Ugrás a tartalomhoz

Final Fantasy X

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Final Fantasy X
FejlesztőSquare Product Development Division 1
KiadóSquare
RendezőKitasze Josinori
ProducerYoshinori Kitase
Tervező
Programozó
  • Koji Sugimoto
  • Takashi Katano
Művész
Író
Zeneszerző
SorozatFinal Fantasy
Platformok
Kiadási dátum2001. július 19.
MűfajRole-playing
JátékmódokSingle-player
USK-besorolásUSK 12
AdathordozóDVD
A Final Fantasy X weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Final Fantasy X témájú médiaállományokat.

A Final Fantasy X egy szerepjáték, melyet a Square fejlesztett ki és jelentetett meg, mint a Final Fantasy sorozat tizedik fő része. Eredetileg 2001-ben jelent meg a PlayStation 2-re, majd újrakiadásra került Final Fantasy X/X-2 HD Remaster formájában a PlayStation 3-ra és PlayStation Vitára 2013-ban, a PlayStation 4-re 2015-ben, Windowsra 2016-ban, valamint a Nintendo Switchre és az Xbox One-ra 2019-ben. A játék az, amelyben a Final Fantasy sorozat áttért a teljesen előre renderelt hátterekről a teljesen háromdimenziós területekre (bár néhány terület még mindig előre volt renderelve), és ez az első a sorozatban, amely hangszínészt alkalmaz. A Final Fantasy X leváltja az Active Time Battle (ATB) rendszert a "Conditional Turn-Based Battle" (CTB) rendszerrel, és egy új szintezési rendszert használ, amit a "Sphere Grid"-nek neveznek.

A Final Fantasy X története a Spira fantáziavilágában játszódik, mely a Csendes-óceán déli vidékét érintő Thaiföldi és Japán[1] hatások alatt áll. A játék fő fókusza egy kalandor csoport körül összpontosul, akik azon igyekeznek, hogy legyőzzék a "Sin" néven ismert tomboló szörnyet. A játékos főszereplője Tidus, a kitalált villámlabda sztársportolója, aki Spira városában találja magát, miután Sin megtámadta szülővárosát, Zanarkandot. Tidus hamarosan Yunának, az ő eltűnt apja, Jecht valódi kilétének felfedezése után, gyámja lesz, hogy elpusztítsa Sint.

A Final Fantasy X fejlesztése 1999-ben kezdődött, több mint $32,3 millió költségvetéssel (2022-ben $56,7 millió) és több mint 100 fős csapattal. Ez volt az első játék a fő sorozatban, amelyet nem teljesen Nobuo Uematsu szerzett; Masashi Hamauzu és Junya Nakano Uematsu zeneszerzőtársaikként vettek fel. A Final Fantasy X kritikai és kereskedelmi siker volt, világszerte több mint 8,5 millió példányt értékesítettek a PlayStation 2 platformon. A játékot az egyik legnagyobb videojátéknak tartják minden idők során. Ezt követte a Final Fantasy X-2, amelyet 2003 márciusában adtak ki, így ez lett az első olyan Final Fantasy játék, amelynek közvetlen folytatása született. 2021 szeptemberéig a Final Fantasy X sorozatból több mint 20,8 millió példányt adtak el világszerte,[2] míg 2022 március végéig ez a szám már meghaladta a 21,1 milliót.[3]

Játékmenet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahogyan a sorozat korábbi játékaiban, a Final Fantasy X is harmadik személy nézőpontjából jelenik meg, ahol a játékosok közvetlenül irányítják a főszereplőt, Tidust, ahogy felfedezi a világot és kölcsönhatásba lép tárgyakkal és szereplőkkel. A korábbi játékoktól eltérően azonban a világ- és várostérképeket teljesen integrálták, és a városon kívüli tájat valósághűen renderelték. Tidus felfedezése során véletlenszerűen találkozik ellenségekkel. Ha ellenséggel találkozik, a környezet átmenetet tesz a körökre osztott harctérre, ahol a karakterek és az ellenségek támadásra várnak.[4]

A Final Fantasy X játékmenete abban különbözik a korábbi Final Fantasy játékoktól, hogy nincs felülről lefelé néző világtérképe. A korábbi játékok kiterjedt területek miniatűr ábrázolását tartalmazták a városok és más különálló helyek között, amelyeket hosszú utazásokhoz használtak. A játékban szinte minden helyszín lényegében folyamatos, és soha nem tűnik el a világtérképen. A regionális kapcsolatok többnyire lineárisak, egyetlen útvonal vezet végig a játék helyszínein, bár egy léghajó a játék késői szakaszában válik elérhetővé, így a játékos gyorsabban navigálhat Spirán. A Final Fantasy X, hasonlóan a sorozat korábbi játékaihoz, számos minijátékot is magában foglal, köztük a víz alatti villámlabdát.[5]

Harc

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Final Fantasy X bevezeti a Conditional Turn-Based Battle (CTB) rendszert a sorozat hagyományos Active Time Battle (ATB) rendszere helyett, melyet először a Final Fantasy IV-ben alkalmaztak. Míg az ATB koncepció valós idejű elemeket tartalmaz, addig a CTB rendszer egy körökre osztott formátumot alkalmaz, amely szünetelteti a csatát minden játékos kör alatt. Ennek eredményeként a CTB kialakítása lehetővé teszi a játékosok számára, hogy időnyomás nélkül válasszanak akciót.[6] A képernyő jobb felső sarkában található grafikus idővonal részletezi, hogy ki következik soron, és hogy a különböző műveletek miként befolyásolják a következő kör sorrendjét. A körök sorrendjét számos varázslat, tárgy és képesség befolyásolhatja, amelyek státuszhatást gyakorolnak az irányított karakterekre vagy az ellenfelekre.[7] A játékos legfeljebb három karaktert irányíthat a csatában, bár a csererendszer lehetőséget ad arra, hogy bármikor lecserélje őket egy, az aktív csapatban nem részt vevő karakterre. A "Limit Breaks" funkció, erőteljes káros speciális támadások, "Overdrives" néven, ismét felbukkan a Final Fantasy X-ben. Ebben a megtestesülésében a legtöbb technika interaktív, és gombbevitelt igényel a hatékonyság növelése érdekében. Míg kezdetben az Overdrive-ok használhatók, ha a karakter jelentős mennyiségű sebzést kap, a játékos módosíthatja a feltételeket, hogy feloldja őket.[8]

A Final Fantasy X átdolgozta a sorozat korábbi játékaiban alkalmazott idézési rendszert. Míg a korábbi címekben a megidézett lény érkezett, végrehajtott egy akciót, majd távozott, az X-ben szereplő "Aeonok" megjelennek, felváltják a csatacsoportot, és harcolnak a helyükön, amíg vagy az eon megnyeri a csatát, magát legyőzi, vagy el nem dobják a játékos által. Az Aeonoknak saját statisztikáik, parancsaik, speciális támadásaik, varázslataik és túlhajtásaik vannak. A játékos a játék során öt korszakot szerez a Cloister of Trials rejtvények kitöltésével; három további korszakot lehet elérni különféle mellékküldetések teljesítésével.

