Foltosfarkú cápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Foltosfarkú cápa
Kifogott foltosfarkú cápák
Kifogott foltosfarkú cápák
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Csoport: Modern cápák (Neoselachii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Kékcápaalakúak (Carcharhiniformes)
Család: Kékcápafélék (Carcharhinidae)
Nem: Szirticápák (Carcharhinus)
Blainville, 1816
Faj: C. sorrah
Tudományos név
Carcharhinus sorrah
(J. P. Müller & Henle, 1839)
Szinonimák
  • Carcharhinus bleekeri (Duméril, 1865)
  • Carcharhinus spallanzani (Péron & Lesueur, 1822)
  • Carcharias bleekeri Duméril, 1865
  • Carcharias sorrah J. P. Müller & Henle, 1839
  • Carcharias spallanzani (Péron & Lesueur, 1822)
  • Carcharias taeniatus Hemprich & Ehrenberg, 1899
  • Carcharinus sorrah (J. P. Müller & Henle, 1839)
  • Carcharius spallanzani (Péron & Lesueur, 1822)
  • Eulamia spallanzani (Péron & Lesueur, 1822)
  • Galeolamna isobel Whitley, 1947
  • Squalus spallanzani Péron & Lesueur, 1822
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Foltosfarkú cápa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Foltosfarkú cápa témájú kategóriát.

A foltosfarkú cápa (Carcharhinus sorrah) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A foltosfarkú cápa előfordulási területe az Indiai- és a Csendes-óceánokban, valamint a Vörös-tengerben van. Afrika keleti partjaitól (beleértve Madagaszkárt, Mauritiust és a Seychelle-szigeteket) kezdve egészen a Fülöp-szigetekig, Kínáig és Ausztráliáig sokfelé megtalálható. A Salamon- és a Santa Cruz-szigeteknél is vannak állományai. Az ádeni-öböli, az ománi-öböli és a srí lankai előfordulása ezidáig csak feltételezett.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a cápafaj legfeljebb 160 centiméter hosszú és 28 kilogramm testtömegű. Ennek a kisméretű cápának a testalkata orsó alakú és hosszúkás; a feje lekerekített orrban végződik. Szemei nagyok és kerekek. Fűrészes fogain kiemelkedés látható. A második hátúszója nagyon alacsonyan fekszik; a két hátúszó között kiemelkedés van. A második hátúszó, a mellúszók és a farokúszó alsó nyúlványának a végén jól kivehető sötét folt van; az első hátúszón ez a folt vékonyabb; a hasúszókon és a farokúszó felső nyúlványán hiányzanak a foltok. Háti része szürke vagy szürkésbarna; hasi része fehér. A szemek és a kopoltyúnyílások között aranybarna árnyalat van, amely az elpusztult példányoknál eltűnik. Az oldalain a hasúszók és a farokúszó között egy sötét sáv húzódik.

Életmódja[szerkesztés]

Trópusi cápafaj, amely főleg a tengervízben él, de a brakkvízbe is beúszik. Főleg a korallzátonyok közelében tartózkodik; 140 méter mélyre is leúszhat, bár általában csak 1-73 méter mélyen található meg. Habár általában a kontinentális selfeken és a szigetek környékén figyelhető meg, amely általában csontos halakból, fejlábúakból és rákokból áll. Nappal a tengerfenék közelében tartózkodik; éjszaka pedig feljön a felszínre. Gyakran a partoktól 50 kilométeres távolságra is kiúszik; 1000 kilométeres távolságban is megfigyelték már.

Legfeljebb 8 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Elevenszülő cápafaj; a peték kiürülő szikzacskója méhlepényszerűen kapcsolódik a nőstény szöveteihez. Egy alomban általában 3 kölyökcápa van; de 1, vagy akár 8 is lehet. Születésekor a kis foltosfarkú cápa 50 centiméter hosszú; első életévében 25 centimétert nő. Párosodáskor a hím és a nőstény egymáshoz simul. A vemhesség 10 hónapig tart; az ellések többsége januárban zajlik le. Évente egyszer szaporodik.

Felhasználása[szerkesztés]

Ezt a szirticápát csak kisebb mértékben halásszák. Mellékfogásként is belekerülhet a hálókba. Frissen, szárítva és sózva árusítják. Az úszóit az cápauszonyleveshez használják fel. Májából vitamindús májolajokat készítenek. Tenyésztett halak táplálékául is szolgálhat.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Carcharhinus sorrah (Müller & Henle, 1839) FishBase
  • Compagno, L.J.V., 1984. FAO Species Catalogue. Vol. 4. Sharks of the world. An annotated and illustrated catalogue of shark species known to date. Part 2 - Carcharhiniformes. FAO Fish. Synop. 125(4/2):251-655. Rome: FAO.
  • Müller, J. and Henle, F. G. J. 1838-41. Systematische Beschreibung der Plagiostomen. Berlin. Plagiostomen i-xxii + 1-200.