Eckhart Ferenc
| Eckhart Ferenc | |
| A Magyar Történelmi Társulat elnöke | |
| Hivatali idő 1946 – 1949 | |
| Előd | Hóman Bálint |
| Utód | Andics Erzsébet |
| Született | 1885. november 18.[1] Arad |
| Elhunyt | 1957. július 28. (71 évesen)[1][2] Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Házastársa | Janda Erzsébet (1897–1957) |
| Foglalkozás | történész |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1911, bölcsészettudomány) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eckhart Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Eckhart Ferenc (Arad, 1885. november 18. – Budapest, 1957. július 28.) jog- és gazdaságtörténész, levéltáros, egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán; miniszteri tanácsos az MTA tagja (levelező: 1919, rendes 1934). 1946-tól 1949-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Testvére a francia nyelv professzora, Eckhardt Sándor.[3]
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Római katolikus aradi kispolgári értelmiségi családban született. Apja, Eckhart Ede takarékpénztári igazgató, anyja Gebhardt Teréz (1863 – Budapest, 1939. február 28.) volt.[4][5] Apai nagyszülei Eckhart Ferenc (1810–1885),[6] és Paschinger Márta (1825–1913) voltak.[7] Anyai nagyszülei Gebhart János és Jachini Júlia (1831–1912) voltak.[8]
Szülővárosában érettségizett, majd Pesten bölcsészhallgató volt. Jogi tanulmányokat nem folytatott, emiatt később támadták. Egyetemi tanulmányai után 1911-ben a bécsi állami levéltárba került. 1919 áprilisában a Tanácsköztársaság a bécsi követséghez osztotta be a Magyarországot érintő anyag hazahozatalának előkészítésére. A feladatot külügyminiszteri osztálytanácsos beosztásban végezte. 1928-ban a bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója lett. 1929-től a budapesti egyetem jogi karán a jog- és alkotmánytörténet tanszéket vezette.
A polgári történettudományon alapuló programját 1931-ben hirdette meg. Ezt a forráskutatás és a Timon Ákos-féle nacionalista irányzattal, valamint a feudális eredetű alkotmánytörténeti illúziókkal szembeni kritika jellemezte. Tézisei miatt az országgyűlésben is támadások érték, tanszékét csaknem elvesztette. A karon Magyary Zoltánnal került baráti kapcsolatba. 1943 és 1945 között a Századok szerkesztője, 1946 és 1949 között pedig a Magyar Történelmi Társulat elnöke volt.
Munkásságából a vérszerződés, a Szent Korona-tan, a földesúri bíráskodás és a megyei igazságszolgáltatás kérdése emelkedik ki. Vallotta, hogy a jogszabályok elemzése mellett azok hatályosulásának a vizsgálata is fontos feladat. Az 1950-es években háttérbe szorult, ekkor a jogtörténet mellett behatóan foglalkozott gazdaságtörténettel is. 1956-os tevékenysége miatt „szellemtörténettel” vádolták, a meghurcoltatástól halála mentette meg. Az ELTE 1986-ban rehabilitálta, egykori szemináriumában emléktáblát avattak a tiszteletére. Az Akadémia 1989-ben állította vissza rendes tagságát.
Testvére Eckhardt Sándor, a francia szótárak szerkesztője.
Eckhart Ferenc felesége, Janda Erzsébet (Budapest, 1897. október 21. – Budapest, 1957. november 13.), akinek a szülei Janda Gyula cselédszerző és Bolvári Teréz bába voltak.[9][10]
Értékelése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Degré Alajos 1946-os alkotmány- és jogtörténet könyvével kapcsolatban megjegyezte: „Eckhart levetkőzte a szellemtörténeti illúziókat, és könyve a pozitivista jogtörténet klasszikus példája. (…) Az első olyan magyar jogtörténeti tankönyv, mely kora európai polgári történeti színvonalán áll.”
Fontosabb munkái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában PDF (Bp., 1922)
- Bevezetés a magyar történelembe (Pécs – Bp., 1924)
- Introduction à L'Histoire Hongroise (Paris, 1928);
- A Habsburg-Lotharingiai ház családi törvénye (Bp., 1929)
- A magyar alkotmányfejlődés (Bp., 1931)
- Magyarország története Archiválva 2018. november 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Bp., 1933)
- A jog- és államtudományi kar története 1667–1935 (Bp., 1936)
- Thallóczy Lajos, a történetíró (Bp., 1938)
- A Szentkorona-eszme története (Bp., 1941)
- A magyar közgazdaság száz éve 1841-1941 (Bp., 1941)
- Magyar alkotmány- és jogtörténet (Bp., 1946)
- 1848, a szabadság éve (Bp., 1948)
- A földesúri büntetőbíráskodás a XVI–XVII. században (Bp., 1954)
- A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon 1780–1815 (Bp., 1958)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Magyar életrajzi lexikon". Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó. 1967. Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven).
- ↑ Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Eckhart Edené Gebhardt Teréz".
- ↑ "familysearch.org polgári anyakönyvek - Budapest - XII kerület - 1957. július 28. - Eckhart Ferenc halála".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Eckhart Ferenc".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár- gyászjelentések - Eckhart Ferencné Paschinger Márta".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Gebhart Jánosné Jachini Julia".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Eckhart Ferencné Janda Erzsébet".
- ↑ "familysearch.org polgári anyakönyvek - Budapest - XII kerület - 1957. november 13. - Eckhart Ferencné Janda Erzsébet halála".
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bónis György: Ferenc Eckhart (Zeitschr. der Savigny-Stiftung).
- Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta Mezey Barna. Millenniumi magyar történelem/Historikusok. Osiris Könyvkiadó. Budapest 2000. ISBN 963-379-683-0.
- Magyar életrajzi lexikon. Online elérhetőség
- Rácz Lajos: Eckhart Ferenc (1885-1957). Magyar Jogtudósok I. Szerk. Hamza Gábor. Budapest, 1999. 105-136. o.
- Székely György: Eckhart Ferenc (Századok, 1957. 5–6. sz.)
- Digitalizált Törvényhozási Tudástár – Eckhart Ferenc
- Hamza Gábor: "Emlékezés Eckhart Ferencre (1885-1957), a Magyar tudományos Akadémia rendes tagjára". https://web.archive.org/web/20170414081115/http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szilágyi Ágnes Judit (2007): Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 84-88. o.
- Törő László Dávid: "A szellemtörténet is csak az adatokból indulhat ki". Eckhart Ferenc történészi munkásságának főbb problémái; Ráció, Bp., 2020