Entelodontidae

Entelodontidae
	Evolúciós időszak: Késő eocén - középső miocén, 37,2–15,97 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	Rajz két Entelodonról
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Artiofabula;
Csoport:	Cetruminantia;
Csoport:	Cetancodontamorpha;
Család:	Entelodontidae; Lydekker, 1883
Szinonimák
	Elotheridae;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Entelodontidae témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Entelodontidae témájú kategóriát.

Az Entelodontidae az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó fosszilis család.

Megjelenésük

Eme család tagjai, óriási, disznószerű ragadozó életmódot folytató, illetve dögevő állatok voltak. Egyes fajok marmagassága több mint 2 méter volt, és tömegük elérhette a 350 kilogrammot, de agyuk, csak narancs méretű volt. A legnagyobb képviselők az észak-amerikai Daeodon shoshonensis és az eurázsiai Paraentelodon intermedium voltak, mindkettőnek a marmagassága 210 centiméter volt.^[1] A család tagjai, óriási koponyáik és állkapcsaik segítségével csontokat tudtak szétzúzni, de biztos, hogy ettek növényi eredetű táplálékot is. A maradványok azt mutatják, hogy agresszív állatok voltak, egymással szemben is, mert csontjaikon fajtársaik fogazatának a nyoma látható. Pofájukon elcsontosodott dudorok voltak, melyek védték a könnyen sebezhető helyeket, mint a szemet és az orrt, de az is lehet, hogy ezekre erős állkapocsizmok kapcsolódtak^[2]^[3] vagy csak egyszerűen a párkeresésben játszottak szerepet, mivel a hímeké nagyobb volt, mint a nőstényeké.^[4] Hatalmas, tömzsi testükhöz képest, lábaik rövidek, de karcsúak voltak. Mint minden párosujjú patásnak, ezeknek az állatoknak is csak a két középső ujja érte a földet, a két szélső elcsökevényesedett.^[2] M. Mendoza, C. M. Janis, és P. Palmqvist őslénykutatók csak egy példánynak próbálták megállapítani a testsúlyát; a következő adatot kapták: 420,7 kilogramm.^[5] Az állatok fogazata hatalmas szemfogakból, nehéz metszőfogakból, és egyszerű, de erős őrlőfogakból tevődött össze.

Életmódjuk

A családba tartozó állatok egyaránt kedvelték az erdőket és a füves pusztákat. Az oligocén kortól a korai miocénig, ők voltak az északi félteke csúcsragadozói. Az Entelodontidaek nagy testű állatokra vadásztak, mint amilyenek az Eporeodon major és Poebrotherium wilsoni voltak, ezeket hatalmas állkapcsaikkal ölték meg. A zsákmányolt állatok mellett dögöket, növényeket és gyökereket is ettek. Néhány, velük kortárs, más állat faj csontján megtalálhatók az Entelodontidae fognyomok. Mint a mai disznófélék (Suidae), amelyekkel távolabbi rokonságban állnak, mindenevők voltak, de a rokonoktól eltérően az Entelodontidae-fajok inkább a húsevést kedvelték. Testfelépítésük megengedte, hogy könnyen vadászhassanak, a dögevésre és a növényi táplálékra csak a szárazság idején került sor. Egyes faj rejtekhelyet készített magának, ilyen volt az Archaeotherium is, amelynek rejtekhelyén néhány korai teveféle maradványt találtak.

Lelőhelyek

Entelodontidae családhoz tartozó maradványokat találtak Ázsia, Európa és Észak-Amerika területein. Az Entelodontiae család körülbelül 37,2-15,97 millió évvel ezelőtt élt, az eocén vége felétől egészen a miocén közepéig.

