Egyetemes irodalomtörténet (Heinrich)
| Egyetemes irodalomtörténet | |
 | |
| Sérült borítású kötetek | |
| Szerző | Heinrich Gusztáv (szerk.) |
| Első kiadásának időpontja | 1903–1911 |
| Nyelv | magyar |
| Témakör | a világ irodalmainak története az ókortól a 19. század végéig |
| Műfaj | irodalomtörténet |
| Részei | 4 kötet |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | Franklin Társulat, Budapest |
| Külső hivatkozás | I., II., III. kötet |
A Heinrich Gusztáv szerkesztésében megjelent Egyetemes irodalomtörténet A magyar irodalom története, a Nagy képes világtörténet, A magyar nemzet története, és A zsidók egyetemes története mellett egyike az Osztrák–Magyar Monarchia alatt készült nagy terjedelmű összefoglaló tudományos–ismeretterjesztő alkotásoknak.
Leírás[szerkesztés]
Az 1903 és 1911 között a Franklin Társulat gondozásában megjelent alkotás 4 nagy alakú kötetben, mintegy 3.000 oldal terjedelemben mutatja be a világ népeinek szépirodalmát a 19. század végéig bezárólag. A jó minőségű, fényezett papírra nyomott köteteket gazdag kapcsolódó irodalomtörténeti képi anyag díszíti.
Az első kötetben a távol-keleti- (indiaiak, kínaiak, japánok), és közel-keleti népek (egyiptomiak, babilóniaiak, asszírok, héberek, arabok, perzsák, örmények) irodalmának hosszabb-rövidebb ismertetése után „Hellének” cím alatt Hegedűs István mutatja be mintegy 270 oldalban az ókori görög irodalmat. Ezt követően Pecz Vilmos vázolja fel jóval rövidebb terjedelemben a középkori, úgynevezett bizánci irodalmat, és az újgörög irodalmat.
A második kötet Csengery János rövid, mindössze 100 oldalas római irodalomtörténetével kezdődik, majd néhány kisebb fejezet (ókeresztény irodalom, provanszálok, katalánok) után Haraszti Gyula dolgozza fel 280 oldalban a francia irodalom teljes történetét. Ezt Radó Antal 150 oldalas olasz irodalom- és Philipp August Becker 80 oldalas spanyol irodalomtörténete követi. Huszár Vilmos 40 oldalban mutatja be a portugál irodalmat, majd Alexics György 80 oldalban a román irodalmat. A kötet Gombocz Zoltán rétoromán irodalomtörténeti vázlatával zárul.
A harmadik kötet a szerkesztő rövid tanulmányával kezdődik, amely a kelta irodalommal kapcsolatban közöl gondolatokat. (A mű valójában nem-igen ismerteti a kelta irodalmat). Ezután Petz Gedeon és Erdélyi Károly a dán-, a norvég-, és a svéd irodalom történetét tekinti át összességében mintegy 130 oldalon. Petz Gedeon és Voinovich Géza mutatja be 180 oldalban az angol-, Nagy Zsigmond 50 oldalban a holland irodalmat. Végül a szerkesztő 300 oldalas német irodalomtörténeti dolgozata kapott helyet a kötetben.
A negyedik, záró kötet a különböző kis finnugor népek irodalmainak áttekintése után Pröhle Vilmos 80 oldalas török-, Laufer Bertold 40 oldalas mongol- és 30 oldalas mandzsu irodalomtörténetét tartalmazza. Ezt követően Brückner Sándor 70 oldalas orosz-, Franko István 30 oldalas ukrán-, Brückner Sándor 60 oldalas lengyel-, Cerny Adolf 10 oldalas szorb-, Novák Ernő 60 oldalas cseh-, Skultéty József 20 oldalas szlovák- és Prijatelj Iván 10 oldalas szlovén irodalomtörténeti feldolgozása olvasható. A kötetet a délszláv irodalom bemutatása zárjaː Popovic Pál 60 oldalban a szerb- és a horvát irodalom, míg Atanasov Angyal 40 oldalban a bolgár irodalom főbb vonásait foglalja össze.
A nagy mű napjainkig nem rendelkezik reprint kiadással, viszont az első három kötet elektronikus formában elérhető az Internet Archive oldalán (ld. a táblázatban).
Kötetbeosztás[szerkesztés]
| I. kötet | Keleti népek, hellének | indiaiak, kínaiak, japánok, egyiptomiak, babilóniaiak, asszírok, héberek, arabok, perzsák, örmények, görögök | 1903 | 742 o. | 40 műmelléklettel és 238 szövegképpel | Internet Archive |
| II. kötet | Rómaiak, románok | rómaiak, provanszálok, katalánok, franciák, olaszok, spanyolok, portugálok, románok, rétorománok | 1905 | 915 o. | 31 műmelléklettel és 218 szövegképpel | Internet Archive |
| III. kötet | Kelták, germánok | kelták, izlandiak, dánok, norvégok, svédek, angolok, hollandok, németek, mandzsuk, oroszok, ukránok, lengyelek, szorbok, csehek, szlovákok, szlovének, szerbek, horvátok, bolgárok | 1907 | 680 o. | 35 műmelléklettel és 148 szövegképpel | Internet Archive |
| IV. kötet | Ural-Altajiak, szlávok | finnek, volgaiak, szamojédok, törökök, mongolok | 1911 | 746 o. | 26 műmelléklettel és 126 szövegképpel | – |
A tervezett V. kötet[szerkesztés]
A sorozatnak tervbe volt véve egy V. kötete is, és egy 1913-as Könyvjegyzék „sajtó alatt” minősítéssel jegyzi fel kínálatában. A kötetet Négyesy László irodalomtörténész írta volna meg, és címe „A magyarok irodalma” lett volna.[2] (A mű terve szerepel Petrik Géza Magyar Könyvészetében is.)[3] A kötet kiadásáról nincs későbbi információ – feltehetően az 1914-ben kitört első világháborús gazdasági nehézségek miatt nem jelent meg. Esetleges kéziratáról sincs forrás.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Eredeti helyesírással.
- ↑ Könyvjegyzék 1913, Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda és Lampel R. Könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) Részvénytársaság, Budapest, 66. o.
- ↑ Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1917–1928. → elektronikus elérhetőség: Arcanum [1]
Források[szerkesztés]
- (szerk.) Heinrich Gusztáv: Egyetemes irodalomtörténet I–IV., Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1903–1911 Első kötet Második kötet Harmadik kötet
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910, 320. o.
- Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. 1908–1909. → reprint kiadás: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó. 1994. ISBN 963-7426-20-5