leggyakoribb férfinév, a Gerő nem szerepel az első százban.[2][7][8]

Más nyelvű megfelelői[szerkesztés]

Névnapok[szerkesztés]

Gergely, Gergő, Gerő

Március 12-én volt szokásban a gergelyezés, vagy gergelyjárás, ami Nagy Szent Gergelynek a tiszteletére terjedt el. Kezdetben, IV. Gergely pápa idején (a 800-as években) 3 diák adta elő. Egyik a püspököt alakította, a másik kettő a káplánokat, a többi gyerek pedig egy-egy mesterséget személyesített meg. Egy versbe szedett prédikáció után bejárták a várost és a tavasz köszöntése mellett új diákokat is toboroztak. A hagyomány idővel eltolódott az adománygyűjtés irányába.[3]

Sokfelé ezen a napon kezdődtek a szőlőmunkák. Zalai hagyományok szerint a Gergely napján metszett tőkéről sok bort szüretelnek.[3]

Híres Gergelyek, Gergők, Gerők és Gregorok[szerkesztés]

Pápák[szerkesztés]

Püspökök[szerkesztés]

Egyéb Gergelyek[szerkesztés]

Vezetéknévként[szerkesztés]

A Gergely névből sok családnév alakult ki: Gece~Gecze~Götze, Géci, Gecő, Gera, Gergece, Gergó, Gergócs, Gergőcs, Gergye, Geri, Gerke, Geró, Gerőcs, Gerse.[3]

Az irodalomban[szerkesztés]

A népnyelvben[szerkesztés]

  • Gergely rázza a szakállát, mondták ha március 12-én havazott[3]
  • Mérges, mint a Gergely-napi idő, vagyis nagyon mérges.[3]
  • gergely vagy gergelyes, a Gergely-napot köszöntő gyerek neve[3]
  • Gergely-napi virág, a hóvirág[3]
  • gergelyvíz, a templomok és oltárok szentelésénél használt víz neve, amely hamut, bort és sót is tartalmaz. Azért hívják így, mert Nagy Szent Gergely pápa írta elő a használatát.[3]

Földrajzi névként[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d MTA Nyelvtudományi Intézet – Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
  2. ↑ a b c d e f g h i j k l m Ladó-Bíró, 60. old.
  3. ↑ a b c d e f g h i j Fercsik-Raátz, 140. old.
  4. ↑ nevenapja.hu – Gergely
  5. ↑ nevnap.org Archiválva 2016. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben – Gergely
  6. ↑ nevenapja.hu – Gergő
  7. ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  8. ↑ Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gergely&oldid=26146420”