Gömbháló

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sorozat korábbi játékaihoz hasonlóan a játékosok karaktereik fejlesztéséhez és erősítéséhez ellenségek legyőzésével és tárgyak megszerzésével járulhatnak hozzá, azonban a hagyományos tapasztalati pontrendszer helyett egy új rendszer, a "Sphere Grid" lépett be. Ehelyett, hogy a karakterek előre meghatározott statisztikai bónuszokat kapnának tulajdonságaik fejlődéséért a szintlépés során, minden karakter "Gömbszinteket" kap, miután elegendő képességpontot (AP) gyűjtött össze. A gömbszintek lehetővé teszik a játékosok számára, hogy haladjanak előre a Sphere Griden, amely egy előre meghatározott, összekapcsolt csomópontokból álló rács, mely különböző statisztikai és képességbónuszokat tartalmaz. "Gömbök" kerülnek ezekre a csomópontokra, feloldva a funkciójukat a választott karakter számára.

A Sphere Grid rendszer lehetővé teszi a játékosok számára, hogy teljes mértékben testre szabhassák a karaktereket, szemben a tervezett harci szerepekkel. Például Yuna, aki eredetileg Fehér Mágusként indul, fizikai erősséggé válhat, míg Auron, a kardforgató, gyógyítóvá alakítható. A játék nemzetközi és PAL verziói tartalmazzák a Sphere Grid opcionális "Expert" verzióját; ezekben a változatokban minden karakter középen kezdi a rácsot, és a játékos választhat egyedi útvonalat követésükhöz. Kompromisszumként az Expert Grid összesen kevesebb csomópontot tartalmaz, így csökken a játék során elérhető összes statisztikai frissítés.[9]

Blitzball

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Blitzball egy stratégiát és taktikát igénylő minijáték. Ezt a víz alatti sportot egy nagy, lebegő vízgömbben játsszák, melyet egy nagyobb közönség vesz körül. A játékos egy karaktert irányít, miközben átúszik a gömböt, passzokat ad, szereléseket hajt végre, és gólszerzési kísérleteket tesz. A játékmenet hasonló a főjátékhoz abban a tekintetben, hogy az irányított karakter végighalad a területen, amíg találkozik egy ellenféllel, aki ebben az esetben a másik csapat tagja. A minijáték során az állapoteffektusok is megjelennek, mivel minden játékos elsajátíthat olyan technikákat, amelyek azonosak a főjáték képességeivel.[10]

A Blitzball a játék elején kerül bemutatásra az egyik korai filmjelenetben, amelyben Tidus, a főszereplő, akit sztárjátékosként írnak le, egy intenzív játékban vesz részt. Ez az egyetlen minijáték, amely kulcsszerepet játszik a teljes cselekményvonalban, mivel Tidus karakterének fontos része, és az első jelenetben látható, ahol a játék fő antagonistája, a Sin megjelenik. A többi minijátékkal ellentétben a villámlabdázás kötelező a játék kezdetén, de később opcionális.

Fejlesztés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Final Fantasy X fejlesztése 1999-ben kezdődött, és körülbelül 4 milliárd jenbe (körülbelül 56,7 millió dollárba, 2022-ben) került, több mint 100 fős csapattal, akik közül a legtöbben korábban a sorozat más részein dolgoztak. Hironobu Sakaguchi, az ügyvezető producer, kifejezte aggodalmát a 2D háttérekről a 3D-re való áttérés, a hangszínészkedés és a valós idejű történetmesélés miatt, azonban elmondta, hogy a Final Fantasy sorozat sikere részben a fejlesztőcsapat folyamatos kihívásoknak való rugalmas alkalmazkodásának köszönhető. Yoshinori Kitase a Final Fantasy X főrendezője volt, míg az események, a térképek és a csaták irányítását Motomu Toriyama, Takayoshi Nakazato és Toshiro Tsuchida végezte.[11][12] A játék forgatókönyvének kidolgozása három-négy hónapot vett igénybe, majd ugyanennyi időt szántak a hangfelvételre. Tetsuya Nomura és Kazushige Nojima Daisuke Watanabe, Toriyama és Kitase társaságában közreműködött a Final Fantasy X forgatókönyvének megírásában. Nojima különös figyelmet fordított arra, hogy kapcsolatot teremtsen a játékos és a főszereplő között. Ezért a történetet úgy alakították ki, hogy a játékos előrehaladása a világban és ezzel kapcsolatos ismeretei tükröződjenek Tidus saját megértésében és elbeszélésében.

A Square Enix kísérőkönyve, a Final Fantasy Ultimania Archive Volume III. szerint a "17 SEVEN TEEN" egy ideiglenes cím volt a Final Fantasy X korai fejlesztési szakaszában.[13] A "17 SEVEN TEEN" jelentősen eltért a végső verziótól: a főhős, aki Tidusra hasonlított, világot járt be, hogy gyógymódot találjon egy olyan járványra,[14] amely tizenhét éves koruk után embereket ölt meg. Ezt az elkerülhetetlen halálmotívumot később áthozták Yuna idézői sorsára.

Befolyások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A fejlesztőcsapat célja az volt, hogy trópusi hangulatot adjon a játéknak, és a játék helyszínét, a Spirát olyan helyszínekre alapozva, mint például a dél-japán Okinawa

A karaktertervező Tetsuya Nomura a Csendes-óceán déli részét, Thaiföldet és Japánt jelölte meg Spira kulturális és földrajzi kialakításának fő befolyásaként, különös tekintettel a déli Besaid- és Kilika-szigetek földrajzi elhelyezkedésére. Elmondta, hogy a Spira szándékosan eltér a korábbi Final Fantasy játékok világától a beépített részletgazdagság szempontjából, amit a tervezési folyamat során tudatosan fenntartott. Kitase úgy érezte, hogy ha a környezet a középkori európai fantáziavilág felé hajolna, az nem segítene a fejlesztőcsapat előrehaladásában. Miközben különböző világkörnyezeteket fontolgattak, Nojima azt javasolta, hogy vegyenek be ázsiai elemeket a fantáziavilágba.

Az alkarakterek főtervezője, Fumi Nakashima arra törekedett, hogy a különböző régiókból és kultúrákból származó karakterek sajátos jellegzetességeket viseljenek öltözködési stílusukban, hogy gyorsan és könnyen azonosíthatók legyenek a megfelelő alcsoportjuk tagjaiként. Például azt mondta, hogy az Al Bhed maszkjai és védőszemüvegei "furcsa és különc" megjelenést kölcsönöznek a csoportnak, míg a Ronso öltözéke azt kölcsönzi nekik, hogy könnyen harcba szálljanak. Nojima szerint eredetileg Tidust vízvezeték-szerelőnek tervezték, hogy illeszkedjen a játékban használt víz alatti témákhoz, de később villámlabda sportolóvá változtatták, így megkülönböztették karakterét a Final Fantasy korábbi főszereplőitől; Tidus végső ruházata még mindig az eredeti vízvezeték-szerelő jellegzetességeit tartalmazta, amelyeket számára terveztek.[15]

Tidus apjával, Jechttel való kapcsolata „korszakok történetein, például az ókori görög legendákon alapult”. Ez végül felfedi Bűn gyengeségének és végső vereségének kulcsát.[16] Auronnak az volt a célja, hogy csendben legyen a játék során, de megszólaltatott karakterré vált, ahogy kidolgozták a Guardian történetét Tidus és Yuna között. Bár a Final Fantasy X eredetileg a Tidus és Yuna közötti kapcsolatra összpontosított, Jecht karakterét és a fiával való viszályát később a játék elkészítésekor hozzáadták, hogy jobban összpontosítson arra, hogy az apa és a fia miként gyakorolnak nagyobb hatást a játékban. Inkább Spira története, mint a szerelmespár. Kitase megindítóbbnak találta a Tidus és Jecht közötti történetet, mint a Tidus és Yuna közötti történetet.[17]

Tervezés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Final Fantasy X ehhez a képhez hasonló mozgásrögzítést használt karakteranimációkhoz

A Final Fantasy X újításokat tartalmaz a karakterek arckifejezéseinek megjelenítésében, amelyet mozgásrögzítés és csontváz-animációs technológia révén értek el. Ez a technológia lehetővé tette az animátorok számára, hogy valósághű ajakmozgásokat hozzanak létre, amelyeket aztán úgy programoztak, hogy illeszkedjenek a játék hangszereplőinek beszédéhez.

A Tidus és Yuna csókolózás jelenetét a Visual Works, a Square Enix leányvállalata fejlesztette ki. Az animátorok közül sok nem rendelkezett tapasztalattal romantikus jelenetek terén – Kazuyuki Ikumori, a Visual Works igazgatója elmondta, hogy az animátorok visszajelzéseket kértek a Square Enix fiatalabb munkatársaitól, valamint a női személyzet tagjaitól. A jelenetet többször újraforgatták, miután érkeztek olyan vélemények, hogy a korábbi változatok "természetellenesek" és "nem hihetőek".[18]

Nojima elárulta, hogy a szinkronjáték bevonása lehetővé tette számára, hogy az érzelmeket erősebben fejezze ki, mint korábban, és ezáltal meg tudta tartani a történet egyszerűségét. Azt is elmondta, hogy a szinkronszínészek jelenléte arra ösztönözte, hogy különböző változtatásokat hajtson végre a forgatókönyvön, hogy a szinkronszínészek személyiségét az általuk alakított karakterekhez igazítsa.[19] A hangfelvétel azonban nehézségekbe ütközött. Mivel a játék snittjeit már a japán hangmunka köré tervezték, az angol lokalizációs csapatnak meg kellett küzdenie az angol párbeszéd kialakításának kihívásaival, valamint a módosított szövegezés nehézségeivel, amikor az illeszkedett a karakterek ajkainak mozgásához és időzítéséhez. Alexander O. Smith, a lokalizációs szakértő, megjegyezte, hogy a honosított hangfájlt az eredeti japán nyelven kellett tartaniuk, mivel a hosszabb fájlok miatt a játék összeomlott volna.[20] A természetes hangzású angol beszéd játékba illesztésének folyamatát úgy jellemezte, mintha "négy-öt filmnyi dialógust írnának le teljesen haiku formában [és] természetesen a színészeknek ezen korlátok között kellett teljesíteniük, és jól kellett viselkedniük".[21]

A játék kezdetben online elemeket tartalmazott, melyeket a Square PlayOnline szolgáltatásán keresztül biztosítottak. Ezeket a funkciókat a gyártás során kihagyták, és az online játékok csak a Final Fantasy XI -ig váltak a sorozat részévé. A térkép rendezője, Nakazato, egy hagyományos Final Fantasy játéknál valósághűbb világtérkép-koncepciót kívánt megvalósítani, összhangban a játék 3D hátterének valósághűségével, ellentétben az előre renderelt hátterekkel. Shintaro Takai, a Battle art igazgatója kifejtette, hogy szándéka az volt a Final Fantasy X-ben, hogy a csaták a történet természetes részeként jelenjenek meg, és ne önálló elemként. A funkciók magukba foglalták volna a tereptérképen látható vándor ellenségeket, a zökkenőmentes átmeneteket a csatákba, valamint a lehetőséget, hogy a játékosok mozogjanak a tájon az ellenséges találkozások során. A hardveres korlátok azonban azt eredményezték, hogy ezeket az ötleteket nem használták fel. Ehelyett kompromisszumot kötöttek, ahol a tereptérképről a csatatérképre történő átmenetek viszonylag zökkenőmentesek lettek, a mozgásos elmosódás effektus megvalósításával, amely egy eseményjelenet végén következne be. A zökkenőmentes átmenetek iránti vágy a játékban látott új idézési rendszer megvalósításához is vezetett.[22]

Mint a Final Fantasy sorozat játékosaként, Tsuchida, a csatarendező, azokat az elemeket szerette volna újra létrehozni, amelyek érdekesek vagy szórakoztatóak voltak számára. Ez végül az Active Time Battle rendszer eltávolításához vezetett, és helyette bevezette a stratégia-központú feltételes körökön alapuló Harcrendszert. Kitase elmagyarázta, hogy a Sphere Grid mögötti cél az volt, hogy interaktív eszközt biztosítson a játékosoknak karaktereik tulajdonságainak növelésére, így közvetlenül nyomon követhetik ezeknek a tulajdonságoknak a fejlődését. A játék fejlesztése során Nojiima kriptográfiáról olvasott, és így hozott létre eszközöket az Al Bhed nyelv dekódolására a játékban, bár az eredeti terveknél egyszerűbben valósította meg.[23]

Zene

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Final Fantasy X az első olyan alkalom volt, amikor a sorozat szokásos zeneszerzője, Nobuo Uematsu, bármilyen segítséget nyújtott a fő sorozat egyik játékának partitúrájának létrehozásában.[24] Az X zeneszerzői Masashi Hamauzu és Junya Nakano voltak. A filmzene kiválasztásánál figyelembe vették azt a tényt, hogy képesek voltak eltérő zenét alkotni Uematsu stílusától, ugyanakkor együtt tudtak működni.[25] A PlayOnline.com először fedte fel, hogy a játék főcímdala 2000 novemberében elkészült. Mivel a Square még mindig nem hozta nyilvánosságra, ki az énekes, a GameSpot személyesen megkérdezte Uematsut, aki viccesen azt válaszolta, hogy Rod Stewart lesz az.[26]

A játék három dalt tartalmaz vokalizált elemekkel, köztük a "Suteki da ne" J-pop balladát, ami azt jelenti, hogy "Nem csodálatos?". A szöveget Kazushige Nojima írta, a zenét pedig Uematsu. A dalt Rikki japán folkénekes adja elő, akivel a zenei csapat olyan énekest keresett, akinek a zenéje tükrözi az okinawai hangulatot. A "Suteki da ne" japánul is elhangzik a Final Fantasy X angol verziójában. Ahogyan a "Eyes on Me" a VIII-ból és a "Melodies of Life" a IX-ből, a "Suteki da ne" hangszerelt változata a befejező téma részeként szerepel. A többi szöveges dal közé tartozik a heavy metal nyitótéma, az "Otherworld", melyet Bill Muir angolul énekel; valamint a "Hymn of the Fayth", egy visszatérő darab, amit japán szótagadással énekelnek.[27]

