Gergely
A Gergely[1] magyar férfinév, a görög Grégoriosz (Γρηγόριος) név latin Gregorius formájának a Gregor rövidüléséből alakult ki. A görög név jelentése ’éber’, ’őrködő’,[2] < görög γρήγορος (grégorosz) ’őrködő’ < koiné ἐγρήγορος (egrégorosz) ’éber’, ’ébren van’ < ógörög ἐγείρειν/ἐγείρω (egeirein/egeiró) ’ébredni’/’ébredek’. A magyar név kialakulása: a Grégoriosz Gregor alakra való rövidülése után a mássalhangzó-torlódás (gr < ger), majd a vegyes hangrend szűnt meg (e-o < e-e). Ennek eredménye lett a Gerger, amely egy darabig váltakozott a Gergel, Gergely alakokkal.[3]
Rokon nevek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gyakorisága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Gergely a 16–18. században a leggyakoribb férfinevek közé tartozott, de a 19–20. század fordulójára szinte teljesen eltűnt. 1967-ben is csak 46-an kapták ezt a nevet, de a 80-as években újra divatba jött, és már a 21. volt a gyakorisági listán.[3] Az 1990-es években a Gergely és a Gergő igen gyakori, a Gerő szórványos név volt; a 2000-es években a Gergely a 38–48., a Gergő a 10–12. leggyakoribb férfinév; a Gerő nem szerepel az első százban.[2][4][5]
Más nyelvű megfelelői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- angol: Greg(ory)
- belarusz: Rihor (Рыгор)
- bolgár: Grigor (Григор)
- finn: Reijo
- francia: Grégory vagy Grégoire
- görög: Grigoriosz (Γρηγόριος)
- grúz: Grigol (გრიგოლ)
- horvát: Grgur
- ír: Gréagóir
- latin: Gregorius
- lengyel: Grzegorz
- litván: Gregoras vagy Gregorijus
- német: Gregor
- olasz: Gregorio
- orosz: Grigorij (Григорий)
- portugál: Gregório
- román: Grigore vagy Gligor
- spanyol: Gregorio
- svéd: Greger
- szlovén: Grega vagy Gregor
- ukrán: Hrihorij (Григорій)
Névnapok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gergely, Gergő, Gerő
- január 2.[2]
- február 13.[2]
- március 9.[2]
- március 12.[2]
- március 21.[2]
- május 9.[2]
- május 25.[2]
- szeptember 3.[2]
- november 17.[2]
Március 12-én volt szokásban a gergelyezés vagy gergelyjárás, ami Nagy Szent Gergelynek a tiszteletére terjedt el. Kezdetben, IV. Gergely pápa idején (a 800-as években) három diák adta elő. Egyik a püspököt alakította, a másik kettő a káplánokat, a többi gyerek pedig egy-egy mesterséget személyesített meg. Egy versbe szedett prédikáció után bejárták a várost, és a tavasz köszöntése mellett új diákokat is toboroztak. A hagyomány idővel eltolódott az adománygyűjtés irányába.[3]
Sokfelé ezen a napon kezdődtek a szőlőmunkák. Zalai hagyományok szerint a Gergely napján metszett tőkéről sok bort szüretelnek.[3]
Híres Gergelyek, Gergők, Gerők és Gregorok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]„Gergely” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
Egyéb Gergelyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vezetéknévként
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Gergely névből sok családnév alakult ki: Gece ~ Gecze ~ Götze, Géci, Gecő, Gera, Gergece, Gergó, Gergócs, Gergőcs, Gergye, Geri, Gerke, Geró, Gerőcs, Gerse.[3]
Az irodalomban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bornemissza Gergely a főhőse Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének.
A népnyelvben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gergely rázza a szakállát, mondták, ha március 12-én havazott[3]
- Mérges, mint a Gergely-napi idő, vagyis nagyon mérges.[3]
- gergely vagy gergelyes, a Gergely-napot köszöntő gyerek neve[3]
- Gergely-napi virág, a hóvirág[3]
- gergelyvíz, a templomok és oltárok szentelésénél használt víz neve, amely hamut, bort és sót is tartalmaz. Azért hívják így, mert Nagy Szent Gergely pápa írta elő a használatát.[3]
Földrajzi névként
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gergely, település Horvátországban
- Gergelyiugornya, 1969-ben Vásárosnaményhez csatolt település
- Marcalgergelyi, település Veszprém vármegyében
- Egyházasgerge, Mihálygerge, települések Nógrád vármegyében
- Gergelyfalva, Gergelylaka, települések a Felvidéken
Egyéb
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- gregorián énekek, régiesebb nevükön Gergely-féle énekek: egyszólamú, kíséret nélküli egyházi énekek
- Gergely-naptár, más néven gregorián naptár, mely XIII. Gergely pápa nevéhez kötődik: a ma is használatos naptár
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 MTA Nyelvtudományi Intézet – Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Ladó–Bíró, 60. old.
- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Fercsik–Raátz, 140. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala[halott link]
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- "Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke". nytud.hu. Hozzáférés: 2023. április 10.
- "Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa". Hozzáférés: 2023. április 10.
- "Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák". Hozzáférés: 2023. április 10.
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit (2009). "Keresztnevek enciklopédiája" (PDF). Tinta Könyvkiadó. Hozzáférés: 2020. március 28.
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit (1997). Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó)