Ugrás a tartalomhoz

Feltétel nélküli alapjövedelem

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A feltétel nélküli alapjövedelem (basic income guarantee, citizen’s income vagy unconditional basic income) egy gazdaságpolitikai eszköz, a társadalombiztosítás olyan javasolt rendszere,[1] melyben a politikai közösség összes tagja (minden állampolgár) egyéni alapon és feltétel nélkül rendszeresen fizetett jövedelemre jogosult.

Az állampolgárság követelményén túl az alapjövedelem nincs feltételekhez kötve. Így nincs rászorultsági vizsgálat sem; a leggazdagabb és a legszegényebb polgárok egyaránt megkapnák. Az amerikai Basic Income Network[2] precíz definíciójában ki is emeli a helyszíni környezettanulmány teljes hiányát: „A feltétel nélküli alapjövedelem annak a feltételhez nem kötött, a kormányzat által biztosított garanciája, hogy valamennyi polgár rendelkezik elegendő jövedelemmel alapvető szükségleteik kielégítése érdekében.”[3]

A feltétel nélküli alapjövedelem nem tévesztendő össze az államilag garantált minimális jövedelemmel (guaranteed minimum income), ami koncepcionálisan hasonló, ám igénybe vételéhez az állam további feltételeket szabhat, ami például a kormányzat által szervezett közmunkában való részvétel vagy rászorultság lehet. A feltétel nélküli alapjövedelemnél az egyetlen követelmény a jogosultsághoz, hogy az egyén az ország állampolgára legyen.

A mindennapi használatban az alapjövedelmet gyakran pontatlanul egy kalap alá veszik a rászorultsági alapú garantált minimális jövedelem más alternatíváival, például a negatív jövedelemadóval. A létminimumot nem biztosító alapjövedelmet részleges alapjövedelemnek nevezik.

A „nagykorúság elérésével nyújtott tőkejuttatás”[4] eszméje már Thomas Paine 1795-ös Agrarian Justice című fontos röpiratában megjelent, ott az eszközalapú egalitarizmussal (asset-based egalitarianism) párosítva.

A feltétel nélküli alapjövedelem öt fontos jellemzője:[5]

  1. Az alapjövedelmet pénzben és nem természeti javakban vagy élelmiszerekben kapják;
  2. Mindenki egyénileg jogosult rá, tehát nem családok vagy háztartások részesülnek benne;
  3. A közösség tagjai rendszeresen (pl. havonta) kapják, tehát nem pl. felnőtté válásukkor egy összegben;
  4. Az alapjövedelem összege az alapvető szükségletek: az étkezés és a lakhatás költségeire elegendő
  5. A politikai közösség minden tagja feltétel nélkül jogosult rá, tehát pl. rászorultságtól vagy munkavállalási hajlandóságtól függetlenül. Ez megkülönbözteti pl. a munkanélküli segélytől vagy a családi pótléktól.

Magyarországi története

[szerkesztés]

A feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését Magyarországon az FNA csoport támogatja, melynek első aktív összejövetelét 2011. május 31-én, Budaörsön tartották.[6]

Szili Katalin független parlamenti képviselő 2013. szeptember 3-án határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek A feltétel nélküli alapjövedelem magyarországi bevezetési lehetőségének vizsgálatáról címmel. Erről a Parlament Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága szeptember 23-án tárgyalt, a javaslatot végül nem vették tárgysorozatba.[7]

2014. január 11-én, a Kossuth Klubban rendkívül nagy érdeklődés közepette mutatták be a LÉT munkacsoport 98 oldalas tanulmányát, amely a feltétel nélküli alapjövedelem aktuális, magyar viszonyokhoz szabott, rövid időn belül bevezethető és realista programja. Szándéka szerint, ez a történelemben először számolná fel Magyarországon a nincstelenséget és a mélyszegénységet. A tanulmányt neves közgazdászok és szociológusok készítették, a szakmai konferencián kiállt mellette Ferge Zsuzsa és Surányi György (exjegybankelnök is). A tanulmány az alapjövedelem kérdését fontos média-témává tette.[8]

A Párbeszéd programjában

[szerkesztés]

2015-ben a magyarországi pártok közül elsőként a Párbeszéd Magyarországért taggyűlésén elfogadta és programjába illesztette az alapjövedelem-koncepcióját. A Párbeszéd elképzelése szerint a gyermekek havi 25 ezer forintot, a felnőttek havi 50 ezer forintot, a kismamák havi 75 ezer forintot kaphatnának. A párt az alapjövedelem-programját egy önálló honlapon is bemutatta.[9]

2015. március 27-én a Párbeszéd konferenciát rendezett a Kispesti Munkásotthonban, ahol bemutatta javaslatát. A konferencián felszólalt Scheiring Gábor, a párt alapítványának (MMA) elnöke, Surányi György volt jegybankelnök, Babarczy Eszter, Tamás Gáspár Miklós, Ferge Zsuzsa, Misetics Bálint, Pogátsa Zoltán, a koncepciót Tordai Bence mutatta be.[10][11]

2016. május 21-én a Párbeszéd alapítványa, a Megújuló Magyarországért Alapítvány a Friedrich Ebert Alapítvány és a Progresszív Gazdaságpolitika Alapítvány segítségével nemzetközi konferenciát szervezett az alapjövedelmről, ezen felszólalt Szelényi Iván, Karácsony Gergely, Guy Standing(en), Szabó Tímea, Lakner Zoltán, Papp Réka Kinga, Jávor Benedek és Tollner József.[12]

2018. november 23-án a Megújuló Magyarországért Alapítvány újabb konferenciát szervezett az alapjövedelmről "Alapjövedelem: Az európai áttörés" címmel. A konferencián nyitóelőadást tartott Karácsony Gergely és panelvitákon, workshopok keretében számos külföldi és magyarországi politikus, aktivista vett részt rajta. [13]

Alapjövedelem külföldön

[szerkesztés]

Számos országban kampányolnak politikusok, tudósok, filozófusok a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséért. Közülük számosan valójában negatív jövedelemadóra gondolnak, ami az alapjövedelemtől eltérően rászorultságfüggő. Bár a két koncepció ügyintézésében és hatásában is markánsan különbözik, mégis sokan összekeverik ezeket.