Az eredeti filmzene 91 számot tartalmazott négy lemezen. Elsőként 2001. augusztus 1-jén jelent meg Japánban a DigiCube gondozásában, majd 2004. május 10-én a Square Enix adta ki újra. 2002-ben a Tokyopop kiadta Észak-Amerikában a Final Fantasy X Official Soundtrack címmel, amely egy lemezen 17 számot tartalmazott az eredeti albumról.[28] További kapcsolódó CD-k közé tartozik a feel/Go dream: Yuna & Tidus, amely Japánban a DigiCube gondozásában jelent meg 2001. október 11-én, és Tidus és Yuna karakterein alapuló számokat tartalmazott.[29] A Piano Collections A Final Fantasy X, egy másik zenegyűjtemény a játékból,[30]  és a Final Fantasy X Vocal Collection, exkluzív karakterpárbeszédekből és dalokból álló válogatás 2002-ben jelent meg Japánban.[31]

A Nobuo Uematsu vezette Black Mages, amely a Final Fantasy videojátékok zenéjét rockzenei stílusban hangszereli, három darabot készített a Final Fantasy X-ből. Ezek közé tartozik a "Fight With Seymour", amely a 2003-ban kiadott saját albumukon található, valamint az "Otherworld" és a "The Skies Above", mindkettő megtalálható a 2004-ben megjelent The Skies Above albumon. Uematsu továbbra is előad bizonyos darabjait a Dear Friends: Music from Final Fantasy című koncertsorozatában.[32] A Final Fantasy X zenei anyaga számos hivatalos koncerten és élő albumon is megjelent, mint például a 20020220 Music from Final Fantasy, amely egy zenekar élő felvétele a sorozatból, beleértve a játék több darabját is.[33] Érdekes megjegyzés, hogy a blitzball-szekvenciákhoz Tracy Young által készített kiadatlan/promóciós CD-R (hangszeres) változatát használták Madonna "What It Feels Like For A Girl" című dalából. Emellett a "Swing de Chocobo"-t a Stockholmi Királyi Filharmonikus Zenekar adta elő a távoli világokhoz – Zene a Final Fantasy koncertkörútjáról,[34] míg a "Zanarkand"-ot a New Japan Philharmonic Orchestra adta elő a Tour de Japonban: Zene a következőtől: Final Fantasy koncertsorozatban.[35] Független, de hivatalosan engedélyezett Final Fantasy X zenei kiadásokat olyan csoportok alkottak, mint a Project Majestic Mix, amely a videojáték-zenék hangszerelésére összpontosít.[36] A válogatás megjelent japán remixalbumokon (dojin music) és angol remixekkel foglalkozó webhelyeken is.[37]

Verziók és áruk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Final Fantasy X japán verziója egy további lemezt tartalmazott "The Other Side of Final Fantasy" címmel, mely interjúkat, storyboardokat és előzeteseket tartalmazott a Blue Wing Blitz, a Kingdom Hearts és a Final Fantasy: The Spirits Within című filmekhez, valamint az első felvételt a Final Fantasy XI Online-ról.[38] A játék nemzetközi változata Japánban Final Fantasy X International címen jelent meg 2002 januárjában, a PAL régiókban pedig az eredeti címmel. Olyan tartalmakat tartalmaz, amelyek az eredeti NTSC kiadásokban nem elérhetők, beleértve a játék eonjainak „Dark” verzióival vívott csatákat és a „Penance” szuperfőnökkel vívott léghajóharcot. A Final Fantasy X a Greatest Hits címmel jelent meg Észak-Amerikában 2003 szeptemberében.[39] A Final Fantasy X International japán kiadása tartalmazza az "Eternal Calm"-ot is, egy 14 perces videoklipet, amely összeköti a Final Fantasy X történetét a folytatása, a Final Fantasy X-2 történetével.[40] A videoklip az Unlimited Saga Collector's Edition bónusz DVD-jén szerepelt "Eternal Calm, Final Fantasy X-2: Prologue" címen. Európában először 2003. október 31-én adták ki, és angol szinkronhangokat tartalmazott.[41]

A Beyond Final Fantasy című bónusz DVD megtalálható az nemzetközi és a PAL verziók között, mely interjúkat tartalmaz a játék fejlesztőivel és a játék két angol szinkronszínészével, James Arnold Taylorral (Tidus) és Hedy Burresszel (Yuna). Ezen a lemezen továbbá szerepelnek a Final Fantasy X és a Kingdom Hearts előzetesei, a játék koncepciója és promóciós művészeti galériája, valamint a Rikki által előadott "Suteki da ne" című videoklip.[42] 2005-ben Japánban megjelent a Final Fantasy X/X-2 Ultimate Box, amely egy válogatást tartalmaz a Final Fantasy X és X-2 játékokból.[43]

A Square különféle típusú termékeket és számos könyvet is kiadott,[44] köztük a The Art of Final Fantasy X-et és három Ultimania kalauzt, a DigiCube által Japánban kiadott művészeti könyvek/stratégiai útmutatók sorozatát. Ezek az eredeti alkotásokat tartalmazzák a Final Fantasy X-ből, részletes játékmenetet kínálnak, kibővítik a játék történetének számos aspektusát, és számos interjút tartalmaznak a játék tervezőivel. A sorozatban három könyv található: Final Fantasy X Scenario Ultimania, Final Fantasy X Battle Ultimania és Final Fantasy X Ultimania Ω.[45] A játék újra kiadásra került a Final Fantasy 25th Anniversary Ultimate Box kiadás keretében 2012 decemberében.[46]

HD Remaster

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Final Fantasy X újra megjelent nagy felbontásban a PlayStation 3-ra és a PlayStation Vitára, az eredeti játék 10 éves évfordulójának alkalmából. A remaster Japánban 2013 decemberében jelent meg, más piacokon pedig a következő év márciusában.[47] A remaster gyártása 2012 januárjában kezdődött, és a producer, Yoshinori Kitase, ismét részt vett a gyártásban, szem előtt tartva a minőséget.[48] A karakterek, mint például Tidus, Yuna, Bahamut és Yojimbo, HD minőségben lettek bemutatva.[49] A remaster tartalmazza az X-2 folytatását is, amelyet HD-ben újra készítettek, és a Final Fantasy X/X-2 HD Remaster címmel egyetlen Blu-ray lemezen jelent meg.[50] A japán Vita játékkazetták külön-külön kaphatók voltak, míg Észak-Amerikában, Európában és Ausztráliában egy készletben, az FFX egy kazettán, az FFX-2 pedig egy letöltési utalvány formájában.[51] Mindkét rendszerhez elérhetőek voltak letölthető verziók.[52] A játékok tartalmazzák a nemzetközi verzióban található összes tartalmat, beleértve az "Eternal Calm"-et és a "Last Mission"-t is.[53]

A Final Fantasy X/X-2 HD Remaster 2015 májusában jelent meg világszerte PlayStation 4-re.[54][55] A kiadás tartalmazza a fejlesztett grafikát full HD-ben (1080p), az eredeti hangfájlokra való váltás lehetőségét és a mentési fájlok átvitelének opcióját a PS3 és PS Vita verziókról. Egy évvel később, május 16-án adták ki Windowsra a Steamen keresztül.[56] A Windows változat automatikus mentési funkciót, 5 játékbeli erősítést, 3 paraméter-módosítást, az FMV-k (mozifilmek) kihagyásának lehetőségét, 4K felbontást támogatást, hang- és grafikai beállításokat tartalmaz. A Nintendo Switch és az Xbox One verziója 2019. április 16-án látott napvilágot.

Fogadtatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Final Fantasy X kritikai elismeréseket kapott a videojáték-kritikusoktól. A japán Famitsu videojáték-magazin és a Famitsu PS2 majdnem tökéletes, 39/40-es pontszámmal értékelte a játékot.[63] Egy másik japán játékmagazin, a The Play Station 29/30 pontot adott a játékra. A Famitsu, a Famitsu PS2 és a The Play Station különösen kedvező válaszokat fogalmazott meg a játék történetével, grafikájával és filmjeivel kapcsolatban. A játék a Metacriticen 100-ból 92 pontot ért el.[57][64] A producer, Shinji Hashimoto, kifejtette, hogy a játék általános fogadtatása "kiváló" volt, és a kritikusok elismeréseket és díjakat kaptak érte.

Az IGN David Smith elismeréssel szólt a szinkronszínészek teljesítményéről és a játékmenet újításairól, különösen a felülvizsgált csata és idézési rendszerekről, a csapattagok csata közbeni cseréjének lehetőségéről, valamint a karakterfejlesztő és készletkezelő rendszerekről. Smith úgy érezte, hogy a játék grafikája minden lehetséges módon javult az elődeihez képest, és hogy a játék egésze "a sorozat legjobban kinéző játéka [és] vitathatatlanul a legjobban játszott is". Greg Kasavin, a GameSpot munkatársa dicsérte a játék történetét, amit meglepően bonyolultnak nevezett, a befejezést kielégítőnek találta, és értékelte, hogy a játék elkerüli a szerepjátékos kliséket, különösen Tidust vonzó főszereplőjének tekintve. A zenét is dicsérte, mondván, hogy „sokszínű és jól illeszkedik a játék különböző jeleneteihez”.[61] A GamePro hasonlóan jellemezte a karakterfejlesztő rendszert és harcrendszert, mint "a sorozat két legjobb újítását". A GameSpy Raymond Padilla dicsérte a játék látványvilágát, amit "csúcskategóriásnak" nevezett, és elismerte a karaktermodellek, a hátterek, a jelenetek és az animációk minőségét. A hangcastingot a Game Revolution dicsérte, megjegyezve, hogy legtöbbjük "átlagon felüli" volt, és "gazdag"-nak nevezte a zenét.[60]

Az Edge lényegesen alacsonyabb értékelést adott a játéknak, kifogásolva számos aspektusát, amelyeket fárasztónak és újítás nélkülinek találtak, és a párbeszédet "hányingert keltőnek" minősítették, különösen Tidus karakterének kritizálásával. Andrew Reiner, a Game Informer munkatársa kifogásolta a játék linearitását, és azt, hogy a játékosoknak már nem volt lehetőségük felfedezni a világot csokoládéval vagy irányítani a léghajót. Az Eurogamer Tom Bramwell megjegyezte, hogy a játék kirakós szegmensei „lehangolóak” és „feleslegesek”, valamint bírálta, hogy bár a Sphere Grid „szép érintés”, túl sok helyet foglalt el a játékból. A GamePro pozitívan értékelte a játék linearitását, kijelentve, hogy a játékosnak nem kell mellékküldetéseken vagy minijátékokon részt vennie ahhoz, hogy a játék végkifejletét elérje, és néhányat ezek közül nem találtak vonzónak. A Game Revolution panaszkodott, hogy a jeleneteket nem lehet kihagyni, és néhányuk túl hosszú is.

Értékesítés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Square kezdetben azt tervezte, hogy a játék világszerte legalább kétmillió példányban fog elkelni, figyelembe véve a PlayStation 2 korlátozott rajongótáborát, és így kisebb eladásokra számított, mint az előző három kiadott játéknál.[65] A japán megjelenést követő első napon azonban több mint 2,14 millió példányt szállítottak ki, beleértve 1,4-1,5 millió előrendelést.[66] Az első órákban egymillió példány talált gazdára, és az első napi szállítások becsült árbevétele várhatóan ¥17,6 milliárd vagy $145,000,000 volt. Ezek a számok meghaladták a Final Fantasy VII és IX hasonló időszaki teljesítményét,[67] és a Final Fantasy X lett az első PlayStation 2 játék, amely elérte a két- és négymillió eladott példányt.[68][69] 2007 októberére a játék a PlayStation 2 legkelendőbb nyolcadik játékává vált.[70] A Final Fantasy X csak Japánban több mint 2,43 millió példányban kelt el 2001-ben.[71]

2002 júniusáig világszerte összesen 5,07 millió példányban kelt el, ebből 2,76 millió Ázsia-Csendes-óceáni térségben, 1,47 millió Észak-Amerikában és 840 000 darab Európában.[72] 2003 márciusáig a játékból világszerte összesen 5,89 millió példányt adtak el, ebből 2,87 millió Japánban és 3,02 millió külföldön.[73] 2004 januárjára a globális értékesítés elérte a 6,6 millió példányt.[74] 2006 júliusáig további 2,3 millió példány talált gazdára, és az Egyesült Államokban 95 millió dolláros bevételt generált (2022-ben 138 millió dollár). A Next Generation a 11. legkelendőbb játéknak minősítette azok között, amelyeket 2000 januárja és 2006 júliusa között indítottak el PlayStation 2, Xbox vagy GameCube platformokon az Egyesült Államokban.[75] 2013 márciusáig világszerte több mint 8,5 millió példányban adták ki a játékot PS2-re.[76] 2017-ig a játék PS2-es verziója több mint 8 millió példányban kelt el globálisan.[77]

A játék "Ultimate Hits" akciós újrakiadásából 2005 szeptemberében Japánban több mint 131 000 példány kelt el 2006 végéig.[78] 2013 októberéig a Final Fantasy X és a folytatása, az X-2 együttesen több mint 14 millió példányban talált gazdára világszerte PlayStation 2 platformon.[79]

Díjak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Final Fantasy X megkapta a Japan Game Awards 2001–2002 legjobb játék díját.[62] A GameSpot 2001-es "Legjobb és Legrosszabb Díja"-ban a hetedik helyet szerezte meg az "Év 10 legjobb videojátéka" kategóriában,[80] és elnyerte a "Legjobb történet" és a "Legjobb szerepjáték" díjat.[81] A játék a 2002-es Golden Joystick Awards díjátadón a PlayStation 2 Az év játéka díjra is jelölték, de a Grand Theft Auto III ellen veszített.[82] A Famitsu magazin olvasói 2006 elején minden idők legjobb játékának választották.[83] A Final Fantasy X 2007-ben az IGN „Minden idők 25 legjobb PS2-játéka” listáján az ötödik, „Minden idők legjobb 10 legjobb megjelenésű PS2-játéka” listáján a hatodik helyet érte el.[84][85] A GameSpy hasonló listáján a játék a 21. helyet szerezte meg.[86] Az 1UP.com a befejezés alatti kinyilatkoztatást a harmadik legnagyobb videojáték spoilerként sorolta fel, míg az IGN a befejezést az ötödik legjobb előre renderelt jelenetnek minősítette.[87][88] Az IGN által 2006-ban készített Reader's Choice szerint a 60. legjobb videojáték közé sorolták.[89] A Gamasutra be is nevezte a 20 nélkülözhetetlen japán szerepjáték közé.[90] A Game Informer ' Minden idők legjobb 200 játéka" listáján a 43. helyezést érte el. 2004-ben a Final Fantasy X a GameFAQs valaha készült egyik legjobb játékaként szerepelt,[91] míg 2005 novemberében a 12. "legjobb játéknak" választották.[92] A sorozat általános áttekintésében a GamesRadar és az IGN is a Final Fantasy X-et a negyedik legjobb játék közé sorolta.[93][94] A 2003-as 6. Interactive Achievement Awards díjátadón a „Kiemelkedő animációs teljesítmény” és az „Év konzolszerepjátéka” kategóriában jelölték.[95] A GameFaqs olvasói 2001-ben az év játékának is megszavazták.[96] 2008-ban a Dengeki magazin olvasói a valaha készült második legjobb játéknak választották.[97] Famitsu és Dengeki szavazásán minden idők legtöbb könnyeket kiváltó első helyre szavazták meg.[98][99] Tidus és Yuna egyaránt népszerű karakterek voltak a játékokban személyiségük és romantikus kapcsolatuk miatt.[100][101]