Rendszertani besorolásuk

Az Entelodontidae nevet Richard Lydekker alkotta meg; 1910-ben Gregory^[6] Nonruminantia alrendbe helyezte a családot. 1998-ban Lucas^[7] a párosujjú patások közé, míg 2005-ben Boisserie az Entelodontoidea öregcsaládba sorolta az Entelodontidae családot. Mára ez az öregcsalád fel lett számolva, helyette ezt a családot a Cetancodontamorpha nevű csoportba sorolták be; a legközelebbi rokonuknak, nem a mai disznóféléket tartják, hanem az egykoron más emlősrendbe besorolt Andrewsarchus mongoliensis-t tekintik.^[8]^[9]^[10]^[11]

Rendszerezés

A családba az alábbi 8 nem tartozik:

Archaeotherium Leidy, 1850 - késő eocén-késő oligocén; Észak-Amerika, Eurázsia
Brachyhyops Colbert, 1937 - késő eocén; Észak-Amerika, Ázsia^[12]^[13]^[14]^[15]
Cypretherium Foss, 2007 - késő eocén; Kanada
Daeodon Cope, 1878 - középső oligocén-kora miocén; Észak-Amerika
Entelodon Aymard, 1846 - típusnem; késő eocén-kora oligocén; Eurázsia
Eoentelodon Chow, 1958 - késő eocén; Kína
Paraentelodon Gabunia, 1964 - késő oligocén-kora miocén; Ázsia
Proentelodon Vislobokova, 2008 - késő eocén; Mongólia^[16]

Jegyzetek

↑ Walking_With_Beasts#.22Land_of_Giants.22|Walking With Beasts, episode 3
1 2 Savage, RJG, & Long, MR (1986). Mammal Evolution: an illustrated guide. New York: Facts on File. 209–210. o. ISBN 0-8160-1194-X.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑ Palmer, D., ed. (1999). The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions. 267. o. ISBN 1-84028-152-9.
↑ "Entelodont General Evidence". BBC Worldwide. 2002. 2008. április 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. november 21..
↑ M. Mendoza, C. M. Janis, and P. Palmqvist. 2006. Estimating the body mass of extinct ungulates: a study on the use of multiple regression. Journal of Zoology 270.
↑ Full reference W. K. Gregory. 1910. The orders of mammals. Bulletin of the American Museum of Natural History 27:1-524
↑ S. G. Lucas, R. J. Emry, and S. E. Foss. 1998. Taxonomy and distribution of Daeodon, an Oligocene-Miocene entelodont (Mammalia: Artiodactyla) from North America. Proceedings of the Biological Society of Washington 111(2):425-435
↑ W. K. Gregory. 1910. The orders of mammals. Bulletin of the American Museum of Natural History 27:1-524
↑ S. G. Lucas, R. J. Emry, and S. E. Foss. 1998. Taxonomy and distribution of Daeodon, an Oligocene-Miocene entelodont (Mammalia: Artiodactyla) from North America. Proceedings of the Biological Society of Washington 111(2):425-435
↑ Spaulding, Michelle; O'Leary, Maureen A.; Gatesy, John (2009). "Relationships of Cetacea (Artiodactyla) among mammals: increased taxon sampling alters interpretations of key fossils and character evolution". PLOS ONE. 4 (9): e7062. Bibcode:2009PLoSO...4.7062S. doi:10.1371/journal.pone.0007062. PMC 2740860. PMID 19774069.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
↑ "Mesonychians part II: Andrewsarchus was a hell of a lot weirder than all the books say". Tetrapod Zoology (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2018. október 28..
↑ Colbert, E.H. (1937). Notice of a new genus and species of Artiodactyl from the Upper Eocene of Wyoming. American journal of Science, Series 5, 33: 473-474
↑ Colbert, E.H. (1938). Brachyhyops, a new bunodont artiodactyls from Beaver Divide, Wyoming: Annals of the Carnegie Museum. Vol. 27. 87-108
↑ Lucas, S.G., Emry, R.J. (2004). The entelodont Brachyhyops (Mammalia, Artiodactyla) from the upper Eocene of Flagstaff Rim, Wyoming. New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin, no. 26, p. 97-100
↑ Wang, B.-Y., Qiu, Z.-X. (2002). A new species of Entelodontidae (Artiodactyla, Mammalia) from the late Eocene of Nei Mongol, China. Vertebrata PalAsiatica, vol. 40, p. 194-202 (in Chinese with English summary)
↑ Vislobokova, I. A. (2008. október). "The oldest representative of Entelodontoidea (Artiodactyla, Suiformes) from the Middle Eocene of Khaichin Ula II, Mongolia, and some evolutionary features of this superfamily". Paleontological Journal. 42 (6): 643–654. doi:10.1134/s0031030108060105. Hozzáférés: 2014. november 8..