Kanada

[szerkesztés]

A Manitoba tartománybeli Dauphin városában Kanada kísérleti alapjövedelmi programot vezetett be („Mincome”) 1974 és 1979 között.[14]

Ontario tartományban 2016-ban indították pilot jelleggel a feltétel nélküli alapjövedelmet, Hamilton, Brantford, Brant County és Thunder Bay területén, amelyet a lakosság egy véletlenszerűen kiválasztott része kapna, párhuzamosan egy kontroll csoporttal.[15][16]

Németország

[szerkesztés]
Berlini tüntetés a feltétel nélküli alapjövedelem mellett (2010)

A feltétel nélküli alapjövedelem egyik legismertebb németországi élharcosa Götz Werner, a DM Drogeriemarkt áruházlánc elnök-vezérigazgatója, Németország egyik leggazdagabb embere. Werner Karlsruhe híres műszaki egyetemén közgazdaságtant is oktat.

A Hartz-reformok néven ismert, munkaerő-politikai koncepció szélesítette a feltétel nélküli alapjövedelem támogatói bázisát Németországban.[17]

2008-ban Susanne Wiest(wd) petícióját 50 000-nél többen írták alá, így a fiatal német aktivista nyilvános meghallgatáson vehetett részt a Bundestagban,[18] ami segített a közvélemény tematizálásában a koncepció kapcsán.

A Német Kalózpárt hivatalosan az alapjövedelem mögött áll[19] már 2011 óta. A CDU-n belül Dieter Althaus a feltétel nélküli alapjövedelem egy modelljére tett javaslatot.[20] A Die Linke baloldali párton belül a Katja Kipping vezette csoportosulás támogatja a feltétel nélküli alapjövedelem ügyét.[21] A német szociáldemokrata párton belül a Rhein-Erft-csoport 2010 óta támogatja az alapjövedelem gondolatát.[22] A zöldeken belül is számos követője van az eszmének.

Finnország

[szerkesztés]

A finn kormány 2017 januárjától kísérletképpen egy reprezentatív statisztikai szelekció során kiválasztott csoportnak bevezette a feltétel nélküli alapjövedelem intézményét.[23] Ennek keretében havi 560 eurót, azaz mintegy 170 ezer forintot juttatnak a kiválasztott személyeknek. A koncepció nagy előnyének tartják, hogy ezzel kiváltható a különféle segélyek, támogatások bürokratikus rendszere, a jogosultság vizsgálata. Az alapjövedelmet az érintettek akkor is megkapják, ha munkához jutnak, ezt nagy ösztönzőnek tartják az álláskeresésre.

2018 végén a finn kormány úgy döntött, hogy nem folytatja tovább a kísérletet. [24]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. History of Basic Income Archiválva 2008. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, Basic Income Earth Network (BIEN), Hozzáférés ideje: 18 June 2009
  2. U.S. Basic Income Guarantee Network
  3. "The Basic Income Guarantee is an unconditional, government-insured guarantee that all citizens will have enough income to meet their basic needs."
  4. "capital grants provided at the age of majority"
  5. Magyar Narancs: Gébert Judit – Tőzsér János: Ami jár, az jár (Érvek a feltétel nélküli alapjövedelem mellett)
  6. FNA-Hungary
  7. H/12050 A feltétel nélküli alapjövedelem magyarországi bevezetési lehetőségének vizsgálatáról, parlament.hu. Hozzáférés: 2013. november 21.
  8. http://255075.hu/#ajanlat-a-magyar-tarsadalomnak
  9. http://alapjovedelmet.hu/ A Párbeszéd alapjövedelm-programja
  10. http://hvg.hu/itthon/20150328_alapjovedelem_Suranyi_PM_konferencia Surányi: történelmi lehet az alapjövedelem hatása
  11. http://kettosmerce.blog.hu/2015/03/27/kell-e_az_alapjovedelem Kell-e az alapjövedelem?
  12. http://mmaa.hu/2016/05/23/telthazas-volt-nemzetkozi-konferencia-fesztivalunk/ Telt házas volt nemzetközi-konferencia fesztiválunk!
  13. Alapjövedelem: Az európai áttörés. (Hozzáférés: 2018. december 24.)
  14. 1970s' Manitoba poverty experiment called a success”, CBC News, 2010. március 25. 
  15. Ingyenpénz mindenkinek: még egy helyen kipróbálják. origo.hu. (Hozzáférés: 2016. március 20.)
  16. https://www.ontario.ca/page/ontario-basic-income-pilot Ontario Basic Income Pilot
  17. 'Hartz reforms': how a benefits shakeup changed Germany, The Guardian
  18. https://vimeo.com/16667888
  19. Archivált másolat. [2014. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 24.)
  20. Main German Government Party considers Basic Income as alternative to social welfare. [2013. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 24.)
  21. http://www.zcommunications.org/a-basic-income-as-an-allowance-for-democracy-by-katja-kipping
  22. Archivált másolat. [2013. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 11.)
  23. https://index.hu/gazdasag/2016/08/25/finnorszag_mar_2017-tol_bevezetheti_az_alapjovedelmet/
  24. Facsinay Kinga: Korai még temetni a finn alapjövedelem-kísérletet. magyarhang.org. (Hozzáférés: 2018. december 24.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]