Archaeotherium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Archaeotherium
Evolúciós időszak: Késő eocén - késő oligocén
Archaeotherium mortoni
Archaeotherium mortoni
Archaeotherium ingens
Archaeotherium ingens
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Disznóalakúak (Suina)
Öregcsalád: Entelodontoidea
Család: Entelodontidae
Nem: Archaeotherium
Leidy, 1850
Szinonimák
  • Megachoerus Troxel, 1920
  • Scaptohyus
  • Eotherium
  • Pelonax
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Archaeotherium témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Archaeotherium témájú kategóriát.

Az Archaeotherium az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a fosszilis Entelodontidae családjába tartozó nem.

Tudnivalók[szerkesztés]

Archaeotherium mortoni koponya

Az Archaeotherium jelentése „ős szörny”. Az Archaeotherium Észak-Amerikában élt a késő eocén és késő oligocén korok között, azaz 33,9-24,8 millió évvel ezelőtt. Körülbelül 9,1 millió évig maradt fent.[1]

Rokonságban állt a disznófélékkel és a pekarifélékkel. A Wyoming Dinosaur Center szerint az Archaeotherium, mint az egyes mai ragadozók, például a kutyafélék, táplálékot raktározott el a szűkös időkre, amikor a vadászat nem ment könnyen. A legtöbb elraktározott maradvány a Poebrotherium nevű állathoz tartózik.

Megjelenése[szerkesztés]

Archaeotherium mortoni csontváz

Az állat valószínűleg egy hatalmas testű, nagy agyarakkal rendelkező pekarihoz hasonlíthatott. Fejének oldalsó részein csontos kinövések voltak. A magas marján az erős nyakízmok ültek, amelyek a nagy fejet hordozták. Az agya a méretéhez képest elég kicsi, de a szaglógumó mégis fejlett volt, ami arra hagy következtetni, hogy szaglása igen fejlett volt.[2]

A típusfaj, amely egyúttal a legnagyobb faj is, az Archaeotherium mortoni volt; ennek marmagasságát 1,2 méterre, a hosszát 2 méterre, a tömegét pedig 270 kilogrammra becsülik. Az A. mortoni agresszív, szarvasmarha méretű állat volt. Korának és elterjedési területének a csúcsragadozója volt. Számos, vele kortárs állat maradványán megtalálhatók fogainak nyomai. Kedvenc zsákmányállatai a Poebrotherium és a Subhyracodon voltak. Az esős évszakban gyökerek és gumók után túrt, mint a ma is élő rokonai.[2]

Rendszertani besorolása[szerkesztés]

Az Archaeotherium nemnek 1850-ben Leidy adta a nevet. Típusfaja az Archaeotherium mortoni. Csak abban az évben Leidy az Entelodontidae családba helyezte ezt a nemet. 1853-ban Leidy az Archaeotheriumot az Entelodon szinonimájának tekintette, aztán 1857-ben az Elotheriuménak (ma az Elotherium az Entelodon szinonimája, míg az Archaeotherium külön nemnek számít). 1909-ben Peterson, 1940-ben Scott, 1953-ban Galbreath, 1980-ban Russell, 1988-ban Carroll és 1998-ban Effinger megerősítették az Archaeotherium nem Entelodontidae családba való tartozását.[3][4]

Rendszerezés[szerkesztés]

A nembe az alábbi 14 faj tartoztak:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. PaleoBiology Database: Archaeotherium, basic info
  2. a b szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 267. o. (1999). ISBN 1-84028-152-9 
  3. O. A. Peterson. 1909. Memoirs of the Carnegie Museum
  4. W. B. Scott. 1940. The mammalian fauna of the White River Oligocene; Part 4, Artiodactyla; Part 5, Perissodactyla. Transactions of the American Philosophical Society 28(4):363

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Archaeotherium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.