Nemes szilva

Legnagyobb szilvatermelők
2021
(Számok százezer tonnában)
1. Kína	6626
2. Peru	2126
3. Jordánia	807
4. Románia	807
5. Chile	426
6. Szerbia	412
7. Irán	388
8. Törökország	332
9. USA	277
10. Oroszország	197
	–
33. Magyarország	0,33
	..
Föld összesen	14947
	Forrás: FAO

Nemes szilva
	Prunus domestica subsp. domestica
	Természetvédelmi státusz
	Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales);
Család:	Rózsafélék (Rosaceae);
Alcsalád:	Szilvafélék (Prunoideae);
Nemzetség:	Prunus;
Alnemzetség:	Szilva (Prunus subg. Prunus);
Faj:	P. domestica;
Tudományos név
	Prunus domestica; L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nemes szilva témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nemes szilva témájú médiaállományokat és Nemes szilva témájú kategóriát.

Ez a szócikk az európai szilvafáról szól. Hasonló címmel lásd még: szilva (egyértelműsítő lap).

A nemes szilva vagy európai szilva a rózsafélék családján belül a Prunus nemzetségbe tartozó fa. Csonthéjas termése fontos gyümölcs, termesztése jelentős. Világszerte más-más fajokat termesztenek, vannak amerikai (P. nigra, P. americana), és kínai (P. simonii), japán (P. salicina) fajok. A P. domestica hazája Közép-Ázsiától a Fekete-tengerig, Közép-Európáig tehető. A ringló az egyik alfajának az egyik változata (P. domestica subsp. italica var. claudiana).

Leírása[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Alfajok[szerkesztés]

A P. domesticának Linné 1753-ban 7 alfaját különböztette meg:^[1]

Prunus domestica subsp. domestica,
Prunus domestica subsp. insititia (syn. P. insititia) – kökényszilva^[2],
Prunus domestica subsp. intermedia,
Prunus domestica subsp. italica,
Prunus domestica subsp. pomariorum,
Prunus domestica subsp. prisca,
Prunus domestica subsp. syriaca.

Felhasználása[szerkesztés]

Sokféleképpen használják fel. Lekvárt készítenek belőle, de befőzésre is alkalmas. A hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító szilvapálinkát, és a szilva adja a legjobb aszalványt.

Fogyasztható nyersen gyümölcsként, gyümölcssalátákban, főzve, gyümölcslevesekben is. Az aszalt szilva lehet rágcsálnivaló, de jól illik egyes húsételekhez, különösen a vadakhoz.

Főzött gombóc töltelékének is használatos, ennek közkedvelt módja, hogy fahéjas cukorral ízesítve hajtogatják a krumplis-vajas gyúrt tésztát. A gombócokat gyakran pirított zsemlemorzsába hengergetik.

Termesztése[szerkesztés]

A szilva egy gyümölcsfajta, amely számos országban termesztik világszerte. 2021-ben a szilvát több mint 80 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 14 millió tonnát.

A világ legnagyobb szilva termelői közé tartozik Kína, Peru, Jordánia, Románia és Chile. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína és Peru az éves termés több mint felét (58%) adták a világ szilva termelésének.

Államilag elismert szilvafajták[szerkesztés]

Ageni
Althann ringló
Althann ringló Bb.94
Besztercei Bb 398
Besztercei Bt. 2
Besztercei Nm. 150
Besztercei Nm.122
Bluefre
Cacanska rana
Cacanska lepotica
Cacanska rodna
Debreceni muskotály
Korai besztercei
Montfort
President
Ruth Gerstetter
Sermina
Silvia
Stanley
Tuleu gras
Utility
Valjevka
Zöld ringló

A szilva kártevői és kórokozói[szerkesztés]

Gyökérzet:

Cserebogár

Törzs, ág, vessző:

baktériumos rákosodás és elhalás (Pseudomonas syringae)
szilvakéreg-gubacsatka (Aceria phloeocoptes)
pajzstetvek (Coccoidea):
- akácpajzstetű (Parthenolecanium corni),
- szilvapajzstetű (Eulecanium prunastri),
- kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus).