Örökség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Final Fantasy X sikere kultuszhoz vezetett, ahol sok ember játszotta a főszereplőket

A kereskedelmi és kritikai sikerének köszönhetően a Square Enix 2003-ban kiadta a Final Fantasy X közvetlen folytatását, Final Fantasy X-2 címmel. A folytatás két évvel a Final Fantasy X befejezése után játszódik, új konfliktusokat és dilemmákat vet fel, és megoldja az eredeti játék által hagyott laza pontokat. Bár a folytatás nem kelt el olyan jól, mint az eredeti, 5,4 millió darab a több mint 8 millió darabhoz képest, mégis kereskedelmi sikernek tekinthető. A cím népszerűsége miatt Yoshinori Kitase és Kazushige Nojima úgy döntöttek, hogy cselekményhez kapcsolódó kapcsolatot hoznak létre a Final Fantasy X és a Final Fantasy VII között, amely egy másik jól fogadott Final Fantasy játék.[102] 2013-ban, a HD Remaster megjelenése után Nojima azt mondta, hogy szívesen látna X második folytatását, és ha lenne rá kereslet, megtörténhet.[103] A blitzball minijáték más játékokba is bekerült, például a folytatásába, és lehetőségként említették a Final Fantasy XIV: A Realm Reborn számára.[104]

A Final Fantasy X-szel elért valósághű érzelmek megszólaltatása és részletgazdag arckifejezései révén elért előrelépések azóta a sorozat alapelemeivé váltak, az X-2-vel és más későbbi címekkel (például Dirge of Cerberus: Final Fantasy VII, Final Fantasy XII, XIII és folytatásai, valamint XV) szintén ezt a fejlesztést tartalmazza. A valós idejű 3D-s környezetek bejárása a túlvilágtérkép helyett szintén a sorozat szabványává vált. A Final Fantasy X úttörőnek tekinthető a 3D RPG-térképek terén.[105] Az FFX Sphere Grid rendszere hatással volt a Path of Exile (2013) akció-szerepjátékra, valamint a Final Fantasy VII Materia rendszere.[106]

A Square Enix producere, Shinji Hashimoto szerint a karakterek cosplayei népszerűek voltak.[107] Takeo Kujiraoka, a Dissidia Final Fantasy NT igazgatója a Final Fantasy X-et a kedvenc játékának tekintette a franchise-ból a játékosokra gyakorolt érzelmi hatása, valamint a többszörösen játszható tartalom miatt, amely meghaladja a 100 órát.[108] Kujiraoka megjegyezte, hogy a stáb több alkalommal is kérést kapott a rajongóktól, hogy Tidus és Yuna Will-ét alternatív dizájnként tegyék bele, de Nomura szerint ez nem lehetséges, mivel a cégnek először ki kell fejlesztenie a Final Fantasy X-3-at.[109]

Ezen kívül a játék történetének kabuki színpadi adaptációja, a Kinoshita Group bemutatja a Square Enix és a Tokyo Broadcasting System együttműködésében készült New Kabuki Final Fantasy X-et. A produkciót 2023. március 4. és április 12. között állították színpadra az IHI Stage Around Tokyo színházban, olyan szereplőkkel, mint Kikunosuke Onoe Tidusként és Yonekichi Nakamura Yuna szerepében.[110][111]

Hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Square. Final Fantasy X International. (Square EA). PlayStation 2. Beyond Final Fantasy: Producer pálya/terület. (December 20, 2001)
  2. ↑ "『FF10』が歌舞伎になって2023年春に上演決定。尾上菊之助、中村獅童、尾上松也、坂東彌十郎ら豪華歌舞伎俳優が集結！". Famitsu. 2022. július 19.
  3. ↑ "ff10-kabuki". 2022. november 18. 2022. november 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. december 20..
  4. 1 2 Bramwell, Tom (2002. június 16.). "Final Fantasy X Review". Eurogamer. 2008. december 7. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. november 23..
  5. ↑ Zdyrko, Dave (2001. november 26.). "Final Fantasy X Preview". IGN. News Corporation. 2008. május 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. december 14..
  6. 1 2 Padilla, Raymond (2001. december 15.). "Final Fantasy X Review". GameSpy. Hozzáférés: 2008. november 20..{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  7. ↑ Vestal, Andrew (2003. április 28.). "Final Fantasy X". GameSpot (amerikai angol nyelven). 2019. június 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. július 24..
  8. ↑ Tidwell, Mickel. "Final Fantasy X – Review". RPGamer. 2013. június 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. április 6..
  9. ↑ Clark, James Quentin (2008. október 6.). "Final Fantasy X International". RPGFan. 2008. december 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. november 23..
  10. ↑ Kasavin, Greg (2001. december 14.). "Final Fantasy X Review". GameSpot (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2017. július 25..
  11. ↑ "Interview: Final Fantasy X". Core Magazine. 2001. március 6. 2001. április 13. dátummal az eredeti címről archiválva.
  12. ↑ "Interview with Final Fantasy X Developers". The Madman's Cafe. 2001. január 19. 2013. szeptember 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. április 14..
  13. ↑ FINAL FANTASY ULTIMANIA ARCHIVE VOLUME III. Dark Horse Comics, 97. o. (2019. június 1.). ISBN 9781506708010
  14. ↑ "These 23 Final Fantasy X Concept Art Images Will Change the Way You Think About the Game". HeyPoorPlayer. 2021. február 8. Hozzáférés: 2021. február 9..{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  15. ↑ Bankhurst, Adam (2021. augusztus 2.). "Final Fantasy X's Tidus Started Out as a Plumber". IGN. Hozzáférés: 2021. augusztus 2..
  16. ↑ "Final Fantasy 10: Kitase reveals the secrets of its success". Gamestm. 2014. február 27. 2017. január 31. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. március 3..
  17. ↑ "Yoshinori Kitase Cried While Playing Final Fantasy X for the First Time". Siliconera. 2021. augusztus 2. Hozzáférés: 2021. október 12..
  18. ↑ "Behind The Scenes Of Final Fantasy X's Kiss Scene". Siliconera. 2015. március 16. 2016. augusztus 15. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 10..
  19. ↑ GameSpot Staff (2001. november 30.). "Final Fantasy X". GameSpot. CBS Interactive. 2009. február 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 23..
  20. ↑ Mackey, Bob (2016. augusztus 1.). "True Tales from Localization Hell". US Gamer. 2016. augusztus 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 1..
  21. ↑ Birlew, Dan. Final Fantasy X Official Strategy Guide. BradyGames, 268. o. (2001). ISBN 0-7440-0140-4
  22. ↑ Avistetto, Jimmy. "Final Fantasy X Not Online-Capable". RPGamer. 2009. február 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 23..
  23. ↑ Birlew, Dan. Final Fantasy X Official Strategy Guide. BradyGames, 266. o. (2001). ISBN 0-7440-0140-4
  24. 1 2 Smith, David (2001. december 18.). "Final Fantasy X Review". IGN. News Corporation. 2002. február 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 23..
  25. ↑ Huang, Michael. "Interview by RocketBaby.net". nobuouematsu.com. 2013. október 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 23..
  26. ↑ Yukiyoshi Ike Sato (2000. november 29.). "FFX Theme Song Complete". GameSpot. CBS Interactive. 2012. november 7. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2010. július 1..
  27. ↑ Gaan, Patrick. "Final Fantasy X OST". RPGFan. 2008. április 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. március 4..
  28. ↑ Rzeminski, Lucy. "Final Fantasy X Official Soundtrack". RPGFan. 2008. április 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. március 4..
  29. ↑ "feel/Go dream ~ Yuna & Tidus". RPGFan. 2008. április 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. március 4..
  30. ↑ Maas, Liz. "Bộ sưu tập". RPGFan. 2008. április 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. március 4..
  31. ↑ Rzeminski, Lucy. "Final Fantasy X Vocal Collection". RPGFan. 2008. április 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. március 4..
  32. ↑ Schnieder, Peer (2005. május 11.). "Dear Friends: Music from Final Fantasy". IGN. 2007. március 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. március 1..
  33. ↑ "20020220 – Music from FINAL FANTASY". RPGFan. 2013. január 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2007. április 1..
  34. ↑ "Distant Worlds – Music from Final Fantasy – Album Information". Square Enix Music Online. 2012. április 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. február 22..
  35. ↑ "Album Information – Tour de Japon: Music from Final Fantasy DVD". Square Enix Music Online. 2013. január 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. február 22..
  36. ↑ Rzeminski, Lucy (2002. július 2.). "Project Majestic Mix: A Tribute to Nobuo Uematsu – Gold Edition". RPGFan. 2012. június 19. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. augusztus 13..
  37. ↑ "Game: Final Fantasy X (PlayStation 2)". OverClocked ReMix. 2008. március 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. március 4..
  38. ↑ Chronologist (2001. július 19.). "Final Fantasy X Ships, Includes FFXI Trailer". RPGFan. 2009. február 6. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. november 23..
  39. ↑ "Square Enix U.S.A. Announces details for FINAL FANTASY X-2 and greatest hits version of FINAL FANTASY X | SQUARE ENIX".
  40. ↑ Dunham, Jeremy (2003. november 24.). "Final Fantasy X-2 Developer Interview". IGN. News Corporation. 2012. augusztus 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 24..
  41. ↑ Calvert, Justin (2003. szeptember 10.). "Final Fantasy X-2: Prologue for US and Europe". GameSpot. CBS Interactive. 2009. február 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. november 26..
  42. ↑ Witham, Joseph. "Final Fantasy X International Europe Bound". RPGamer. 2009. január 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 23..
  43. ↑ Gantayat, Anoop (2005. július 1.). "Công bố bộ sưu tập". IGN. News Corporation. 2009. január 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. november 23..
  44. ↑ "Final Fantasy X". Square Enix. 2008. augusztus 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 27..
  45. ↑ IGN Staff (2001. augusztus 20.). "Final Fantasy X Ultimania Guide". IGN. 2011. június 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 26..
  46. ↑ Gantayat, Anoop (2012. augusztus 31.). "Full Final Fantasy 25th Anniversary Ultimate Box Game List". Andriasang. 2012. október 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. szeptember 2..
  47. ↑ "Final Fantasy X HD Remake Coming to Vita and PS3". IGN. News Corporation. 2011. szeptember 13. 2011. szeptember 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 13..
  48. ↑ Yip, Spencer (2012. január 2.). "Report: Final Fantasy X HD In "Early Development"". Siliconera. 2012. január 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2012. január 3..
  49. ↑ "Check Out Final Fantasy X: HD Version for the PS Vita". Kotaku.com. 2013. február 18. 2013. július 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. július 16..
  50. ↑ "Final Fantasy X/X-2 HD Remaster". 2013. március 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. március 23..
  51. ↑ Ishaan (2013. március 20.). "Yes, Final Fantasy X-2 Is Getting An HD Remaster, Too". Siliconera.com. 2013. március 22. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. március 21..
  52. ↑ "Final Fantasy X | X-2 HD Remaster". Finalfantasyxhd.com. 2013. július 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. július 16..
  53. ↑ Kubba, Sinan (2013. november 18.). "Final Fantasy X/X-2 HD Remaster pushed back to March 2014". Joystiq. 2013. november 19. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. november 18..
  54. ↑ Ishaan (2014. december 11.). "Final Fantasy X/X-2 HD Remaster Announced For PlayStation 4". Siliconera. 2016. június 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. június 8..
  55. ↑ Scammell, David (2015. március 3.). "Final Fantasy X/X-2 HD Remaster comes to PS4 in May". Video Gamer.com. 2016. augusztus 3. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. június 8..
  56. ↑ Schreier, Jason (2016. május 10.). "Final Fantasy X Pops Up On Steam". Kotaku (amerikai angol nyelven). 2016. május 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. május 10..
  57. 1 2 "Final Fantasy X (ps2: 2001): Reviews". Metacritic. CBS Interactive. 2008. szeptember 17. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. november 23..