Források

WALKING WITH BEASTS review by Karen Marais
https://web.archive.org/web/20100523065556/http://www.abc.net.au/beasts/factfiles/factfiles/entelodont.htm Video, images & sound
https://web.archive.org/web/20080116160220/http://cdm.lib.uiowa.edu/cdm4/item_viewer.php?CISOROOT=%2Fgeoscience&CISOPTR=34&REC=1 Entelodont Skeleton
https://web.archive.org/web/20080214103726/http://www.keltationsart.com/Daeodon.htm
https://web.archive.org/web/20040819204149/http://www.avph.hpg.ig.com.br/dinohyus.htm
Paleobiology Database Archiválva 2012. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
Aymard, A., 1846. Essai monographique sur un nouveau genre de mammifère fossile trouvé dans la Haute-Loire, et nommé Entelodon. Annales de la Société d’Agriculture Sciences, Arts et Commerce du Puy.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Entelodont című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Walking_With_Beasts#.22Land_of_Giants.22|Walking With Beasts, episode 3

[MamEv-2] 1 2 Savage, RJG, & Long, MR (1986). Mammal Evolution: an illustrated guide. New York: Facts on File. 209–210. o. ISBN 0-8160-1194-X.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

[3] Palmer, D., ed. (1999). The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions. 267. o. ISBN 1-84028-152-9.

[ABC-4] "Entelodont General Evidence". BBC Worldwide. 2002. 2008. április 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. november 21..

[5] M. Mendoza, C. M. Janis, and P. Palmqvist. 2006. Estimating the body mass of extinct ungulates: a study on the use of multiple regression. Journal of Zoology 270.

[6] Full reference W. K. Gregory. 1910. The orders of mammals. Bulletin of the American Museum of Natural History 27:1-524

[7] S. G. Lucas, R. J. Emry, and S. E. Foss. 1998. Taxonomy and distribution of Daeodon, an Oligocene-Miocene entelodont (Mammalia: Artiodactyla) from North America. Proceedings of the Biological Society of Washington 111(2):425-435

[8] W. K. Gregory. 1910. The orders of mammals. Bulletin of the American Museum of Natural History 27:1-524

[9] S. G. Lucas, R. J. Emry, and S. E. Foss. 1998. Taxonomy and distribution of Daeodon, an Oligocene-Miocene entelodont (Mammalia: Artiodactyla) from North America. Proceedings of the Biological Society of Washington 111(2):425-435

[10] Spaulding, Michelle; O'Leary, Maureen A.; Gatesy, John (2009). "Relationships of Cetacea (Artiodactyla) among mammals: increased taxon sampling alters interpretations of key fossils and character evolution". PLOS ONE. 4 (9): e7062. Bibcode:2009PLoSO...4.7062S. doi:10.1371/journal.pone.0007062. PMC 2740860. PMID 19774069.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)

[11] "Mesonychians part II: Andrewsarchus was a hell of a lot weirder than all the books say". Tetrapod Zoology (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2018. október 28..

[Colbert1-12] Colbert, E.H. (1937). Notice of a new genus and species of Artiodactyl from the Upper Eocene of Wyoming. American journal of Science, Series 5, 33: 473-474

[Colbert2-13] Colbert, E.H. (1938). Brachyhyops, a new bunodont artiodactyls from Beaver Divide, Wyoming: Annals of the Carnegie Museum. Vol. 27. 87-108

[Lucas2-14] Lucas, S.G., Emry, R.J. (2004). The entelodont Brachyhyops (Mammalia, Artiodactyla) from the upper Eocene of Flagstaff Rim, Wyoming. New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin, no. 26, p. 97-100

[Wang1-15] Wang, B.-Y., Qiu, Z.-X. (2002). A new species of Entelodontidae (Artiodactyla, Mammalia) from the late Eocene of Nei Mongol, China. Vertebrata PalAsiatica, vol. 40, p. 194-202 (in Chinese with English summary)

[LinkSpringer-16] Vislobokova, I. A. (2008. október). "The oldest representative of Entelodontoidea (Artiodactyla, Suiformes) from the Middle Eocene of Khaichin Ula II, Mongolia, and some evolutionary features of this superfamily". Paleontological Journal. 42 (6): 643–654. doi:10.1134/s0031030108060105. Hozzáférés: 2014. november 8..

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]