Rügy, hajtás:

baktériumos rákosodás és elhalás
sodrómolyok
pókhálós szilvamoly (Hyponomeuta padellus)
amerikai fehér szövőlepke, amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea)
sárga szilva-levéltetű (Brachycaudus helichrysi)
fekete szilva-levéltetű (Brachycaudus schwartzi)
hamvas szilva-levéltetű (Hyalopterus pruni)

Levél:

a) betegségek:

baktériumos rákosodás és elhalás (Pseudomonas syringae)
szilvahimlő (Plum pox vírus)
monilínia (Monilinia laxa)
szilvarozsda (Tranzschelia pruni-spinosae, Tranzschelia discolor)
tafrina (Taphrina pruni)
klaszterospóriumos levéllyukacsosodás
szilva polisztigmás levélfoltossága (Polystigma rubrum)
sztigmina (Stigmina carpophila)

b) kártevők:

hamvas szilvalevéltetű (Hyalopterus pruni)
sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helichrysi)
levélbarkók (Phyllobius spp.)
cserebogarak ((Melolonthidae))
téli araszolók (Geometridae)
sodrómolyfélék (Tortricidae):
- szilvamoly (Coccyx funebrana),
- keleti gyümölcsmoly (Coccyx molesta),
pókhálós molyfélék (Yponomeutidae):
- pókhálós szilvamoly (Hyponomeuta padellus);
szilvalevél-gubacsszúnyog (Putoniella marsupialis);
csonthéjasok szövődarazsa (Neurotoma nemoralis);
fekete szilvadarázs (Hoplocampa minuta),
sárga szilvadarázs (Hoplocampa flava);
atkák (Acari):
csonthéjasok levélatkája (Phyllocoptes fockeui),
szilvalevél-gubacsatka (Eriophyes padi),
szilvatakácsatka (Schizotetranychus pruni),
piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi).

Bimbó, virág:

baktériumos rákosodás és elhalás (Pseudomonas syringae)

Termés:

Fontosabb gyomnövényei:

betyárkóró (Erigeron canadensis)
disznóparéj (Amaranthus retroflexus)
libatop (Chenopodium album)
csillagpázsit (Cynodon dactylon)
útszéli zsázsa (Lepidium draba)
muhar (Setaria spp.)
apró szulák (Convolvulus arvensis)
szeder (Rubus caesius)
tarackbúza (Agropyron repens)
fenyércirok (Sorgum halepense)
selyemkóró (Asclepias syriaca)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Hildemar Scholz, Ilse Scholz: Prunus. In: Hans. J. Conert u. a. (Hrsg.): Gustav Hegi. Illustrierte Flora von Mitteleuropa. Band 4, Teil 2 B: Spermatophyta: Angiospermae: Dicotyledones 2 (3). Rosaceae 2. Blackwell 1995, ISBN 3-8263-2533-8.
↑ Johnson
↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pflaume című német Wikipédia-szócikk Systematik című fejezete ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. – az Alfajok c. szakasz.

Források[szerkesztés]

Soltész Miklós tankönyve: Csonthéjasok Archiválva 2008. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kempelen Farkas digitális tankönyvtár: Szilva
↑ Johnson: Owen Johnson: Európa fái. Ill. David More, ford. Illés Beatrix. [Budapest]: Kossuth. 2011. 340. o. ISBN 978-963-09-6602-3

További információk[szerkesztés]

A szilva termesztése és felhasználása Archiválva 2014. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Szilvadarázs tizedeli a szilvát? Archiválva 2014. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Szilva.lap.hu - linkgyűjtemény
Szilvalekvár recept
Aszalt szilvás almatorta recept
A szilvás gombóc, lekvár és aszalt szilva népi titka Archiválva 2014. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Hegi-1] Hildemar Scholz, Ilse Scholz: Prunus. In: Hans. J. Conert u. a. (Hrsg.): Gustav Hegi. Illustrierte Flora von Mitteleuropa. Band 4, Teil 2 B: Spermatophyta: Angiospermae: Dicotyledones 2 (3). Rosaceae 2. Blackwell 1995, ISBN 3-8263-2533-8.

[Johnson_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Johnson

[3] ttp://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)

[1]

[2]

[3]