  58. ↑ プレイステーション2 – ファイナルファンタジーX. Weekly Famitsu. No.915 Pt.2. Pg.63. June 30, 2006.
  59. ↑ "Final Fantasy – famitsu Scores Archive". Famitsu Scores Archive. 2008. július 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 16..
  60. 1 2 Liu, Johnny (2001. december 1.). "GameRevolution: Final Fantasy X". Game Revolution. Atomic Online. 2009. november 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. július 13..
  61. 1 2 Kasavin, Greg (2001. december 14.). "Final Fantasy X Review". GameSpot. CBS Interactive. 2009. február 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 23..
  62. 1 2 "最優秀賞は「FF10」!!「第6回 CESA GAME AWARDS」授賞式". GPARA.COM. 2011. augusztus 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. május 28..
  63. ↑ IGN Staff (2001. július 13.). "Final Fantasy X Gets Rated in Japan". IGN. News Corporation. 2008. szeptember 17. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. november 24..
  64. ↑ "Đánh giá". Game Rankings. CBS Interactive. 2009. január 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. november 24..
  65. ↑ "Lịch sử". GameSpot. 2004. június 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. június 11..
  66. ↑ IGN Staff (2001. július 19.). "Final Fantasy X Sells Like Crazy; World Not Shocked". IGN. News Corporation. 2011. június 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 24..
  67. ↑ IGN Staff (2001. július 24.). "Final Fantasy X Approaches 2 Million Copies Sold". IGN. News Corporation. 2008. december 8. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. november 24..
  68. ↑ IGN Staff (2001. január 7.). "FFX Tops Sales Charts". IGN. 2009. február 6. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. november 24..
  69. ↑ Varanini, Giancarlo (2002. január 30.). "Final Fantasy X sales meet expectations". GameSpot. News Corporation. 2009. február 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. november 24..
  70. ↑ Androvich, Mark (2007. október 26.). "PS2 celebrates 7th anniversary". Gamesindustry.biz. 2009. február 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 24..
  71. ↑ "2001 Top 100 Japanese Console Game Chart". The Magic Box. Hozzáférés: 2021. október 26..
  72. ↑ "PlayStation 2". The Magic Box. 2002. június 4. 2002. június 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. november 5..
  73. ↑ "Titles of game software with worldwide shipments exceeding 1 million copies" (PDF). Square Enix. 2004. február 9. 2013. november 9. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2008. március 1..
  74. ↑ Calvert, Justin (2004. január 20.). "Final Fantasy X-2 sells a million". GameSpot. CBS Interactive. 2008. december 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 24..
  75. ↑ Campbell, Colin (2006. július 29.). "The Top 100 Games of the 21st Century". Next Generation. 2007. október 28. dátummal az eredeti címről archiválva.
  76. ↑ "Final Fantasy X and Final Fantasy X-2 Remastered on Playstation 3 and PlayStation Vita Release Chinese & English version in 2013 globally!". PlayStation.com (Asia) - Hong Kong. 2018. december 18. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. november 30..
  77. ↑ Posted 2017年9月26日19:07, クラベ・エスラ (2017. szeptember 26.). "FF、DQの躍進からニーアの思わぬヒットーーRPG老舗としての存在感を取り戻しつつあるスクウェア・エニックス". IGN Japan (japán nyelven). Hozzáférés: 2018. december 20..{{cite web}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link)
  78. ↑ 2006年ゲームソフト年間売上TOP500, Famitsū Gēmu Hakusho 2007 [archivált változat] (japán nyelven). Tokyo: Enterbrain, 387. o. (2007). ISBN 978-4-7577-3577-4 [archiválás ideje: 2015. június 26.]
  79. ↑ "「FINAL FANTASY X/X-2 HD Remaster」発売日・価格決定のお知らせ ｜ SQUARE ENIX". web.archive.org. 2016. február 17. 2016. február 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. december 15..
  80. ↑ "The Best and Worst of 2001". GameSpot. CBS Interactive. 2002. február 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. július 6..
  81. ↑ GameSpot VG Staff (2002. február 23.). "GameSpot's Best and Worst Video Games of 2001". GameSpot. 2002. augusztus 3. dátummal az eredeti címről archiválva.
  82. ↑ Thomas (2002. szeptember 17.). "Golden Joystick Awards Is Announced". Worthplaying. Hozzáférés: 2002. szeptember 17..
  83. ↑ Edge Staff (2006. március 3.). "Japan Votes on All Time Top 100". Edge. 2011. augusztus 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 24..
  84. ↑ IGN PlayStation Team (2007. március 16.). "The Top 25 PS2 Games of All Time". IGN. News Corporation. 2009. február 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 24..
  85. ↑ "The Top 10 Best Looking PS2 Games of All Time". IGN. 2010. május 7. 2010. június 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2010. június 29..
  86. ↑ "Top 25 PS2 Games". GameSpy. 2007. március 16. 2010. július 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2010. július 5..
  87. ↑ Sharkey, Scott. "Top 5 Videogame Spoilers". 1UP.com. Hozzáférés: 2010. június 2..{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  88. ↑ "The Top 10 Tuesday: Best Pre-Rendered Cutscenes". IGN. News Corporation. 2006. június 20. 2011. június 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2010. június 29..
  89. ↑ "Readers' Picks Top 100 Games". IGN. News Corporation. 2006. június 20. 2010. augusztus 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 29..
  90. ↑ Kalata, Kurt (2008. március 19.). "A Japanese RPG Primer – Final Fantasy X". Gamasutra. 2016. március 3. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2009. november 25..
  91. ↑ "Spring 2004: Best. Game. Ever". GameFAQs. 2009. február 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 16..
  92. ↑ "Fall 2005: 10-Year Anniversary Contest—The 10 Best Games Ever". GameFAQs. 2015. július 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 16..
  93. ↑ "The Top 7... Best Final Fantasy games". GamesRadar. 2008. március 19. 2011. június 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. július 5..
  94. ↑ "Ranking the Final Fantasy Series". IGN. News Corporation. 2009. december 9. 2010. június 15. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2010. július 5..
  95. ↑ "AIAS ANNUAL AWARDS > 6TH ANNUAL AWARDS". Academy of Interactive Arts & Sciences. 2010. október 23. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. november 19..
  96. ↑ "BEST OF 2001: Overall Game of the Year". GameFaqs. 2011. december 19. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2012. január 6..
  97. ↑ Ashcraft, Brian (2008. március 6.). "Dengeki Readers Say Fav 2007 Game, Fav of All Time". Kotaku. 2009. augusztus 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. március 29..
  98. ↑ Romano, Sal (2011. december 29.). "Famitsu's top 20 list of tear-inducing games". Gematsu. 2012. március 6. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2012. február 24..
  99. ↑ "【アンケート結果発表】感動して泣いてしまったゲームはありますか?" (japán nyelven). ASCII Media Works. 2008. október 15. 2012. április 19. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2012. május 7..
  100. ↑ Hooker, Heath. "Top 10 Final Fantasy Characters". GameZone. 2012. május 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. június 14..
  101. ↑ "The 14 Best Videogame Couples". GamesRadar. 2006. február 14. 2011. június 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. február 14..
  102. ↑ szerk.: Studio BentStuff: Final Fantasy X Ultimania Ω (japán nyelven). DigiCube, 191. o. (2001). ISBN 4-88787-021-3
  103. ↑ Sato (2013. december 26.). "Final Fantasy X Scenario Writer On The Possibility Of Final Fantasy X-3". Siliconera. 2013. december 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. december 26..
  104. ↑ Schreier, Jason. "The Makers Of Final Fantasy XIV Are Still Deciding How To Add Blitzball". Kotaku (amerikai angol nyelven). 2017. július 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. július 22..
  105. ↑ "Hồi tưởng về Final Fantasy VII". GameTrailers. 2007. augusztus 28. 2009. május 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. április 6..
  106. ↑ Beck, Adam (2013. április 2.). "Grinding Gears About Path of Exile with Chris Wilson". Hardcore Gamer. Hozzáférés: 2021. november 5..
  107. ↑ "Final Fantasy Brand Manager Talks Possibilities For Final Fantasy XVI And X-3". Siliconera. 2016. november 9. 2016. november 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. november 9..
  108. ↑ "Dissidia Final Fantasy NT Out Today". Blog PlayStation. 2018. január 30. 2018. augusztus 10. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 28..
  109. ↑ "Square Enix's Yoshinori Kitase comments on a possible Final Fantasy X-3". Nintendo Everything. 2018. december 13. 2018. december 15. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. december 13..
  110. ↑ "木下グループ presents『新作歌舞伎 ファイナルファンタジーX』" (japán nyelven). 2022. november 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. február 23..
  111. ↑ Komatsu, Mikikazu (2022. szeptember 13.). "Final Fantasy X Kabuki Adaptation Gets New CM Narrated by Tidus VA Masakazu Morita". Crunchyroll (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. február 23..

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Final Fantasy X című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Final_Fantasy_X&oldid=28273748”